Svájc

A világ egyik legszebb és legváltozatosabb hegyvidéke. Területe körülbelül akkora, mint a magyar Alföldé, s csaknem háromnegyede hegyvidék. Turisták milliói látogatják meg az országot minden évben. Közkedvelt helyek a Genfi-tó, az észak-olasz tavak svájci oldalra eső része és az Alpok. Lakosai négy különböző nyelven (francia, német, olasz, rétoromán) beszélnek. A világ egyik leggazdagabb országa. Európa stratégiailag fontos főútvonalainak mentén fekszik, így válhatott Európa pénzügyi központjává. Gazdaságának gerincét a magas fokon feldolgozott értékes iparcikkek, vegyi termékek, nehéz gépek, valamint precíziós műszerek és órák jelentik. Habár az ország élelmiszer-szükségletének felét importálják, a svájci csokit és sajtot a világ minden táján ismerik.

Általános információk

Hivatalos elnevezés: Svájci Szövetségi Köztársaság
Terület: 41 295 km2
Népesség: 6 900 000
Főváros: Bern (150 000 lakos)
Hivatalos nyelv: német, francia, olasz
Népcsoportok: német (74%), francia (20%), olasz (4%), romansch (1%)
Vallás: római katolikus (49%), protestáns (48%)
Államforma: Szövetségi Köztársaság

Három nemzet országa

Genf

Az Alpok és a Jura hegyei között megbújó Genfet úgy szokták emlegetni, mint a “legkisebb nagyvárost”. A Genfi-tó, a Rhone folyó, a közeli hegységek festõi tájakat biztosítanak. A kellemes kikapcsolódást tetézi, hogy ez a terület Svájc leg-dél-nyugatibb része, ami az országon belül a legkellemesebb éghajlatot okozza. Egyik legnépszerűbb látványossága a Jet d’Eau, a 140 méter magas szökőkút a tó belsejében, mely a kikötő helyét mutatja. Egyik csodálatos helyszín a városban az Angol Kert, benne pedig az 1955-ben épült hatalmas virágóra. Ez a gyönyörű mű arra emlékezteti a helyieket, hogy Svájc az órakészítés bölcsője, és máig vezetője ennek az iparágnak. Genf több mint 30 múzeumával, számos színházával és operaházával igazi kulturális központja a térségnek, rengetek magas színvonalú szállodája, étterme pedig a turizmus központjává teszi.

Bern

Svájc fővárosa és Bern kanton székhelye, az ország középső részén fekszik. A város Európa szívében található, közel a többi európai nagyvároshoz, és az Alpokhoz is. A hagyományos homokkõ épületeivel, történelmi tornyaival és egyedülálló szökőkútjaival Bern az egyik legszebb példája a középkori városi építészetnek Európában. Az UNESCO által összeállított Világörökség része. Bernben találhatjuk Európa leghosszabb fedett bevásárló sétányát, ahol az árkádok alatt és a tereken, mellékutcákban vendéglők és kávéházak tucatjai várják a turistákat. Kedden és szombaton reggelenként nyüzsgő zöldség, virág és húspiac található itt. Bern folyója az Aare, szintén sok pihenési lehetõséget nyújt, kiadósat sétálhatunk az árnyas fák alatt, de nyáron akár meg is mártózhatunk benne.

Zürich

Zürich nevű kanton székhelye. Ez a kanton az ország északi részén található. A város maga a kanton középsõ részén, a Zürichi-tó északi végénél terül el. Az óváros a Limmat folyó két partján helyezkedik el, és rengeteg látnivalót kínál. Többek között Európa talán egyik legszebb bevásárló utcáját a Bahnhofstrasset, ahol számtalan elegáns üzlet várja a vásárlókat. Zürichben találhatjuk meg a Chagall-ablakokról híres Fraumünsteri Kolostort is. Láthatunk olyan házakat, amelyek még a céhes mesterek idejéből származik. Megtekinthetjük Thomas Mann lakóházát is. Ha nem szeretnénk semmi fontos látnivalóról lemaradni, akkor üljünk fel egy városnéző buszra, ahol több nyelven, (sajnos magyarul nem) ismertetik a város nevezetességeit.

Basel

Aki kulturális élvezetre vágyik, feltétlenül látogasson el Baselbe. Ez a város Svájc észak-nyugati részén a Rajna partján, a francia és német határ közelében fekszik, egyben Basel kanton székhelye is. Itt található Svájc legrégebbi egyeteme, melyet 1450-ben alapítottak. A városban több mint 30 múzeumot látogathatunk meg. Itt alapították az ország első zenés színházát. A nemzetközileg elismert baseli városi színházon kívül számtalan kisebb színház is működik a városban.. Évente közel 1000 koncertet rendeznek, ezenkívül Basel rendszeresen ad otthont különféle zenei és jazz fesztiváloknak. A könnyedebb szórakozásra vágyók rengeteg club, bar és disco közül válogathatnak, ahol gyakran élő zenével várják a mulatni vágyókat.

Sport

A természetbarátok gyakran alábecsülik a svájci Alpokban rájuk leselkedő veszélyeket, pedig a síbalesetek és a lavinaomlás mellett Svájcban a hegymászás is komoly kockázatot jelent. Különösen fontos, hogy a túrázó rendelkezzen megfelelő balesetbiztosítással , valamint segélykérésre alkalmas mobiltelefonnal , esetleg más jeladó készülékkel. Még gyakorlott hegymászó se induljon útnak egyedül, sőt a magasabb szinteken helyi vezető is ajánlott.

Segélyhívó telefonszámok: rendőrség: 117 tűzoltók: 118 mentők: 144

Ünnepek:
Svájc nemzeti ünnepe: augusztus 1.
Általános ünnepnapok: újév, húsvét, pünkösd, karácsony.
Az egyes kantonokban további ünnepnapokat is tartanak.

A hegyek közt fekvő ország középpontjában, a 400-600 m. magasságban fekvő Svájci-medence található, melyet északnyugatról a Jura középhegység jellegű karsztos mészkőláncai, délről pedig pedig az Alpok jégformálta vonulatai határolják. Itt találhatóak Európa leghosszabb gleccserei. Az ország területén több olyan csúcsot is találunk, amelyek magassága meghaladja a 4000 métert. A Svájci-Alpok láncai a Gotthard-masszívumban találkoznak, itt találjuk a nevezetes Szent Gotthárd hágót. Az ország gazdasági élete a legnépesebb, dimbes-dombos területû Svájci-medencében zajlik. Legmagasabb csúcsa a Dufourspitze, 4634 m. magas, leghosszabb folyói a Rajna és a Rhone. Tavai közül a legfontosabbak a Genfi-tó, a Bodeni-tó, a Neuchateli-tó, és a Vierwaldstatti-tó. Éghajlatában a hegyvidéki kontinentális, délen pedig mediterrán hatások érvényesülnek.