Nagy_Magyarorszag_terkep_20210927-600x400w

Ízelítő ajánlatainkból (iskoláknak)

(A felsorolt utak csak példák, természetesen egyéb kívánságok esetén is állunk rendelkezésre a megszervezésben!)
Kattintson a megtekinteni kívánt út címére a részletek elolvasásához!

Határtalanul program

Megvalósított mintaútvonalak

A javasolt utakat budapesti indulással és érkezéssel terveztük. Az iskolák megyéjétől függően az oda- és visszaút értelemszerűen változik.
Ellátás: teljes ellátás (reggeli, ebédre hideg csomag, este bőséges vacsora). Szállás: kollégiumban, vagy falusi turizmus keretében.
A diák csoportoknak minden úton találkozót szervezünk a határon túli magyar diákokkal.

Felvidéki útvonalak

Üres elem, hogy mind csukva legyen
FELVIDÉKI KIRÁNDULÁS - 4 nap

Utazás közben a 4 napos program átbeszélése, beszélgetés Felvidék történelméről, kulturális és természeti kincseiről. A Magas-Tátrába érve földrajzból a Kárpátokról tanultak felelevenítése kiselőadásokkal, kérdésekkel: magashegység, hegylánc, gleccsertó, moréna, hágó, tengerszem, hegyvidéki éghajlat, növényzet, állatvilág, délibáb, főn szél, kőzete. A kérdésekre adott jó válaszok jutalmazása. Poprádra, a Magas-Tátra kapujába érve gyönyörködés a panorámában. Ótátrafüreden séta az üdülőtelepen. Megtekintjük az Osztrák-Magyar Monarchia építészetének remekművét, a XX. század fordulóján épült Grand Hotelt. Beszélünk a savanyúvíz források, oxigéndús levegő emberi szervezetre gyakorolt hatásáról. A Csorba-tónál megtekintjük a Magas-Tátra jellegzetes magashegyi villamosát, amely a Történelmi Magyarország legmagasabban fekvő villamosított vonala volt. Túra a tengerszem mentén. Magas-Tátra növényzeti öveinek, állatvilágának megfigyelése, feladatlap kitöltése túra közben. Piknikezés. Viselkedési szabályok betartása túrázás közben Tátra Nemzeti Park területén. A Nemzeti Parkok jelentősége. Várhosszúréti temetőben tisztelgés Wass Albert: Gyertyaláng című versével, mécsesekkel a II.világháborúban elesett magyar katonák kopjafájánál, virágok ültetése az emlékhely köré. A krasznahorkaváraljai magyar nyelvű iskola diákjainak meglátogatása. Diákestet tartunk, melynek témája a magyar várak és városok a Felvidéken, a mai Szlovákiában. Az est kiemelt témája a nemrég leégett krasznahorkai vár. Kiselőadások bemutatják a vár utolsó tulajdonosait, az Andrássy grófokat. A helybeliek beszélnek a tűz pusztításáról és az újjáépítés állásáról.  A kőrösis tanulók átadják iskolájuk adományát a vár helyreállítására. Az est felvidéki dalok tanulásával, táncházzal zárul. Szálláson utinapló írása. A nap értékelése.

“Közép-Szlovákia ékszerdobozában”, Besztercebányán séta : püspöki székesegyház, ferde várostorony, Mátyás-ház, Thurzó-ház, Beniczky-ház, várnegyed, Ezüst-kapu felkeresése, történetük felelevenítése kiselőadásokkal.  Reneszánsz stílusjegyek gyűjtése, rajzolása a reneszánsz palotáknál. Emlékezés Bethlen Gáborra, akit itt választottak magyar királlyá 1620-ban. A középkori Magyarország bányavárosairól, a bányaművelésről, a nemesfémbányászatról történelemből és földrajzból tanultak felelevenítése. Várostérképen a meglátogatott helyek bejelölése. Utazás közben Besztercebányán vásárolt magyar nyelvű újságok olvasása. Selmecbányán séta a Világörökség részét képező belvárosban az egykori tehetős bányatulajdonosok lakóházai közt. Régészeti- és bányászati múzeumban a középkorban virágzó bányaművelést, annak szerszámait, kőzetmintákat szemléltető kiállítás megtekintése. A város teraszos építkezésének megfigyelése. Csitáron Kodály Zoltán emléktáblájának megkoszorúzása, ének óráról ismert “A csitári hegyek alatt” című népdal eléneklése. A festői környezetben lévő Nyitrán városnézés a város melletti zsérei  magyar nyelvű iskola iskola tanulóinak kalauzolásával: egykori vármegyeháza, kanonokház, vár – Vazul-torony, püspöki székesegyház. Vazulról, a szabad királyi városokról tanultak felelevenítése feladatlappal. Látogatás a magyar tannyelvű zsérei iskolában. Mesekönyvek, ifjúsági regények, ismeretterjesztő könyvek ajándékozása az iskola könyvtárának. Bemutatják lakóhelyüket, tájegységüket rövid műsorral egymásnak a két iskola diákjai. Kodályhoz és Bartókhoz köthető magyar népdalok közös éneklése, táncház népitáncos tanulóink vezetésével. Beszélgetés a külhoni magyar gyerekekkel mindennapjaikról, hagyományaikról. Szálláson utinapló írása. A nap értékelése.

A romantikus francia kastélyokat idéző mésztufa rakáson épült “mesebeli” vár és parkjának (állat-és botanikuskert) megtekintése, a magyarországi és felvidéki diákokkal. Neoromán és gótikus stílusjegyek gyűjtése, rajzolása. A tanulók kiselőadással felidézik a parkban álló Mátyás király hársfájához fűződő legendákat. A várkastély alatti cseppkőbarlang meglátogatása. Földrajzi ismeretek felidézése kérdésekkel: cseppkőbarlang, mésztufa. Séta a zsérei diákokkal közösen a római légiók terjeszkedésének legészakibb pontjaként ismert városban. A római emléktábla, várostorony, Csontház megtekintése. Felkapaszkodás a várhoz, mely Csák Máté tartományi székhelye, jeles történelmi események (békeszerződés, eljegyzések, esküvők, Szent Korona őrzése) helyszíne volt. A helyszínhez kötődő történelmi személyiségek (a “kiskirály” Csák Máté,Károly Róbert, Hunyadiak, Szapolyaiak, Bocskai, Rákóczi) és a vesztes trencséni csata felidézése. Ady Endre: Csák Máté földjén c. versét elszavalja egy tanuló. Ezután Beckó várának romjaihoz túrázunk. 5.osztályban tanult Beckó vára című monda felolvasása. Rövid megálló a világhírű fürdővárosban, Pöstyénben. A gyógyvizek hatása. Játékos Felvidék ismereti vetélkedő a zsérei iskolában. Vegyes csapatokban a zsérei és nagykanizsai gyerekek. A vetélkedő feladatai között lesz keresztrejtvény és totó a felvidéki várakhoz és városokhoz köthető történelmi eseményekről és személyiségekről, puzzle a látványosságokról, időutazásos szerepjáték, zenére tánckoreográfia készítése, emlékérem tervezése. Az első 3 csapat jutalmazása. A gyerekek felteszik az iskolák weboldalára az együttlétüket megörökítő képeket, telefonszámokat, e-mail címeket cserélnek. Zenés-táncos est zárja a közös programot. A szálláson utinapló írása. A nap értékelése.

Séta az évszázadokon keresztül Magyarország egyházi központjaként működő Nagyszombat óvárosában. Különböző rendek és felekezetek templomainak, az építészeti sokszínűségnek, stílusoknak (gótikus, copf, reneszánsz, barokk, empire) a megfigyelése. Pázmány Péter alapította első magyarországi egyetem, Kodály gimnáziuma, a bazilika és a várostorony felkeresése vaktérkép segítségével csoportmunkában. A program az egykori magyar koronázási fővárosban, a reformkori országgyűlések helyszínén, Pozsonyban folytatódik. Megtekintjük a koronázásoknak helyet adó Szent Márton Dómot, az egykori országgyűlések házát, Óvárosházát, Mihály-kaput. Magyar nyelvű feliratok gyűjtése. Ajándéktárgyak vásárlása. A belvárosi séta után a felújított vár megtekintésével folytatódik a program. Már a 9. század végén jelentős, székhelyként  szolgáló várerőd szerepét betöltő vár parkjában sétálva különböző szemszögből tárul elénk Pozsony városa. Látkép rajzolása, feltüntetve a rajzon Pozsony megismert látnivalóit. A kirándulás a dévényi várrom megtekintésével folytatódik, mely egykor a történelmi Magyarország nyugati kapuja, határvár volt. A várkút melletti kilátóteraszról a Morva-Duna tölcsértorkolatának megfigyelése. A Borostyánútról, a Szentföldi zarándokútról tanultak felelevenítése. Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én című versének elszavalása. A kirándulást a magyar Himnusz eléneklésével zárjuk. Útban hazafelé a szerzett ismeretek, élmények átbeszélése napokra lebontva a készített fényképek, videofelvételek segítségével. A tanulók megfogalmazzák, milyennek gondolták utazás előtt és milyennek látják utazás után a felvidéki magyarság helyzetét.

NYUGAT-FELVIDÉK – ZSÉRE - 3 nap
  1. nap: Selmecbánya – Garamszentbenedek – Pográny – Zsére

Tájékozódási csapatverseny térkép segítségével: a feladat, hogy a nevezetességek megkeresésével jussanak el az Evangélikus Líceum épületéhez, ahol a diákok megemlékezést tartanak Petőfi Sándorról, koszorút helyeznek el az emléktáblán. Élménypedagógia módszereivel élve, több kompetencia fejlesztése is megvalósul: anya- és idegen nyelvi kommunikáció; digitális (fotó-videó készítése); művészeti (építészeti stílusjegyek). Az Óvár felfedezése során a diákok tovább bővíthetik tudásukat történelem (bányavárosok és felvidéki várak szerepe, II. Rákóczi Ferenc szabadság harc) és földrajz (térképismeret, térképolvasás) tantárgyban is.  A Garam fölé magasodó dombon áll a kéttornyú bencés apátsági vártemplom és kolostor épülettömbje. A gótikus templom a közép-európai kora gótika egyik legszebb emléke, főkapuzata a jáki templom bejáratának szépségével vetekszik. A diákok kiselőadást tartanak a felvidéki magyar vár és kastélyépítészet remekeiről. Különös figyelemmel a vártemplomokra és a következő napi programokra. A tanárok értékelik az előadásokat. Tananyag-kapcsolódás: a román és a gót építészeti stílusjegyek összehasonlítása (rajz- és vizuális nevelés, történelem). Szemétszedés a vártemplom körül. Bemutatkozó esten általunk készített prezentációval ismertetjük meg a külhoni magyar diákokat: magyarországi végvárakat bemutató kisfilmmel. Az est hátralévő részében játékos-ügyességi versenyre, társasjáték-vetélkedőkre hívjuk őket, melyet játékok ajándékozása előz meg. Közös játékok: társasjátékok, kártya, labda, tollas játék, ping-pong. A személyes kapcsolatok kiépítésével megismerik azokat a diáktársakat, akik határainkon túl is megőrzik magyarságukat, átérzik helyzetüket. Fejlődik szociális kompetenciájuk (tolerancia) társas kapcsolati, kezdeményező készségük, alkalmazkodóképességük. A közös program után, a magyarországi diákok elutaznak a szállásukra.

  1. nap: Bajmóc – Trencsén – Pográny

A diákok felvidéki társaikkal közösen megtekintik a Felvidék legszebb, csodálatosan felújított várkastélyát, Bajmócot. A várat a Thurzó és Pálffy család birtokolta. Az épület a romantikus francia várkastélyok hangulatát idézi. A diákok közös vetélkedőt tartanak a felvidéki magyar főnemesi családokról és az általuk birtokolt várakról. A tanárok értékelik az elhangzottakat. A magyarországi diákok ajándékkönyveket adnak át felvidéki társaiknak. Közös séta a felvidéki diákokkal a belvárosban, majd a vár megtekintése, amelyet a magyar királlyal is szembe szálló Csák Máté is birtokolt. A vár jelentős szerepet játszott az Árpád-házi királyokat követő időszakban, majd a Rákóczi harc idején is. Számos jelentős főnemesi család is birtokolta. Kiselőadás hangzik el a trencséni vár történetéről. Az aznapi program során készített fotókat, videókat felteszik a korábban az út alkalmával létrehozott Facebook oldalra. Néptánc-, népdalest keretében lehetőségünk lesz a további személyes ismerkedésre, társas kapcsolatok kialakítására, reméljük mély barátságok szövődnek majd. Betekintést kapnak tanulóink a magyar iskola életébe, megismerik közösségét, helyzetüket, kiszolgáltatottságukat. Ezáltal képesek lesznek véleményt alkotni a határon túli magyarokat érintő kérdésekben, megerősödik a magyarságtudatuk, az összetartozás érzése elmélyül. Az iskola könyvtárát gazdagítjuk könyvekkel, CD-kel. Népdalokat énekelünk, így emlékezve meg Kodály Zoltánról. A közös program után, a hazai diákok utaznak a szállásukra.

  1. nap: Zsére – Nagyszombat – Pozsony

A diákok sétát tesznek az egykori királyi városban. Megkoszorúzzák Pázmány Péter emléktábláját, aki az első magyar egyetemet alapította Nagyszombaton. A városnézés a Szent Miklós plébániatemplomban, majd a várostoronynál folytatódik. A diákok kis vetélkedőt tartanak egymás között a magyar város történetéről, Pázmány Péter szerepéről a magyar művelődéstörténetben és ellenreformációban. Pozsony, ahol megnézik a várat és a belvárost. Szent Márton Dómtemplom, ahol a Habsburg-házi magyar királyokat koronázták (megtisztítják a Dóm környezetét), vár, csodálatos kilátással a Dunára és a városra. A tanulók tanáraik vezetésével áttekintik az elmúlt napok eseményeit, felidézik az emlékeket, az új ismereteket felvidéki magyar várakról és városokról, Magyarország és ezen belül Felvidék történelméről a Habsburg-házi magyar királyokról. A tanárok tesztet töltetnek ki, mellyel ellenőrzik a kiránduláson tanultakat, az új ismereteket. A diákok az úton készített fotókkal, videóval illusztrált írásos anyagot tesznek fel a Facebookra és az iskola web oldalára, és eljuttatják a Pogrányi testvériskolának.

KELET-FELVIDÉK – VÁRHOSSZÚRÉT - 3 nap
  1. nap: Szklabonya – Rimaszombat – Rozsnyó – Várhosszúrét

Mikszáth Kálmán szülőházának meglátogatása, koszorúzás. Az író munkásságának bemutatása a diákok által kiselőadás formájában, melyet itthon elkészítenek. Továbbutazás Alsósztregovára a Madách-család kastélyához, Madách Imre síremlékének koszorúzása, a múzeum megtekintése. A kiállításról rövid összefoglaló készítése csoportokban. A két helyszínen a kiselőadások során sor kerül a palóc tájnyelv ismertetésére, a palóc hagyományok, bemutatására. A téma kapcsolódik a magyar irodalom 7. évfolyamának tananyagához-reformkor irodalma-, magyar nyelvtanból a palóc tájnyelv bemutatásával a nyelvjárásokhoz, melyet itthon az előkészítő tevékenység során szaktanár által megismernek a diákok. A Rimaszombatban a tanulók várostérkép segítségével felfedezik a nevezetességeket. Térképismeret, tájékozódó képesség fejlesztése megjelenek a földrajz tantárgyon belül. A fogadó iskola diákjainak javaslatai alapján a város felfedezése. Városnézés Rozsnyón, a következő épületek felkeresése: Diák-templom, Tűztorony, volt Fekete Sas szálló (analógia keresése a hódmezővásárhelyi Fekete Sas szálló épülete, stílusa, szerepe között), Bányászmúzeum.  A partneriskola diákjainak fotók készítése, a meglátogatott helyek feltüntetése a térképen, majd este a szálláshelyen a készített képekből kis prezentáció készítése a fogadó iskola számára. A diákok csapatban dolgoznak, majd a csoportok munkáját értékeljük. A szállás elfoglalása. Találkozás a fogadó iskola diákjaival, a két település bemutatása egymásnak.  Közös magyar népdaléneklés, majd a két település népi hímzésének (palóc és vásárhelyi) bemutatása a fogadó iskola diákjaival közösen.  A nap folyamán gyűjtött anyagból prezentációk készítése diákcsoportokban. A prezentációk témái: Mikszáth Kálmán írói munkássága, a Felvidék lakosainak ábrázolása; a Bányászmúzeum Rozsnyón; Fekete Sas szálló Rozsnyón és Hódmezővásárhelyen; Séta Blaha Lujzával Rimaszombaton (movie maker bemutató).

  1. nap: Krasznahorka – Betlér – Domica – Várhosszúrét

Krasznahorkán A vár és az Andrássy mauzóleum megtekintése. Megemlékezés az Andrássy családról. Koszorú elhelyezése a sírnál. Betlér: az Andrássy kastély és parkjának megtekintése, fényképek készítése a kastélyparkban elektronikus fotóalbumhoz, melyet hazaérkezve készítünk el projekttermékként, az iskola honlapján kerül bemutatásra. Előzetesen elkészített beszámolók az Andrássy családról. A Domica-cseppkőbarlang megtekintése, bemutatása idegenvezető által. A látogatás után csapatonként 1-1 rejtvény készítése a barlanghoz kötődően. A rejtvényeket egymás között kicserélve este a vendéglátó diákokkal együtt oldják meg a csapatok. A kirándulásra elkísér bennünket 10 fő a házigazdák közül. Túra a várhosszúréti barlangrendszerben, képzett vezetővel és a vendéglátó diákokkal. A pályázatban részt vevő osztály profilja emelt szintű természettudományos képzés, így a barlangászás szervesen kapcsolódik hozzá. A barlangtúra során a karsztképződmények megfigyelése, jellemzői, az elméleti ismeretek felelevenítése, bemutatása. Sor kerül a barlang élővilágának megismerésére is. A barlangok jelentősége, környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevételével. A hazai és felvidéki természetvédelmi és túramozgalmak összehasonlítása, a barlanglátogatás után erről beszélgetés néhány vendéglátó diákkal, kollégával. Az esti program címe: Játsszunk együtt határtalanul! Közös játék tanítása a várhosszúréti iskola és a mi diákjaink részére. Mindkét iskola diákjai megtanítanak egymásnak egy-egy régi, hagyományos játékot, részünkről egy alföldi, 20 század eleji játékot, a dólét, a szükséges eszközt szállítjuk és a fogadó iskola diákjainak ajándékozzuk. A fogadó iskola diákjai egy régi palóc eredetű játékot tanítanak diákjainknak. Ezt követően a korábban gyűjtött 1980-as évek játékeszközeinek megismertetése a vendéglátókkal, a játékok kipróbálása, az eszközök átadása ajándékba a fogadó diákoknak.

  1. nap: Szádelő – Eperjes – Ránkfüred – Kassa

Túra a Szádelői-völgy sziklatornyainál, majd tovább Eperjesre. A város történetének ismertetése a tanulók által,a beszámolót elkészítették otthon. Motivációs kérdés: Mi köze a városnak az eperhez?A főtér házsorának megtekintése,a kis tér maximális kihasználása, építészeti megoldás érdekessége, Rákóczi ház megtekintése. A régi evangélikus templom meglátogatása, megemlékezés Dembinski Henrik lengyel szabadsághősről, 1848/49-es szabadságharc tábornokról. Klobusiczky-palotánál megemlékezés gr. Bercsényi Lászlóról. Ránkfüreden a gejzír megtekintése, ha működik felvétel készítése a kitörés folyamatáról. A program közös a vendéglátó diákokkal, majd vissza a szálláshelyre. A Dóm megtekintése, koszorú elhelyezése II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós nyughelyénél. Bercsényi Miklós és Hódmezővásárhely kapcsolata. Továbbutazás Tornyosnémetibe, határátlépés. Hazaérkezés Hódmezővásárhelyre az esti órákban.

BARANGOLÁS PALÓCFÖLDÖN, KELET-FELVIDÉKEN - 4 NAP

Palócföld búzatermő völgyeivel, égbetörő bérceivel, sokféle ércet ontó bányáival, a maga zárkózottságában mindig is egy sajátos szokású és szellemű külön kis országot alkotott a múltban, s alkot ma is. Bár az itt születő Ipolyt 1920-ban határfolyóvá tették, de a természeti környezettel derűs összhangban élő jó palócok színes világát nem sikerült kiradírozni. A sajátos nyelv- és észjárás, a népi kultúra és hitvilág, melyekből Mikszáth, Madách és Krúdy is ihletet merített, ha szigetekben is, de ma is jelen van Palócföldön. Lévától Rimaszombaton és Losoncon át Rozsnyóig, a Garamtól a Sajóig, Drégelytől Krasznahorkáig „valahány völgy, annyi különböző kis világ” mesél fényes múltról és reménybeli szebb jövőről.

 1.) nap: Utazásunk során nyugatról kelet felé hódítjuk meg az egykori Hont, Nógrád és Gömör-Kishont területén elterülő Palócföldet. A drégeli rom alatt lépünk át a Felvidékre, hogy egyfajta irodalmi barangolást téve megismerjük Szklabonyát és Alsósztregovát, Mikszáth és Madách szülőhelyét. A Balassiak ősi fészkének, a kékkői várnak megtekintése után a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatta Gömöri Kézműves Társulás vendégei leszünk Várhosszúréten, ahol álomra hajtjuk fejünket.

2.) nap: reggeli után a magyar kultúra és történelem ösvényén kúszunk fel a Murányi-fennsíkra, a Murányi Vénusz, Széchy Mária fellegvárába. Várhosszúréten töltjük az éjszakát.

3.) nap: reggeli után már Gömört járjuk: Rozsnyó és Krasznahorka megismerése után megnézzük a Szilicei-jégbarlangot és a Gombaszögi-cseppkőbarlangot is. Várhosszúréten töltjük az éjszakát.

4.) nap: hazafelé kastély- és vártúra keretében járjuk be Gács, Fülek településeket, és rövid városnézést tartunk Rimaszombaton és Losoncon is, majd indulunk hazafelé.

II. RÁKÓCZI FERENC NYOMÁBAN A FELVIDÉKEN - 5 nap, 4 éj

1.) nap: Fülek – Krasznahorkaváralja

A füleki várban teszünk látogatást, ahol a budai pasa II. Rákóczi Ferenc nevelőapját, Thököly Imrét Közép-Magyarország uralkodójának nevezte ki. Majd Krasznahorkaváraljára látogatunk. A “gömöri Ravenna”: Andrássy Franciskának férje, Dénes gróf által építtetett mauzóleuma egyedülálló szecessziós műemlék, carrarai márvány és színpompás apró mozaikok ezreinek felhasználásával. Építését 1904 őszén fejezték be. A gróf és felesége jótékony misszióira emlékeztet a falu mögötti erdőben, Krasznahorka vára alatt 1898-ban elhelyezett méretes emléktábla is, amely az Andrássy-birtok alkalmazottai részére alapított nyugdíjalap létrehozására emlékeztet. Megkeressük az emléktáblát, és sétát teszünk a renoválás alatt álló vár tövében. Szállásunkon Rigó Béla nemezelő és kosárfonó mutatja be tudományát. A kézműves foglalkozáson természetesen mi is kipróbálhatjuk ügyességünket. (A fakultatív foglalkozás ára 50 €/csoport.) Szállás Várhosszúréten.

2.) nap: Szádelői-völgy – Kassa – Eperjes – Sáros vára (vagy Borsi) Szádelői-völgy: az UNESCO Világörökség részét képező vadregényes, sziklacsodákkal teli szurdokvölgyben kirándulunk. A monda szerint itt bukott alá repülő szárnyas lováról a fellázadt gótok által üldözött Dengezik herceg, Attila fia. Kassa: a dómban megkoszorúzzuk a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc, édesanyja, a munkácsi hős Zrínyi Ilona és gróf Bercsényi Miklós generális szarkofágját, majd meglátogatjuk a Rodostói házat, mely a nagyságos fejedelem törökföldi emigrációjának állít emléket. Eperjes: megtekintjük a Rákóczi-család ősi tulajdonában épített Rákóczi-házat, ahol a család valamennyi fejedelmi tagja megfordult (5 erdélyi fejedelem került ki a Rákóczi-családból). II. Rákóczi Ferencet ide zárták be, miután a nagysárosi kastélyából elhurcolták felségárulás vádjával. Kirándulást teszünk Sáros várához. A tatárokkal vívott szerencsétlen végű muhi csata után, 1241-ben IV. Béla király is e várban lelt menedéket néhány napra. Évszázadokig a vár volt a megyeszékhely, és fészke egyúttal a királyi várispánnak is. Vagy II. Rákóczi Ferenc szülőkastélyába, Borsiba látogatunk, ahol páratlanul szívbéli, helyi honismereti vezetésben lesz részünk.

3.) nap: Késmárk – Lőcse – Szepes vára

Késmárkon megkoszorúzzuk II. Rákóczi Ferenc nevelőapjának, Zrínyi Ilona második férjének, Felső-Magyarország fejedelmének, a kuruc vezérnek, Thököly Imrének a szarkofágját az evangélikus templomban látható a mauzóleumban, és meglátogatjuk az UNESCO Világörökség részét képező cipszer fatemplomot. Kívülről megcsodáljuk a Rákóczi-féle szabadságharcban fontos szerepet játszó Thököly-várat is. Lőcse: A régi városháza a 15. században épült, gótikus stílusban. Ma a sok érdekességet rejtő Szepesi Múzeum működik benne. Az emeleti részen berendezett kiállításon, melynek címe Lőcse 1918 – Levoča 1919 megemlékezünk a Trianoni eseményekről. Szepes vára: Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű várának, Szapolyai János magyar király szülőhelyének megtekintése. A várból gyönyörű panoráma tárul elénk a Magas Tátra csúcsaival.

4.) nap: Szilicei-fennsík – Rozsnyó

Kirándulás a Szilicei-fennsíkon: gyönyörű kirándulóhely, ahonnan belátni egész Gömört. A Rákóczi-szabadságharc gömöri történéseit elevenítjük fel. Felkeressük a szilicei jégbarlangot, melynek monumentális bejárata szabadon megközelíthető. Lent itt-ott előbukkanó jégcseppkövek fogadnak. Rozsnyó: II. Rákóczi Ferenc egyik kedvenc tartózkodási helye volt, olyannyira, hogy 1706-ban innen kormányozta a fennhatósága alatt lévő országrészeket. Rezidenciája a Nehrer-házban volt. Rozsnyó Gömör térség északi részének legjelentősebb városa és 1776-tól a rozsnyói püspökség székhelye. Fontos bányaváros volt. A Bányászati múzeumba látogatunk, amely egy 1910-ben épült szecessziós épületben működik, geológiai, természetrajzi, bányászati és kohászati tárlatokkal. A modern bányászati technológiákat a Gömörben rengeteg bányát nyitó Andrássyak honosították meg. Ha marad időnk, felsétálhatunk a rozsnyói kálváriadombra.

5.) nap: Csetnek – Pelsőc – Sajógömör

A murányi völgyön végig utazva megállunk Csetneken, ahol megtekintjük a gótikus, német evangélikus templom freskóit, meghallgatjuk annak 1492-ben készült orgonáját. A templombelsőben a három magyar szent király – Szent István, Szent Imre és Szent László – ünnepélyes alakjai láthatóak. A településen felkeressük Gyöngyösi István költő síremlékét is. A csetneki völgyet követve eljutunk Pelsőcre. A pelsőci várat Bebek Domonkos megbízásából építették 1320-ban, amelynek a rendeltetése az volt, hogy védje a Sajó völgyét és a hidakat, amerre a fontos kereskedelmi útvonalak vezettek. A 16. század közepén a császári csapatok rombolják le. A várnézés után indulás haza.

Bányavárosok vonzásában: Hont, Bars, Zólyom - 4 nap

Az egykori tűzhányók már évmilliók óta pihennek, az utóvulkáni működésből fakadó ércesedési folyamat kincseit, az aranyat és az ezüstöt sem bányásszák már. Elpárolgott a magyarok, a németek és a gorálok többsége is a vidékről, de igen gazdag épített örökségüket nem kell a múlt mély kútjából előbányászni, hisz az folyton szembejön az utazóval, járjon az ember Selmecbányán, Körmöcbányán vagy Besztercebányán. A Felvidék szívének középkori bányavárosai a Garamot kísérő vulkanikus hegységekhez kötődnek, de a Bányavidéket északról ölelő Alacsony-Tátra is szebbnél szebb tájképek sokaságával büszkélkedhet.

1.) nap: utazásunkat Szentantalon, a Koháryak kastélyában kezdjük, majd Selmecbányán folytatjuk, amely a középkortól hosszú évszázadokon át bányáiról, aranyműveseiről és iskoláiról messze híres városa volt hazánknak. A délután már Bars vármegye egykori központjában, Körmöcbányán ér bennünket, amely a világ legrégebbi pénzverdéjéről ismeretes.

2.) nap: Következő napunkon a Garamot követjük előbb északi, majd keleti irányba, így jutunk el Zólyomból Besztercebányán át Breznóbányára, de közben érintjük a fatemplomáról híres Garamszeget és Zólyomlipcse várkastélyát is.

3.) nap: utolsó előtti napunkon felemelkedünk a Dóvali-hágóba, ahonnan könnyed sétával érhetőek el 1400 métert meghaladó hegycsúcsok.

4.) nap: reggeli után megtekintjük Zólyomot, a gyönyörű kastélyt, ahol Balassi Bálint született, majd indulunk hazafelé.

Bányavárosok a Közép-Felvidéken és dunajeci tutajozás - 5 nap
  1. nap: Somoskő – Fülek

A somoskői vár romjaihoz túrázunk, ahol megtekintjük a híres bazaltorgonákat is. A füleki várban teszünk látogatást, ahol a budai pasa II. Rákóczi Ferenc nevelőapját, Thököly Imrét Közép-Magyarország uralkodójának nevezte ki.

  1. nap: Zólyom – Selmecbánya – Úrvölgy

Zólyomban, Balassi Bálint szülőhelyén tekintjük meg a várat és az emléktáblát. Selmecbányán ismerkedünk az ezüst bányászatból meggazdagodó, egykor németek lakta várossal. Úrvölgyben, az autentikus bányászfaluban gyönyörködünk, majd, megtekintjük a meseszép evangélikus templomot is.

  1. nap: Rozsnyó – Szádelői-völgy – Kassa

Rozsnyó II. Rákóczi Ferenc kedvenc volt. Szép belvárosában sok-sok magyar emléket és emléktáblát találunk. Kassa: városnézés után a dómban megkoszorúzzuk a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc, édesanyja, a munkácsi hős Zrínyi Ilona és gróf Bercsényi Miklós generális szarkofágját. Szádelői-völgy: az UNESCO Világörökség részét képező vadregényes szurdokvölgyben kirándulunk.

  1. nap: Eperjes – Sáros vára – Szepesi vár – Lőcse

Eperjesen megtekintjük a Rákóczi-házat, és az „eperjesi hóhér”, Caraffa tábornok áldozatainak emlékművét. II. Rákóczi Ferenc Sáros várába menekült a Wesselényi féle összeesküvést követően, innen vitték a bécsújhelyi börtönbe. Túrát teszünk a Nagysáros felett magasodó impozáns romokhoz. Szepesvár: Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű vára, Szapolyai János szülőhelye. Lőcsén megtekintjük a középkori városházát, és előtte a szégyenketrecet.

  1. nap: Késmárk – tutajozás a Dunajecen

Késmárkon megnézzük II. Rákóczi Ferenc nevelőapjának, a kuruc vezérnek, FelsőMagyarország és Erdély fejedelmének, Thököly Imrének a sírját. Elsétálunk Késmárk várához, amely a Rákóczi-szabadságharcban is fontos szerepet játszott. Fakultatív lehetőség: a Dunajecen gorál tutajokon teszünk festői túrát, a tajtékzó hullámokból kiemelkedő sziklák és a zöld fenyvesek között. A tutajozás ára 9 euro/fő.

Szállás: Rimaszombat közelében

Felvidéki magyar szigetek Csallóköztől a Zoboraljáig - 3 nap

A Kisalföldön, a Duna, a Kis-Duna és a Vág-Duna ölelésében elnyújtózó Csallóköz, Európa legnagyobb szárazföldi szigete egykor a folyók és mocsarak áthatolhatatlan birodalma volt, csak a Duna feltöltő munkája után vált emberi életre alkalmassá. Lél törzse birtokba is vette, és fel is virágoztatta a kincses szigetet, amelyen az idők során sajátos népi kultúra és igen gazdag épített örökség halmozódott fel. A Duna óvó ágai ölelte Aranykert megannyi ősi népregét őriz. Kukkónia ingoványaiban táltosok és boszorkányok, tündérek és sárkányok rejtőztek, és hinni szeretnénk, hogy az új idők rémisztő zaja nem űzte őket el örökre innen. A régen tépő balsors után is megtapasztalhatjuk, ha ide látogatunk: Csallóköz mindmáig a felvidéki magyarság erős magyar szigetét képezi. Csallóköztől északra, a Kis-Duna, a Vág és a Kis-Kárpátok határolta sík vidéken már Mátyusföldön járunk, míg Nyitra környékén a Zoboralján. Ez a Kárpát-medence legészakibb magyar nyelvszigete, amelynek népe újra és újra hitet és erőt meríthet abból a sajátos néphagyományból, amit a 20. században Kodály Zoltán tett az egyetemes magyar kultúra közkincsévé.

1.) nap: a széles Felvidék délnyugati felében indul nagyívű pályája a Kárpátok hegyláncának, és innen a dévényi vártól indul a mi utunk is. Régi idők új dalai vezetnek bennünket egykori ősi koronázó városunkba, Pozsonyba. Szállás Zsérén.

2.) nap: reggeli után meglátogatjuk Nyitrát, Felkeressük Nyitrát, ahol a Nemzetpolitikáért felelős államtitkárság a tavalyi évben anyagilag támogatta a Csemadok területi választmányát, megnézzük a püspökvárat és székesegyházat, a vármegyeházát és a milleneumi emlékművet. majd Nagyszombatot, ahol Pázmány Péter alapította az első magyarországi egyetemet. Csitáron, Kodály emléktáblájánál A Csitári hegyek alatt… című dal éneklésével emlékezünk a nagy zeneszerzőről. Szállás Zsérén.

3.) nap: reggeli után már a Csallóköz és Mátyusföld vidékét járjuk: meglátogatjuk a gútai vízimalmot, bekukkantunk a Léli-szigetre, megtekintjük Jókai városát, Komáromot. Utána indulás hazafelé.

Várak földjén - 3 nap a Felvidéken

1. ) nap: Léva – Selmecbánya. Látogatást teszünk a helyi magyar iskolában, A Barsi Múzeum székhelye a jó állapotban lévő, sok nagy csatát megért lévai vár ún. kapitányi épületében található. A Felvidék egyik leggazdagabb múzeuma gazdag természettudományi, történelmi, archeológiai, numizmatikai, néprajzi és képzőművészeti anyaggal rendelkezik.

Selmecbánya: városnézés a középkori Magyarország egyik leggazdagabb városában, az egykor Európa ezüstbányászatának 25%-át adó bányavárosban. Selmecbányának két nagyszerű vára is van. Megtekintjük az Óvárat, amelyet templomból alakítottak át erődítménnyé. Udvarán az 1848-49-es szabadságharc emlékműve látható. Az Újvár épülete a legkorszerűbb ágyúerődök egyike volt a reneszánsz korban. Ha van időnk, felkapaszkodunk a Kálváriához, ahonnan gyönyörködhetünk a város pompás panorámájában.

2.) nap: Gímes vára – Nagytapolcsány vára – Nyitra

A Zobor-hegy erdő borította tetején áll Gimes vára. A vár a 14. század végétől egészen a 19. századik a Forgách család birtokában volt. ( A túra: 7 km, kb 3 óra, szintkülönbség 320 m.)

Innen a Vág menti Inóc hegyvonulatának gyönyörű romjához, a nagytapolcsonyi várhoz látogatunk, mely a középkortól a Rákóczi-szabadságharcig a környék központja volt.

Nyitra: A város és a Püspökvár hajdan legfontosabb fejedelmi központjainak egyike volt. Szent István, Szent László.Vazul, a nyitrai püspök, Eszterházy Imre, Erdődy Ádám, a könyvtárépítő Roskoványi és más nagyságok emlékét is felidézzük. Szálláshelyünkre visszatérve megismerkedünk a Zoboralja palóc népművészetével. Kodály Zoltán is sokat járt erre felé, sok szokásdallamot és népdalt gyűjtött (például: A jó lovas katonának, A csitári hegyek alatt).

3.) nap Szentgyörgy- Pozsony- Dévény

Szentgyörgy: a szép kis (egykori) német városkában rövid túrát teszünk a Kis-Kárpátokban, amelynek során izgalmas, oda-vissza 4 km-es gyalogtúrát teszünk a festői város felett, erdei ösvényen, a Fehérkői vár romjaihoz. Pozsony, Magyarország egykori fővárosa: séta a vár területén, felkeressük Szent Erzsébet egész alakos szobrát és gyönyörködünk az alattunk elterülő jelenlegi szlovák, egykori magyar főváros panorámájában. A várból lesétálunk a koronázó Szent Márton székesegyházba, ahol rendhagyó történelemóra keretében megismerjük a koronázási ékszerek történetét. Tanulmányi ismereteinket az Óvárosban tett sétával mélyítjük el. Dévény vára jelent túránk befejező állomását, amely 2000 éves történelmével a térség népeinek történelmében szimbolikus szerepet tölt be. Nekünk magyaroknak az ország nyugati határköve volt 1000 éven át- erre magánkertben álló kőtábla emlékeztet. Sétát teszünk a Duna-Morva összefolyásánál, ahol a Szabadság kapuja emlékműnél a vasfüggöny áldozatairól is megemlékezünk, és híres szökési történeteket is felelevenítünk.

Szállás: 2 éj Zsére közelében.

Kárpátaljai útvonalak

Üres elem, hogy mind csukva legyen
KÁRPÁTALJAI KIRÁNDULÁS - 3 nap

1. nap: Vác – M3 – Nyíregyháza – Záhony (határállomás) – Ungvár (belváros, a vár, melyet többek között Bercsényi Miklós birtokolt, múzeumok, görög katolikus székesegyház, Kárpátalja tájegységeit bemutató szabadtéri néprajzi múzeum) – szállás Benén.

A buszon a diákok áttekintik az előttük álló programot. Még egyszer megbeszélik a közösen elkészítendő terméket. A határt átlépve a diákok megtekintik a belvárost, amelynek utcái még az Osztrák-Magyar Monarchia korát idézik, majd lesétálnak az Ung folyó partjára. Meghallhatnak egy kiselőadást a Kárpátaljáról, a Honfoglalásról, a Trianont követő évtizedekről, amelyek rendkívül zaklatottak voltak: a várost  Csehszlovákiához csatolták, majd rövid időre visszakerült Magyarországhoz, ezt követően a Szovjetunió része lett, ma Ukrajnához tartozik. Megtekintik a görög katolikus székesegyházat és a római katolikus templomot. A tanulók felsétálnak a várba. Felidézik, hogy Anonymus szerint Árpád itt adta át a fővezérséget fiának Álmosnak. Szent István az elsők között hozta létre az ungi várispánságot. A mai formáját 1598-ban elnyerő vár az ország három részre szakadásakor hol a Királyi Magyarországhoz, hol az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott. Birtokolta többek között a Drugeth család, Bocskay, Bethlen Gábor, Bercsányi. Falai között Rákóczi fejedelem is többször megfordult. Ezt követően megtekintik a skanzent, a néprajzi múzeumot. A buszon a tanárok tételesen átveszik a diákokkal a szakmai programot. Az este a beregszászi iskolába történő látogatással folytatódik. A diákok megismerkednek egymással, kölcsönösen ismertetik egymással tanintézményük történetét és a környező vidék, Kárpátalja történelmét, az itt lakókat. Ezt követően megbeszélik az elkövetkező napok programját, figyelemmel a megvalósítandó közös termékre.

2. nap: Keleti-Beszkidek, Vereckei-hágó (rövid túra a millecentenáriumi emlékműhöz, megemlékezés a honfoglalásról) – Szolyva (tiszteletadás az 1944-45. között fennálló gyűjtőtábor áldozatainak emlékművénél) – Munkács (a hős Zrínyi Ilona vára) – szállás Benén.

A tanárok irányításával a tanulók megbeszélik a napi programot. Majd indulás a Vereckei-hágóhoz. A diákok a helybeli diákokkal közösen megemlékeznek a Honfoglalásról, a hét vezérről, megtisztítják az ukrán szélsőségesek által gyakran meggyalázott emlékművet, majd megkoszorúzzák azt. A megemlékezés után áttekintik a közös termék létrehozásának pontos menetrendét. A magyar tanulók a beregszászi diákokkal közösen megemlékeznek a II. világháború magyar áldozatairól, áttekintik  Magyarország szerepét a világháborúban. Ezt követően megtekintik hős Zrínyi Ilona várát, Munkácsot. A vár megtekintése után rövid sétát tesznek a belvárosban. A városi parkban szellemi vetélkedőt tartanak a közös történelemről, a nap folyamán elhangzottakról. Ezt követően kijelölik a közös szellemi termék létrehozásának felelőseit. Az utolsó este fő programpontja a közös termékről szól. Lévén, hogy a közös termék a kárpátaljai diákok budapesti látogatásakor készül el teljes egészében, most a végleges terveket fogadják el, beszélik meg még egyszer és felteszik a facebook oldalakra. Zenés, táncos búcsúest zárja az utolsó estét.

3. nap: Búcsú Benétől – Csetfalva (fatornyú református templom) – Tiszaújlak (a Rákóczi-szabadságharc turulos emlékműve) – Beregszász (vásárlási lehetőség) – Beregsurány (határállomás) – Nyíregyháza – M3 – Vác. Érkezés az esti órákban.

A fatornyú református templom megtekintése után a magyar  és kárpátaljai diákok  megbeszélik  a reformáció és ellenreformációval kapcsolatos ismereteket. Továbbutazás  Tiszaújlakra, ahol a programot a három és félezer lakosú település templomaival  illetve imaházával kezdjük, hiszen Tiszaújlakon öt vallási felekezet működik. Utunkat a Tiszaújlak és a szomszédos Tiszabökény határában egy mesterséges halom tetején áll a Turul-emlékműnél folytatjuk, bár magát  a  turulmadarat Ungvárra szállították, és azt az ungvári várban lehet megtekinteni. Beregszászi városnézés: séta a városban, templomok és vallások, Bethlen Gábor udvarháza, Rákóczi tér, ahol  Esze Tamás kibontotta a kuruc felkelés zászlaját. Ezt követően a tanárok röviden kifaggatják a diákokat az elmúlt napokban hallottakról és a szakmai projektről Úton hazafelé  az elmúlt négy nap történéseinek összegzése, majd a tanulmánnyal kapcsolatos feladatok ismételt áttekintése és a felelősök kijelölése, a határidők rögzítése.

KÁRPÁTALJA – VERECKEI-HÁGÓ - 4 nap
  1. nap: Ungvár – Beregszász – Bene

A diákok megtekintik a belvárost, amelynek utcái még az Osztrák-Magyar Monarchia korát idézik, majd lesétálnak az Ung folyó partjára. Meghallhatnak egy kiselőadást a Kárpátaljáról, a Honfoglalásról, a Trianont követő évtizedekről, amelyek rendkívül zaklatottak voltak: a várost Csehszlovákiához csatolták, majd rövid időre visszakerült Magyarországhoz, ezt követően a Szovjetunió része lett, ma Ukrajnához tartozik. Megtekintik a görög katolikus székesegyházat és a római katolikus templomot. Felkeresik az ungvári Zádor Dezső Zeneművészeti Szakközépiskolát, rövid ismerkedés az intézmény tanulóival. Az ismerkedés után együtt zenélnek a kárpátaljai fiatalokkal.  Ezután a tanulók felsétálnak a várba. Felidézik, hogy Anonymus szerint Álmos itt adta át a fővezérséget fiának, Árpádnak. Szent István az elsők között hozta létre az ungi várispánságot. A mai formáját 1598-ban elnyerő vár az ország három részre szakadásakor hol a Királyi Magyarországhoz, hol az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott. Birtokolta többek között a Drugeth család, Bocskai, Bethlen Gábor, Bercsényi. Falai között Rákóczí fejedelem is többször megfordult. Ezt követően megtekintik a skanzent, a néprajzi múzeumot. A diákok találkoznak a Beregszászi Művészeti Iskola tanulóival. Zenei tanszakok bemutatkozása zenei kísérettel.  Beszélgetés, majd közösen megtekintik Beregszász belvárosát. Szállás Beregszász közelében a magyar lakosságú Benén.

  1. nap: Vereckei-hágó – Szolyva – Munkács – Bene

A diákok a helybeli diákokkal közösen megemlékeznek a Honfoglalásról, a hét vezérről, megtisztítják az emlékművet, majd megkoszorúzzák azt. Ezt követően rövid közös koncertet rögtönöznek. A magyar tanulók a beregszászi diákokkal közösen megemlékeznek a II. világháború magyar áldozatairól, áttekintik Magyarország szerepét a világháborúban. Ezt követően megtekintik hős Zrinyi Ilona várát, Munkácsot. Szellemi vetélkedő a Kodály módszerről. A Bartók Béla Emlékház megtekintése, majd a Munkácsi Állami Egyetem, Humán Pedagógiai College-nek zeneművészeti szakának felkeresése. A magyar diákok által készített írásos és képes anyag bemutatása a munkácsi zeneiskola diákjainak. Hangszertörténeti előadás.

  1. nap: Nagyszőlős – Felsőszinevér – Beregszász

Nagyszőlős, Beregszásztól 35 km-re délkeletre fekvő település. A csoport először megtekinti a város feletti Fekete-hegy sziklateraszán álló a 13. századi Ugocsavár romjait, majd a várromtól délre 14. századi kis kápolnát. A kirándulás a ferences temploma és kolostor épületénél majd a klasszicista stílusban épült református templom épületénél folytatódik. A hegyek között megbúvó tengerszem megtekintése. Hazafelé megállnak az Árpád-vonal maradványairól. Kiselőadás hangzik el a Keleti-Kárpátok védelméről, a XX. század várairól, az erődítményekről, a II. világháborús harcokról. A diákok a történelmi eseményekhez kapcsolódó zeneműveket adnak elő. A magyarországi és kárpátaljai tanulók közös koncertet adnak a Beregszászi Művészeti Iskolában, amelyre meghívják a helyi magyar közösség művészet szerető tagjait, a tanintézmény diákjait, tanárait, szülőket.

  1. nap: Csetfalva – Beregszász

A fatornyú református templom megtekintése után a diákok megbeszélik a reformáció és ellenreformációval kapcsolatos ismereteket. Továbbutazás Tiszaújlakra, ahol a programot a három és félezer lakosú település templomaival illetve imaházával kezdjük, hiszen Tiszaújlakon öt vallási felekezet működik. Utunkat a Tiszaújlak és a szomszédos Tiszabökény határában egy mesterséges halom tetején áll a Turul-emlékműnél folytatjuk, bár magát a turulmadarat Ungvárra szállították, és azt az ungvári várban lehet megtekinteni. A közös program a beregszászi iskolában fejeződik be, ahol megbeszélik a koncert tapasztalatait és a magyar diákok által készülő tanulmány anyagait. Úton hazafelé az elmúlt négy nap történéseinek összegzése, a Kárpátalja zenei élet történetét átfogó tanulmány befejezéshez még szükséges feladatok áttekintése.

Kárpátalja – Vereckei-hágó (dunántúli iskoláknak 5 nap, budapesti- és kelet-magyarországiaknak 4 NAP)
  1. nap: Budapest – M3 – Nyíregyháza – Beregsurány (határállomás) – Beregszász (séta a városban: templomok és vallások, Bethlen Gábor udvarháza, ma múzeum, a Rákóczi tér, ahol Esze Tamás kibontotta a kuruc felkelés zászlaját) – szállás Benén (este találkozó a magyar településen helybeli diákokkal).
  2. nap: Munkács (a hős Zrínyi Ilona vára, Csernek-hegyi kolostor kívülről, belváros) – Ungvár (belváros, a vár, melyet többek között Bercsényi Miklós birtokolt, múzeumok, görög katolikus székesegyház, Kárpátalja tájegységeit bemutató szabadtéri néprajzi múzeum) – szállás Benén.
  3. nap: kirándulás a Máramarosi-havasokba: Nagyszőlős (árpádkori római katolikus templom, Perényi kastély kívülről) – Huszt – Iza (vásárlási lehetőség a rutén faluban: vesszőből font termékek) – Ökörmező – Felsőszinevér (jellegzetes havasi rutén falu) – Szinevéri-tó (rövid séta a gyönyörű “tengerszemnél” a Kárpátok fenyőrengetegeiben) – Árpád-vonal (rövid megálló a II. világháborús keleti határt védő egykori erődítmény maradványainál) – szállás Benén.
  4. nap: Keleti-Beszkidek, Vereckei-hágó (rövid túra a millecentenáriumi emlékműhöz, megemlékezés a honfoglalásról) – Szolyva (tiszteletadás az 1944-45. között fennálló gyűjtőtábor áldozatainak emlékművénél) – Beregvár (a Schönnborn grófok kastélya kívülről, kastélypark) – szállás Benén.
  5. nap: Búcsú Benétől – Csetfalva (fatornyú református templom) – Tiszaújlak (a Rákóczi-szabadságharc turulos emlékműve) – Beregszász (vásárlási lehetőség) –  Beregsurány (határállomás) – Nyíregyháza – M3 – Budapest. Érkezés az esti órákban.
Beregvidék: Verecke híres útján (dunántúli iskoláknak 4 NAP, budapesti- és kelet-magyarországiaknak 3 NAP)

A honfoglaló magyarok még mocsarakkal, lápokkal, élő és holt vízfolyásokkal átszőtt erdőket találtak Ungon-Berken. Aztán, ahogy emberi életet leheltek a tájba, az erdők meggyérültek, a folyókat megregulázták és kialakult a Beregi-Tiszahátnak a mai fás legelők, kiterjedt füves puszták és vizes élőhely-maradványok tarkította környezete. Lakott vidékein az évezredes magyar múlt gazdag öröksége köszön vissza: a régi Bereg vármegye felbecsülhetetlen kincsei az Árpád-kori templomok, a haranglábak, a kúriák, a megörökölt történeti emlékek, és az ezekre épülő néphagyomány, melyeket féltve őriz Bereg népe, tovább éltetve a kuruc örökséget. Munkács után már Verecke híres útjára lépünk, arra az útra, amelyen Álmos fejedelem és Árpád vezér magyar törzsei 895-ben beléptek örökül kapott földjükre és először tekintettek le, „ez irdatlan hegyek közé szorult katlanba.”

1.) nap: Kárpátaljára történő határátlépés után beregi kirándulásunkat érdemes Tákos, Tarpa, Csaroda református templomainak megismerésével kezdeni, majd a magyar szabadság útján, Esze Tamás 1703-as zászlóbontó útvonalán átkelni Kárpátaljára, ahol Mezővári és Nagymuzsaly is jelentős falusi turizmussal és hagyományőrző magyar közösségekkel büszkélkedhet.

2.) nap: Munkács meglátogatása (ahol a Nemzetpolitikáért felelős államtitkárság a tavalyi évben anyagilag támogatta a Rákóczi Ferenc jótékonysági alapítványt). Zrínyi Ilona várának megtekintése után „Verecke híres útján” felemelkednénk a beregi hegyekbe. Odafent az Árpád-vonal bunkereiről ismert Felsőgerebenbe térünk be előbb, majd Rákóczi és a honfoglalók nyomában haladunk Vezérszállásra, majd Alsóverecke, Rákócziszállás és Verebes érintésével járulunk ősi oltárunkhoz, a Vereckei-hágóra. Megnézzük a Vereckei-hágón emelt magyar emlékművet.

3-4.) nap: Reggel elindulunk a legnagyobb magyar ajkú népességgel rendelkező városba Beregszászra, majd Beregszentmiklós, Szerednye és Beregvár kastélya, magyar emlékei várnak bennünket, mielőtt a budapesti és kelet-magyarországi csoportok elindulnánk hazafelé (dunántúli pedagógusok még Kárpátalján éjszakáznak, majd a 4. napon indulnak haza).

Ugocsa, a legkisebb vármegye (dunántúli iskoláknak 3 NAP, budapesti- és kelet-magyarországiaknak 2 NAP)

Történeti nevezetességű emlék errefelé a mondás: „Ugocsa non coronat”. Ugocsa, ma már, ha akarna, sem koronázhatna. A Perényiek régi uradalma, történelmi hazánk legkisebb vármegyéje a magyar szabadság eszméjének egyik legnagyobb élharcosa volt: itt zajlott a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatája és utolsó országgyűlése is. A háborúk és a szovjet elhurcolások meggyérítették magyar népét, de vannak még hű utódok, akik azért küzdenek, hogy ne csak a múltjából éljen Ugocsa.

1.) nap: a határ átlépése után városnézés Kárpátalja legmagyarabb városában Beregszászon. Ezt követően Tiszaújlak turulmadaras emlékművét tekintjük meg, majd tovább indulunk, hogy a tiszabökényi skanzen megismerése után felkeressük a Királyháza feletti Nyalábvárat. Szállásunk Karácsfalván, a Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumban lesz.

2-3.) nap: másnap reggel Ugocsa központját, Nagyszőlőst fedezzük fel. Innen indulunk Salánkra, ahol II. Rákóczi Ferenc 1711-ben megtartotta utolsó országgyűlését, mielőtt végleg elhagyta volna a Kárpát-hazát. Délután a budapesti és kelet-magyarországi tanárok elindulnánk hazafelé (dunántúliak még Kárpátalján éjszakáznak, majd a 3. napon indulnak haza).

3 nap kárpátalján, a Vereckei-hágónál

1.) nap Beregszász: a Bethlen-Rákóczi-kastély épületében helyet kapó Beregvidéki Múzeumba látogatunk, ahol a gazdag helytörténeti gyűjtemény meglátogatása során megismerjük a Beregvidék szabadságszerető népének történelmét, harcait a magyar szabadság ügyéért, a Thököly felkeléstől a Rákóczi-szabadságharcon át az 1848/49’es forradalom és szabadságharc itteni történéseikig. A több, mint felerészben magyarlakta, Rákóczi örökségét ápoló városban tett séta közben betérünk látjuk Esze Tamás emléktábláját is. Szállás Beregszászon, a Kálvin János Református Vendégházban.

 2.) nap iskolalátogatás Beregszászon. Munkácson a lenyűgöző várat tekintjük meg, melyet Zrínyi Ilona oly hősiesen védelmezett a császáriakkal szemben 1686-88’-ig. A bástyákon lelkesítette a várvédőket a 12 éves Rákóczi Ferenc is. A Kárpát-koszorúra lenyűgöző panorámát nyújtó Vereckei-hágóhoz utazunk tovább, melyen keresztül nemcsak a honfoglaló magyarok érkeztek a Kárpát-medencébe, hanem a tiszaháti felkelők lengyel zsoldosokkal megerősített 3 ezres serege is, élükön II. Rákóczi Ferenccel. E vidéket a ruszinok, „Rákóczi leghűségesebb népe” lakják.

 3.) nap: Huszt, várrom meglátogatása, majd hazautazás.

4 nap Kárpátalján, kirándulással a Tisza forrásához (dunántúli iskoláknak 4 nap, budapesti- és kelet-magyarországiaknak 3 nap)

1.) nap Beregszász: a Bethlen-Rákóczi-kastély épületében helyet kapó Beregvidéki Múzeumba látogatunk, ahol a gazdag helytörténeti gyűjtemény meglátogatása során megismerjük a Beregvidék szabadságszerető népének történelmét, harcait a magyar szabadság ügyéért, a Thököly-felkeléstől a Rákóczi-szabadságharcon át az 1848/49’es forradalom és szabadságharc itteni történéséig. A több, mint felerészben magyarlakta, Rákóczi örökségét ápoló városban tett séta közben látjuk Esze Tamás emléktábláját is – Beregszász piacterén bontotta ki a „tarpai jobbágy” a szabadság zászlaját.

2.) nap: Beregszentmiklósi kastély – Munkács – Vereckei-hágó. A titokzatos beregszentmiklósi Zrínyi-Thököly-kastélyban töltötték az ifjú házasok (II. Rákóczi F. édesanyja és nevelőapja) a nászéjszakájukat, és később is gyakorta tartózkodtak itt. Munkácson a lenyűgöző várat tekintjük meg, melyet Zrínyi Ilona oly hősiesen  védelmezett a császáriakkal szemben.

A Vereckei-hágóhoz utazunk tovább, melyen keresztül nemcsak a honfoglaló magyarok érkeztek a Kárpát-medencébe, hanem a tiszaháti felkelők lengyel zsoldosokkal megerősített 3 ezres serege is, élükön II. Rákóczi Ferenccel. E vidéket a ruszinok, „Rákóczi leghűségesebb népe” lakják.

 3.) nap: Huszt – Técső – Tisza összefolyás

A huszti vár története során a szabadságharcainknak is fontos helyszíne volt. A técsői magyar tannyelvű református iskola diákjaival találkozunk itt. Megtekintjük a festett fakazettás mennyezetű gyönyörű református templom, és az ékszerdoboz-szerű belvárost. Rahó: a Fekete- és a Fehér-Tisza látványos összefolyásánál tartunk egy kis pihenőt, és megismerjük a két óriásból lett két nagy folyó, és a ruszin nép legendáját is. Indulás haza (dunántúliak még Kárpátalján éjszakáznak, majd a 3. napon indulnak haza).

Szállás: 1 éj Beregszászon a Kálvin János Református Vendégházban, 1 éj a Natali Hotelben*** Zúgón, 1 éj Körösmezőn igényes családi vendégházakban (egymáshoz közeli 10-16 fő kapacitású szállások), 4. napon ismét Beregszászon.

Őrvidéki útvonalak

Üres elem, hogy mind csukva legyen
VÁRTÚRA A NYUGATI GYEPŰN (dunántúli- és budapestieknek 2 NAP, kelet-magyarországiaknak 3 NAP)

A nyugati végeken már nem a Kárpátok, hanem az Alpok legkeletibb nyúlványai keretezik hazánkat. Igaz, itt nincsenek alpinistákat vonzó, égbetörő havas ormok, csak burgok, várak mindenfelé, melyek közül a büszke bécsi még Mátyás bús hadát is nyögte. A nyugati gyepűt eleinte a székelyek védték, később várak láncolatával erősítettük meg a határvidéket. Az állandó háborúskodásokban megtizedelődött magyarság pótlására érkezett németek és horvátok fokozatosan többségbe kerültek. Így lett végül Trianon után a nyugati határvidék Burgenland néven Ausztria tartománya.

1.) nap: őrvidéki magyar közösségről ma már nem igazán beszélhetünk, de az alsóőri tájház tornácos parasztházában még találkozhatunk helyi magyarral, aki szívesen végigkalauzol a népi emlékeket bemutató kiállításon. Az egykori székely gyepűőrök földjéről, a Pinka völgyéből vártúrára indulunk. Városszalónak, Borostyánkő és Kabold fér bele első napunkba.

2-3.) nap: reggeli után programunk Léka, Lánzsér és Fraknóvárának felkeresése illetve Őrvidék legmagasabb csúcsának, a Hutwisch-nek a meghódítása. Dunántúli és budapesti iskolák ezt követően indulnak hazafelé. míg a kelet-magyarországiak csak a következő nap reggelén.

Az Őrségtől a Hetésig a Muravidéken (dunántúli- és budapestieknek 2 nap, kelet-magyarországiaknak 3 nap)

Vendvidék… Őrség… Hetés… Lendvavidék… Muravidék… Földrajzi elnevezések, melyeket a változó történelmi korszakok akasztottak hazánk nyugat-dunántúli szegletének ma Szlovéniához tartozó részére. Hiába őrizték e tarka gyepűt hű lakói egy ezredéven át, a trianoni diktátum a nyugati határvidéket a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolta, majd a második világháború után a kommunista Jugoszlávia része lett. A deportálások, a kollektivizálás, az erőszakos iparosítás, majd a rablóprivatizáció alaposan kivéreztette Muravidéket, a magyarság nagy része elhagyni kényszerült szülőföldjét, így lélekszáma huszonöt-ezerről mára alig több mint négyezerre apadt.

1.) nap: a muravidéki magyarság központjában, Lendván kezdjük meg kiruccanásunkat. A Szent Katalin plébániatemplom, a Makovecz Imre tervei alapján 2004-ben felépült Kultúrotthon, a Bánffy Központ és a vár meglátogatása szerepel mai programunkban. A helytörténeti és néprajzi gyűjteménynek otthont adó Dobronoki-ház után még Bántornya Árpád-kori templomát nézzük meg.

2-3.) nap: lendvai szálláshelyünkről másnap a nagytótlaki rotunda és a pártosfalvi kastély érintésével érkezünk Felsőlendvára, ahol Muravidék legnagyobb vára áll. Kirándulásunk a dunántúli és budapesti iskoláknak Muravidék legnagyobb településén, Muraszombaton zárul. A kelet-magyarországiak másnap reggel indulnak haza.

Erdélyi útvonalak

Üres elem, hogy mind csukva legyen
ERDÉLYI KIRÁNDULÁS - 3 nap

A diákok megtekintik Arad belvárosát, a Szabadság szobrot és a 13 Aradi Vértanú emlékművét. Ez utóbbinál megkoszorúzzák a szabadségharc hőseinek emlékművét és megtisztítják a környéket a hulladéktól. A helyszínen felidézik az iskolában tanultakat. A diákok rövid előadást tartanak a 48-49-es szabadságharcról, majd a tanárok játékos kérdés/felelettel sulykolják az elhangzottakat. A program tematikájának egyik legjelentősebb pontja. A tanulók megtekintik a Hunyadiak ősi “fészkét”, Hunyadi János impozáns várkastélyát. A vár előtt rövid megemlékezést tartanak törökverő Hunyadi Jánosról és az egész Hunyadi családról. A diákok felolvasást tartanak Magyarország és Erdély történetét meghatározó személyekről, majd történelmi játékkal fejezik be a látogatást. A helybéli diákok előadást tartanak Torockóról, a magyarországi tanulók pedig Gyuláról, majd közösen ismertetik a szín magyar település történetét, beszélnek a környéken is megforduló királyról, Mátyásról, ezután közös játékot szerveznek az ezzel kapcsolatos kérdésekről. Kötetlen beszélgetéssel, ismerkedéssel zárul az este.

Helyi diákokkal közösen megtekintik a falumúzeumot, ismerkednek a Világörökség részét képező település történetével, a helyi magyarok szokásaival, viseletével, székelyek történetével. Ezt követően megmásszák az 1128 m magasban található Székelykövet, amely a falu fölött 600 méterre magasodik. A tetőn jelképes kopjafát állítanak. Közös kirándulás a helybeli tanulókkal a közelben lévő várromhoz. A helyszínen közös kiselőadást tartanak a Thorockay család váráról, majd közös játékkal mélyítik el az ismereteket. A tanárok részéről rövid ismeretterjesztés az erdélyi magyar főnemesi családokról (pl. Hunyadiakról is a program tematikájaként). A helybéliekkel közösen igyekeznek rendezettebbé tenni romos erődítmény bejáratát, majd kitűzik a magyar lobogót. Szentmise a 18. században épült unitárius templomban a helybeli magyarokkal közösen. Mécsesek gyújtása és a magukkal hozott hímzett magyar zászlók ajándékozása az erdélyi unitárius közösségnek. Ezt követően a diákok kis előadást tartanak az erdélyben elterjedt unitárius vallásról és a közelben lévő vallásszabadságról híres Torda városáról. Megemlékeznek Trianonról, amelyet megelőzően Torockó Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott. Majd búcsú a torockói diákoktól.

Mátyás király a magyar történelem kiemelkedő királya volt, a program tematikájának jelentős pontja. A diákok tanulmányaik során részletesen foglalkoztak tevékenységével. Az ismereteket rövid kvízjáték keretében felidézik, melyeket a tanárok értékelnek. A diákok a program végén nemzeti színú papír zászlót helyeznek el a lovas szobor körül. Tematika része az erdélyi kiemelkedő személyiségek (többek között Ady Endre, Juhász Gyula, Krúdy Gyula bemutatása), akik Nagyváradon töltötték életük egy részét. A diákok Római Katolikus székesegyház előtt kiselőadát tartanak a legjelesebb nagyváradi költőkről-írókról. Ezt követően megtekintik a helyi várromot, ahol rövid irodalom óra keretében számot adnak a templom előtt elhangzottakról. Hazafelé menet a buszon közösen megbeszélik az élményeiket majd tesztet töltenek ki a kiránduláson látottakról. A helyszínekhez és jeles személyekhez kapcsolódó történelmi, kulturális és földrajzi emlékekről, látványosságokról.

ERDÉLYI KIRÁNDULÁS - 5 nap

Barangolás Erdélyben

1. nap: Budapest – 4-es főút – Püspökladány – Ártánd (határállomás) – Nagyvárad – Király-hágó (rövid pihenő) – Gyalu – erdélyi autópálya – szállás Szovátán. (590 km)

Koszorúzás és Vasvári Pál szerepe a 1848-as forradalomban, rövid ismertetés. A közelben meghalt Vasvári Pál, történész, filozófus, forradalmár, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja, a 48 – as események jeles szereplője volt. A történelem órákon tanultakat a diákok a helyszinen felidézik. A koszorúzás, az emlékmű környékének rendbetétele a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylettel történő együttműködésben történik. Mátyás király a magyar történelem kiemelkedő uralkodója volt, a program tematikájának egyik jelentős pontja. A diákok tanulmányaik során részletesen foglalkoztak tevékenységével. Az ismereteket rövid kvizjáték keretében felidézik, amelyet a tanárok értékelnek. A diákok a program végén néhány nemzetiszinű papír zászlót helyeznek el a lovas szobor körül. Bolyai Farkas és Bolyai János nagy magyar  matematikusok és Kolozsvár összefüggése. A “híres” Farkas utca: Református kollégium és a Babes-Bolyai Egyetem épületének megtekintése (kívülről). A Bolyaiakról, mint híres magyar matematikusokról szó esik a matematika órákon is. Találkozó a farkaslaki Tamási Áron általános iskola diákjaival. Felolvasás a község legismertebb szülöttjének, Tamási Áronnak a művéből. Vetélkedő az iró életéről, értékelés. majd közös néptánc tanulás, kötetlen beszélgetés. Tamási Áron a magyar irodalom egyik jelentős alakja volt, akinek személye szerepel a program tematikájában és akinek alkotásairól az iskolai irodalom órákon is szó esik.

2. nap: Korond (ismerkedés a székely fazekassággal) – Parajd (sóbánya, Áprily Lajos emlékház) – Szováta (Medve-tó, séta a fürdővároskában és a sósziklákhoz, közös szakmai program a szovátai diákokkal) – szállás Szovátán. (43 km)

Reggel a  település legfontosabb nevezetességeit a két hatalmas cserfa között található Tamási Áron síremlékművet, majd a napjainkban is látogatható  egykori Tamási házat látogatjuk meg. A magyar diákok meglátogatják a Tamási Áron álalános iskolát, ahol kötetlen találkozót tartanak a székely diákokkal, majd az iskolakönyvtárának adományozzák az otthonról magukkal hozott könyveket. Tamási Áron a magyar irodalom egyik jelentős alakja volt, akinek személye szerepel a program tematikájában és akinek alkotásairól az iskolai irodalom órákon is szó esik. Áprily Lajos emlékház megtekintése. Az erdélyi kölltő, író, műfordító Parajdon végezte az elemi iskolát. A XX. században alkototó személyiség a magyar irodalom ismert alakja volt, művei az általános műveltség részét képezik, személye, munkássága a tematika része.  Rövid ismertetés életpályájáról az emlékháznál. Ismerkedés a székely fazekassággal, a vállalkozó kedvü, ügyes kezü diákok korongozni tanulnak a helyi fiatalok segítségével, az elkészített tárgyak egy részét a helyi magyar közösségnek ajándékozzák.

3. nap: Görgényi-havasok: Bucsin-tető (rövid pihenő) – Gyergyói-medence: Gyergyószárhegy (a Lázár-grófok reneszánsz kastélya, ahol Bethlen Gábor is gyermekeskedett, az alkotótábor kiállítása) – Gyergyói-havasok: Pongrác-tetõ – Békás-szoros, Gyilkos-tó (séta a vadregényes szorosban és a legendákkal átszőtt tónál) – Gyergyószentmiklós (rövid séta a székelyek és örmények városában) – szállás Szovátán. (124 km)

Lázár grófok reneszánsz kastélyának megtekintése, ahol Bethlen Gábor is nevelkedett. A diákok kiselőadást tartanak az egyik legjelentősebb erdélyi fejedelemről. A tanárok szóban értékelik az elhangzottakat. Bethlen Gábor fejedelem életpályája a tematika része. Közös kirándulás a helyi általános iskolásokkal a vadregényes szorosba, a Történelmi Magyarország Ezeréves határához. A diákok kiselőadást tartanak a Történelmi Magyarországról, az Erdélyi Fejedelemségről és fejedelmekről, a keleti határokról, a Keleti-Kárpátokról, a székelyek szerepéről a határőrizetben. A program a tematika része. Becsüljük meg, hány négyzetméter a Gyilkos-tó területe, hány kilométert túráztunk összesen a szorosban? A becslés szempontjai. Tantárgyi koncentráció. Városnézés, a Hősök parkjában kiselőadás a Székelyföldről, a székelyek és az erdélyi fejedelmek viszonyáról. A Tamási Áron Gimnázium előtt villámkérdések Tamási Áronról, műveiről és az erdélyi írókról, költőkről. A program a tematika része.

4. nap: Csíksomlyó (ferencesek kegytemploma, csodatévő Szűz Mária szobor, rövid túra a Jelenések-hegyére, borvízforrás) – Csíkszereda (a központ régi része) – szállás Szovátán. (199 km)

A diákok kiselőadást tartnak a csíksomlyói búcsúról, annak több száz éves múltjáról. Elmondják, hogy János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakkal protestáns hitre akarta téríteni a székelyeket, akik 1567-ben megverték a fejedelem seregét. Ezt ünneplik minden évben a székelyek és az ide érkező anyaországi magyarok százezrei pünkösdkor. Az ünnep az évek során ugyanis ökonomikus istentiszteletté, a világ magyarságának talkozójává vált. A program a tematika része. A diákok megtekintik  az Ezeréves határon álló Rákóczi várat, amelyet Bethlen Gábor erdélyi fejedelem épített 1626 táján, majd később II.Rákóczi Ferenc erősített meg – innen kapta mai nevét. Bethlen Gábor a tematika része. A diákok kiselőadást tartanak Bethlen Gáborról és a gyimesi csángókról. Búcsú a székely diákoktól. A Gordon kultúrház nagytermének feldíszítése székely-magyar emlékekkel, zászlókkal. Előadás az erdélyi fejedelmek, a Hunyadiak magyar történelemben játszott szerepéről. A program a tematika része.

5. nap: Marosvásárhely – Kolozsvár – Nagyvárad (rövid séta a belvárosban Ady Endre nyomdokain) – Ártánd (határállomás) – Püspökladány – 4-es főút – Budapest. Érkezés a késő esti órákban. (578 km)

Az érseki székesegyház megtekintése, majd kiselőadás a gyulafehérvári érsekségről, az 1918. évi román nemzetgyűlésről. Rövid kérdés-felelet a székesegyházban található Hunyadiak, János Zsigmond fejedelem, Izabella királyné sírjai kapcsán az erdélyi urakodókról, a Királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség egymás mellett éléséről. A program a tematika része. A 13 Aradi vértanú emlékművének megkoszorúzása, beszélgetés a hősökről és az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról. A tanulmányi kirándulás utolsó óráiban a diákok visszatekintenek az elmúlt napok eseményeire, programjaiba és kérdez-felekek formájában összefoglalják a látottakat.

ERDÉLY – SZÉKELYFÖLD – TOROCKÓ - 4 nap
  1. nap: Nagyvárad – Körösfő – Kolozsvár – Torockó

A Püspöki Székesegyház előtti Szent László szobornál koszorú elhelyezése. A váradi kapitányokból lett erdélyi fejedelmekre emlékezünk, lerójuk kegyeletünket Bethlen Gábor szobránál. Rövid pihenő Király-hágón, a történelmi Erdély nyugati kapujánál. A jellegzetes kalotaszegi fatornyú templom megtekintése. Séta Kolozsvárott. Ellátogatunk Mátyás király szülőházához (koszorúzás) és szobrához, valamint a Szent Mihály székesegyházhoz. Érkezés Torockóra, a szálláshelyek elfoglalása, ismerkedés a helyi diákokkal. A kirándulásra létrehozott Facebook oldalon az aznap történtek és látottak összegzése csoportokban.

  1. nap: Torockószentgyörgy – Torockó

Ismerkedés Torockóval, a jellegzetes 19. századi házsor megtekintése. Megnézzük a Lassel Ágnes helytörténeti gyűjteményt, elsétálunk a vízimalomhoz, majd a helyi tanulókkal együtt túrát teszünk a Székelykő felé. A helyi diákokkal közös kirándulás Torockószentgyörgyön, túra a Thoroczkay grófok fellegvárának romjaihoz. Kiselőadás a várról, a Thoroczkay grófokról. Kiselőadás az erdélyi és székelyföldi nemességről, hasonlóságokról és különbségekről. A várrom körüli terület megtisztítása a szeméttől. Alkalmazott pedagógiai módszerek: megbeszélés, magyarázat, kiselőadás, közös mozgásos tevékenység. Este a tanulók felelevenítik a délután hallottakat az erdélyi nagyjainkról, az erdélyi nemességről és a székely határőrségről, a lófő székelyekről. Közös kézműves elfoglaltság a torockói gyermekközösséggel. A magyar gyerekek az anyaországi, a torockói tanulók pedig erdélyi dalokat tanítanak egymásnak. Fényképek és videó készítése.

  1. nap: Nyárádremete – Szováta – Parajd – Korond – Székelyudvarhely

Látogatás Tápióság testvértelepülésén, Nyárádremetén, a helyi iskolában. Ismerkedés, barátkozás, ajándékozás. Szovátán a Medve-tó megtekintése és séta a fürdővárosban, valamint a sósziklákhoz. Helyi gyerekekkel Parajdra látogatunk a sóbányába és megnézzük az Áprily Lajos Emlékházat. Korondra indulunk tovább, ahol a székely fazekassággal ismerkedünk. Székelyudvarhelyen megtekintjük a Vasszékely szobrot, sétálunk a Hősök parkjában és megnézzük a Székelytámadt várat. Este közös táncház a helyi diákokkal, búcsúest. Szálláshely elfoglalása. Élménynapló írása csoportokban.

  1. nap: Torockó – Gyulafehérvár – Arad

Érkezés Gyulafehérvárra, ahol az érseki székesegyház megtekintése, és ugyanitt Hunyadi János, Hunyadi László és Izabella királyné síremlékének felkeresése, koszorú elhelyezése. Aradon tisztelgés és koszorúzás a 13 aradi vértanú emlékműve előtt. Ezután az újonnan felállított Szabadságszoborhoz sétálunk. Hazautazás. Hazaérkezés. Élménynapló írása, személyes élmények felidézése.

ERDÉLY – SZÉKELYFÖLD – SZÉKELYUDVARHELY - 5 nap
  1. nap: Kolozsvár – Székelyudvarhely – Székelyszentlélek

A diákok megtekintik Kolozsvár belvárosát, a Mátyás szobrot a Főtéren, majd rövid szakmai látogatást tesznek a közelben található, főleg diák vendégekre szakosodott Insomnia nevű vendéglátóhelyen. Rövid szakmai beszélgetés a hely magyar tulajdonosával és szakmai vezetőjével. A diákok rövid kiselőadásokat tartanak utazás közben Erdély gasztronómiájáról és gasztro-történetéről. Tanáraik meghatározzák az útikönyv és receptfüzet erdélyi-székelyföldi részének előzetes tartalmát. Rögzítik a tervezett ütemtervet, majd kijelölik a szerkesztés felelőseit. A diákok találkoznak az erdélyi diákokkal az erdélyi testvériskolában. Ismerkedés, az épület megtekintése után. Közös vetélkedő ősi használati eszközökből, alapanyagokból, régies ételnevekből, szokásokról, ünnepekről Erdélyben. Történelmi-földrajzi vetélkedő a Történelmi Magyarországról és Erdélyről.

  1. nap: Székelyudvarhely

Reggel a magyar diákok ismét meglátogatják az erdélyi tanintézményt, ahol a helyi diákokkal közösen kiállítást készítenek a Magyarországon folyó szakmai oktatásról. Kiselőadást tartanak a magyarországi szakmai trendekről, lakóhelyük és környékének nevezetességeiről. Ezután városnézés Székelyudvarhely belvárosában. A városnézés folytatódik Székelyudvarhely belvárosában: Vasszékelyszobor, Hősök parkja, főtér, Székelytámadt vár. Látogatás a CIVITAS Alapítványnál. A Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért fő célkitűzése a helyi polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének elősegítése, a helyi és regionális fejlesztési törekvések támogatása különös tekintettel a gasztronómiára. Majd betekintenek egy helyi kerámia műhelyhez. A magyarországi és székelyudvarhelyi diákok közösen szerveznek meg és bonyolítanak le egy közös mezőgazdasági-gasztronómiai estet, ahová meghívják az Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskola tanárait. A diákok előadást tartanak Székelyudvarhely környékéről származó mezőgazdasági termékekről, azok felhasználásáról a gasztronómiában. Kölcsönösen ismertetik országuk egy-egy idegenforgalmilag frekventált részét, a tájegység mezőgazdasági, gasztronómiai hagyományait.

  1. nap: Parajd – Farkaslaka – Székelyudvarhely

Áprily Lajos emlékház megtekintése és magyar zászlók elhelyezése az emlékháznál. Az erdélyi költő, író, műfordító Parajdon végezte az elemi iskolát. A XX. században alkotó személyiség a magyar irodalom ismert alakja volt, művei az általános műveltség részét képezik, személye, munkássága a tematika része. Rövid ismertetés életpályájáról az emlékháznál. Majd látogatás a sóbányába, ahol természetismereti tanulmányaik alapján a diákok felfedezik a “só titkait”. Előadás hangzik el a só szerepéről és fontosságáról a gasztronómiában, felhasználásáról középkortól napjainkig. Közösen megtekintjük a település legfontosabb nevezetességeit a két hatalmas cserfa között található Tamási Áron síremlékművet, majd a napjainkban is látogatható egykori Tamási házat látogatjuk meg. Látogatást teszünk a helyi Gordon Fogadóházban, mely egyben a helyi faluturizmus “központja” is. Itt kiselőadást hallgatnak meg Kovács Sándortól, a tulajdonostól a fogadóház alakulásáról, működéséről, gasztronómiai és idegenforgalmi szempontokat figyelembe véve. Majd néptánc és népviselet-bemutató a helyi hagyományőrzőkkel. Ezután közös látogatást tesznek a helyi, EU-s támogatásból épült gyümölcslékészítő üzemben. A magyarországi iskola tanulói az erdélyi iskola diákjaival közösen kulturális estet szerveznek, amelyen magyar és székely dalok, népmesék versek táncok és egyéb olyan produkciók mutatkoznak be a helyiek és a helyi szakemberek előtt, amelyek összefüggésbe hozhatók a vendéglátással, gasztronómiával, mezőgazdasággal.

  1. nap: Csíkszereda – Csíksomlyó – Székelyudvarhely

A diákok megtekintik a csíksomlyói búcsú helyszínét, megismerik annak több száz éves múltját. Megtudják, hogy János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakkal protestáns hitre akarta téríteni a székelyeket, akik 1567-ben megverték a fejedelem seregét. Ezt ünneplik minden évben a székelyek és az ide érkező anyaországi magyarok százezrei pünkösdkor. Az ünnep az évek során ugyanis ökonomikus istentiszteletté, a világ magyarságának találkozójává vált.  A diákok megtekintik a csíksomlyói borvízforrást és megízlelik annak vizét. Kiselőadás hangzik el a székelyföldi ásványvizekről és annak felhasználásáról a vendéglátásban. A diákok közös látogatást tesznek a székelyudvarhelyi Vidéki Pékség Cukrászdában, ahol közösen megkóstolják, majd szakmai szemmel “elemzik” a helyi süteményeket. Majd kiselőadás hangzik el cukrászatban felhasznált mezőgazdasági alapanyagokról: búza (liszt), cukorrépa (cukor), tojás, tejtermékek, gyümölcsök. Az erdélyi és magyar diákok összeállítják az útikönyv és receptfüzet erdélyi fejezetét. A receptfüzetben külön fejezetet képeznek a térség mezőgazdasági termékei vendéglátásban felhasznált alapanyagai. A receptfüzet és az útikönyv szélesebb érdeklődésre számot tartó részeit felteszik az internetre, az iskola weboldalára és az általuk készített Facebook oldalra. Az est kötetlen beszélgetéssel, búcsúesttel, néptánc tanulással fejeződik be.

  1. nap: Székelyszentlélek – Korond – Nagyvárad

Búcsú az erdélyi iskolától, majd a közösen összefoglalják az elmúlt nap eseményeit. Élmény és tapasztalatcsere. Hazafelé úton első pihenőnk Korond, ahol a magyar diákok az erdélyi fazekassággal, szőttesekkel ismerkedhetnek. Megbeszélik, elemzik melyik fazekas edény, melyik étel elkészítésére alkalmas. Erdély kiemelkedő személyiségei (többek között Ady Endre, Juhász Gyula, Krúdy Gyula bemutatása) Nagyváradon töltötték életük egy részét. A diákok Római Katolikus székesegyház előtt kiselőadást tartanak a legjelesebb nagyváradi költőkről-írókról, majd megtekintik a helyi várromot, ahol rövid irodalom óra keretében számot adnak a templom előtt elhangzottakról. Krúdy Gyula kapcsán kiselőadás hangzik el az író gasztronómiával kapcsolatos munkásságáról, ismertetik Krúdy nevéhez kapcsolódó recepteket. A tanulmányi kirándulás utolsó óráiban a diákok visszatekintenek az elmúlt napok eseményeire, programjaiba és kérdezz-felelet formájában összefoglalják a látottakat, a szakmai ismereteket. Véglegesítik az elkészítendő útikönyv és receptfüzet erdélyi-székelyföldi részét, megtervezik mindkét teljes kiadványt.

ERDÉLY – SZÉKELYFÖLD – KOROND - 5 nap
  1. nap: Kolozsvár – Korond

A diákok megtekintik Kolozsvár belvárosát, a Mátyás szobrot a Főtéren, majd rövid szakmai látogatást tesznek a közelben található, főleg diák vendégekre szakosodott Insomnia nevű vendéglátóhelyen. Rövid szakmai beszélgetés a hely magyar tulajdonosával és szakmai vezetőjével. A diákok rövid kiselőadásokat tartanak utazás közben Erdély gasztronómiájáról és gasztro-történetéről. Tanáraik meghatározzák az útikönyv és receptfüzet erdélyi-székelyföldi részének előzetes tartalmát. Rögzítik a tervezett ütemtervet, majd kijelölik a szerkesztés felelőseit. Megbeszélik a közösen létrehozandó úti könyv és recept füzet készítésének ütemtervét. A diákok találkoznak az erdélyi diákokkal az erdélyi testvériskolában. Ismerkedés, az épület megtekintése után. Közös vetélkedő ősi használati eszközökből, alapanyagokból, régies ételnevekből, szokásokról, ünnepekről Erdélyben. Történelmi-földrajzi vetélkedő a Történelmi Magyarországról és Erdélyről. Útikönyv és recept füzet közös diákszerkesztőinek kijelölése.

  1. nap: Korond – Farkaslaka

Reggel a magyar diákok a ismét meglátogatják az erdélyi tanintézményt, ahol a helyi diákokkal közösen  kiállítást készítenek a magyarországi iskoláról a Magyarországon folyó szakmai oktatásról. Kiselőadást tartanak a magyarországi szakmai trendekről, lakóhelyük és környékének nevezetességeiről. Közösen megtekintjük a település legfontosabb nevezetességeit a két hatalmas cserfa között található Tamási Áron síremlékművet, majd a napjainkban is látogatható egykori Tamási házat látogatjuk meg. Látogatást teszünk a helyi Gordon Fogadóházban, mely egyben a helyi faluturizmus “központja” is. Itt kiselőadást hallgatnak meg Kovács Sándortól, a tulajdonostól a fogadóház alakulásáról, működéséről gasztronómiai és idegenforgalmi szempontokat figyelembe véve. Majd néptánc és népviselet-bemutató a helyi hagyományőrzőkkel. Ezután közös látogatást tesznek a helyi, EU-s támogatásból épült gyümölcslékészítő üzemben. A magyarországii és korondi diákok közösen szerveznek meg és bonyolítanak le egy közös gasztronómiai estet, ahova meghívják a helyi középiskola tanárait, a környék idegenforgalmi és vendéglátós szakembereit. A diákok kölcsönösen bemutatják az iskolai tanműhelyekben folyó gyakorlatokról készült prezentációt. Kölcsönösen ismertetik országuk egy-egy idegenforgalmilag frekventált részét, a tájegység gasztronómiai hagyományait.

  1. nap: Parajd – Székelyudvarhely

Áprily Lajos emlékház megtekintése és magyar zászlók elhelyezése az emlékháznál. Az erdélyi költő, író, műfordító Parajdon végezte az elemi iskolát. A XX. században alkotó személyiség a magyar irodalom ismert alakja volt, művei az általános műveltség részét képezik, személye, munkássága a tematika része. Rövid ismertetés életpályájáról az emlékháznál. Ezután látogatás a sóbányába, ahol természetismereti tanulmányaik alapján a diákok felfedezik a “só titkait”. Előadás hangzik el a só szerepéről és fontosságáról a gasztronómiában, felhasználásáról középkortól napjainkig. A városnézés Székelyudvarhelyen a belvárosban: Vasszékelyszobor, Hősök parkja, főtér, Székelytámadt vár. Látogatás a CIVITAS Alapítványnál. A Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért fő célkitűzése a helyi polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének elősegítése, a helyi és regionális fejlesztési törekvések támogatása különös tekintettel a gasztronómiára. Látogatás a Gizi Vendéglőben és panzióban. A tulajdonos asszony bemutatja az éttermet és panziót, mesél a szakmai elhivatottságáról és törekvéseiről. Bemutatja a Magyarországon is kiadott erdélyi receptkönyvét. A magyarországi iskola tanulói a helyi iskola diákjaival közösen kulturális estet szerveznek, amelyen magyar és székely dalok, népmesék versek táncok és egyéb olyan produkciók mutatkoznak be a helyiek, valamint a helyi szakemberek előtt, amelyek összefüggésbe hozhatók a vendéglátással, gasztronómiával. Ezt követően a diákok közösen szerkesztik az útikönyv és receptfüzet erdélyi fejezetét.

 

  1. nap: Korond

A magyar és székely tanulók a testvériskolában közösen befejezik az útikönyv és receptfüzet erdélyi-székelyföldi részének szerkesztését. A fotókkal illusztrált kiadványt felteszik az iskola web oldalára. A szerkesztésben helyi tanárok segítségére támaszkodnak. Ezt követően a helyi borvízforrások megtekintése. Kiselőadás hangzik el a székelyföldi borvizek-ásványvizekről és azok gasztronómiai felhasználásáról, exportjáról. Látogatás a városi kerámia soron. Kiselőadás hangzik el a helyi fazekasságról, annak hagyományairól. A diákok tanáraik vezetésével beszélgetnek a korondi kerámia tárgyak funkciójáról és esztétikájáról. Megbeszélik, elemzik melyik fazekas edény, melyik étel elkészítésére alkalmas. Majd megállapodnak, hogy a receptfüzetben és útikönyvben fejezetet szentelnek a korondi fazekasságnak. Ezen az estén kerül bemutatásra a promóciós anyag. Rövid prezentáció során ismertetik a gasztronómiai útikönyv és receptfüzet készítésének folyamatát. Az estére olyan vállalkozók kerülnek meghívásra, akik vállalják a közösen elkészített naptár és a projektről készített reklámanyag népszerűsítését vendéglátóhelyeiken. Így nem csak az iskolában, hanem szélesebb körben is hasznosul az elkészített szakmai termék.

  1. nap: Korond – Nagyvárad

Búcsú az erdélyi iskolától, majd a közösen összefoglalják az elmúlt nap eseményeit. Élmény és tapasztalatcsere. Az iskolák web oldalára felteszik az elkészült útikönyvet és receptfüzetet. A tanárok értékelik a diákok teljesítményét. Ezt követően a magyarországi diákok elbúcsúznak korondi diáktársaiktól. Erdély kiemelkedő személyiségei (többek között Ady Endre, Juhász Gyula, Krúdy Gyula bemutatása) Nagyváradon töltötték életük egy részét. A diákok Római Katolikus székesegyház előtt kiselőadást tartanak a legjelesebb nagyváradi költőkről-írókról, majd megtekintik a helyi várromot, ahol rövid irodalom óra keretében számot adnak a templom előtt elhangzottakról. Krúdy Gyula kapcsán kiselőadás hangzik el az író gasztronómiával kapcsolatos munkásságáról, ismertetik Krúdy nevéhez kapcsolódó recepteket. A tanulmányi kirándulás utolsó óráiban a diákok visszatekintenek az elmúlt napok eseményeire, programjaiba és kérdezz-felelek formájában összefoglalják a látottakat, a szakmai ismereteket. Áttekintik az elkészült útikönyv és receptfüzet erdélyi-székelyföldi részét, megtervezik mindkét teljes kiadványt.

ERDÉLY – SZÉKELYFÖLD – FARKASLAKA - 5 nap
  1. nap: Körösfő – Kolozsvár – Torda – Torockó

A közelben meghalt Vasvári Pál, történész, filozófus, forradalmár, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja, a ’48-as események jeles szereplője volt. A történelem órákon tanultakat a diákok a helyszínen felidézik. Majd megkoszorúzzák az emlékoszlopot. A koszorúzás, az emlékmű környékének rendbetétele a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylettel történő együttműködésben történik. Mátyás király a magyar történelem kiemelkedő uralkodója volt, a program tematikájának egyik jelentős pontja. Különösen azért, mert idén ünnepeljük koronázásának 550. évfordulóját. A diákok tanulmányaik során részletesen foglalkoznak tevékenységével. Az ismereteket rövid kvízjáték keretében felidézik, amelyet a tanárok értékelnek. A diákok a program végén néhány nemzetiszínű papírzászlót helyeznek el a lovas szobor körül. A “híres” Farkas utca: Református kollégium és a Babes-Bolyai Egyetem megtekintése (kívülről). A Bolyaiakról, mint híres magyar matematikusokról szó esik a matematika órákon is. Torda, Erdély legnagyobb sóbányájának megtekintése. Ismerkedés a helyi népművészet jelenével és történelmével. A diákok jegyzetelnek, ismereteket szereznek, majd közös művészettörténelmi tanulmányaikkal összekötve jellemzik a torockói és a Szekszárd környéki (pl. decsi-, őcsényi népi hagyományok, viselet, ünnepek stb.) közti hasonlóságokat, különbségeket. Majd ismerkedés a helyi magyar iskola diákjaival és séta a jellegzetes épületek között a falucskában. Ezt követően elfoglalják szálláshelyüket.

  1. nap: Marosvásárhely – Parajd – Korond – Farkaslaka

Séta a Történelmi Magyarország szecessziós városában, mely a székelység művelődési, ipari, kereskedelmi, közlekedési, oktatási és szellemi központja. A diákok megemlékeznek, és kiselőadást tartanak Petőfi Sándorról és a 1948-49-es forradalomról és szabadságharcról, hiszen innen indult 1849. július 30-án Petőfi és Bem a segesvári csatába. A város bemutatásában a Bernády György Általános Iskola néhány tanulója lesz segítségünkre. Az iskola és a segítő tanulók számára jelképes ajándékokkal kedveskedünk. Áprily Lajos emlékház megtekintése és magyar zászlók elhelyezése az emlékháznál. Az erdélyi költő, író, műfordító Parajdon végezte az elemi iskolát. A XX. században alkotó személyiség a magyar irodalom ismert alakja volt, művei az általános műveltség részét képezik, személye, munkássága a tematika része. Rövid ismertetés életpályájáról az emlékháznál. Korond, ismerkedés a székely fazekassággal, korongozási, vásárlási lehetőség. Találkozó a farkaslaki Tamási Áron általános iskola diákjaival. Felolvasás a község legismertebb szülöttjének, Tamási Áronnak a műveiből, majd közös éneklés, népdaltanulás, kötetlen beszélgetés. Tamási Áron a magyar irodalom egyik jelentős alakja volt, akinek személye szerepel a program tematikájában, és akinek alkotásairól az iskolai irodalom órákon is szó esik.

  1. nap: Csíkszereda – Csíksomlyó – Székelyudvarhely – Szejkefürdő – Farkaslaka

Az erdélyi és a magyarországi diákok közös kirándulást tesznek Csíkszeredába és Csíksomlyóra. A Mikó vár megtekintése (kívülről), eső esetén a várbeli néprajzi kiállítás megtekintése. A tanulók kiselőadást tartanak a csíksomlyói búcsúról, annak múltjáról. Elmondják, hogy János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakkal protestáns hitre akarta téríteni a székelyeket, akik 1567-ben megverték a fejedelem seregét. Ezt ünneplik minden évben a székelyek és az ide érkező anyaországi magyarok százezrei pünkösdkor. Az ünnep az évek során ökomenikus istentiszteletté, a világ magyarságának találkozójává vált. Közösen eléneklik a Jelenések-hegyén a székely és a magyar Himnuszt. A program a tematika része. Közös városnézés, a Hősök parkjában kiselőadás a Székelyföldről, a székelyek és az erdélyi fejedelmek viszonyáról. Látogatás a nemzet nagyjait megörökítő Szoborparkban, majd koszorúzás. Találkozó a székelyudvarhelyi Benedek Elek Líceum tanulóival.

Farkaslaka felé haladva meglátogatjuk és megkoszorúzzuk Orbán Balázs sírhelyét. Rövid tájékoztatást kapnak a tanulók az író munkásságáról, különösen a székelyföld leírásával a székelység számára identitásának megtartására és megerősítésére adott értékről. A program a tematika része. A település legfontosabb nevezetességeit a két hatalmas cserfa között található Tamási Áron síremlékművet, majd a napjainkban is látogatható egykori Tamási házat látogatjuk meg. A magyar diákok meglátogatják a Tamási Áron általános iskolát, ahol kötetlen találkozót tartanak a székely diákokkal, majd az iskolakönyvtárának adományozzák az otthonról magukkal hozott könyveket. Tamási Áron a magyar irodalom egyik jelentős alakja volt, akinek személye szerepel a program tematikájában, és akinek alkotásairól az iskolai irodalom órákon is szó esik.

  1. nap: Gyergyószárhegy – Gyergyószentmiklós – Gyilkosvölgyi telep – Farkaslaka

A Lázár grófok reneszánsz pártázatos kastélyának közös megtekintése a helybeli diákokkal, ahol édesanyja révén gyermekeskedett Bethlen Gábor Erdély egyik legnagyobb fejedelme volt. A diákok végig nézik a kastély kiállítótermeit. Megemlékezést tartanak az egyik legjelentősebb erdélyi fejedelemről, Bethlen Gáborról, magyar zászlókat helyeznek a kastély bejárata előtt. A diákok közösen felkeresik az örmény katolikus templomot, az elszékelyesedett örmények városában.  Majd elindulnak a Gyilkos-tó, Békás-szoros felé. A tó partján és a vadregényes szikla szorosban megtekintik az érdekes geológiai képződményt, és felfedezik a természeti kincseket, növény és állatvilágát a térségnek. Fényképeket készítenek az Oltárkőről, a tóról és a szorosról az egykori Ezeréves határról. Becsüljük meg, hány négyzetméter a Gyilkos-tó területe, hány kilométert túráztunk összesen a szorosban? A becslés szempontjai. Tantárgyi koncentráció. Az erdélyi és a magyarországi diákok tanáraik vezetésével felidézik az aznapi programot, átismétlik a fontosabb tudnivalókat. Facebook oldalra felteszik az Ezeréves határon, a Gyilkos-tónál, a Békás-szorosban, Gyergyószentmiklóson és Lázár kastélynál készített képeket. Vidám, zenés búcsúesttel zárul az nap, amelyet szintén megörökítenek a Facebookon.

  1. nap: Fehéregyháza – Gyulafehérvár – Déva – Arad

Indulás Gyulafehérvár felé, közben megkoszorúzzuk Fehéregyháza közelében az út mellett álló Petőfi emlékművet. A gyulafehérvári várban a tanulók megtekintik az Szent Mihály székesegyházat. Megemlékeznek az erdélyi püspökökről, érsekekről és az itt eltemetett magyar, erdélyi történelmi személyiségekről, többek között: Hunyadi László, Izabella királyné, János Zsigmond, Márton Áron. Ezután rövid sétát tesznek a gyulafehérvári várban. Meglátogatjuk a Dévai Szent Ferenc Alapítvány Magyarok Nagyasszonya Kollégiumát, ahol tájékoztatást kapunk a kollégium lakóiról, a kollégium életéről, működéséről. Átadjuk a számukra itthon gyűjtött adományokat. Az intézmény 1993. szeptember 15-én nyitotta meg kapuit, a dévai ferences kolostor felújítás alatt álló épületében. Úgy működnek, mint egy nagycsalád, hátrányos helyzetű gyermekeket fogadnak be Erdély egész területéről, akik számára ingyenes nevelést-oktatást, teljes ellátást biztosítanak, Isten gondviselő szeretetére támaszkodva. A diákok megtekintik Arad belvárosát, a nemrég újra látható Szabadság-szobrot, Zala György munkáját, amelyet 1890-ben állítottak fel az Aradi Vértanúk emlékére, amely 2004-től hosszas zaklatott évtizedek után újra látható. A program utolsó állomása az Aradi Vértanúk emlékművének megtekintése és rövid megemlékező műsor keretében megkoszorúzása. A tanulmányi kirándulás utolsó óráiban a diákok visszatekintenek az elmúlt napok eseményeire, programjaiba és kérdez-felelekek formájában összefoglalják a látottakat, az utazás tematikáját.

Barangolás Erdélyben - 7 nap
  1. nap: Budapest – 4-es főút – Püspökladány – Ártánd (határállomás) – Nagyvárad (római katolikus székesegyház, kincstár, Szt. László-emlékek) – Királyhágó (rövid pihenő)- Kalotaszeg: Kalotaszentkirály (látogatás egy magyar portán, népviselet, Ady-emlékfa, egy pohár szilvapálinka házi pogácsával) – szállás Magyarlónán.
  2. nap: Magyarlóna – Kolozsvár (Mátyás király szülőháza és szobra, Szt. Mihály székesegyház, Házsongárdi temető, Farkas utcai református templom címergyűjteménye) – Tordai-hasadék (gyalogtúra a romantikus sziklaszorosban) – Marosludas – Székelyföld: Marosvásárhely (Rózsák tere, Kultúrpalota: Tükör-terem, templomerőd) – Balavásár – szállás Farkaslakán vagy Zetelakán.
  3. nap: Farkaslaka (Tamási Áron szülőháza és sírja) – Parajd (sóbánya, Áprily Lajos emlékház) – Szováta (júliusban, augusztusban fürdés a Medve-tóban, séta a fürdővároskában és a sósziklákhoz) – Korond (ismerkedés a székely fazekassággal, vásárlási lehetőség) – szállás Farkaslakán vagy Zetelakán.
  4. nap: Görgényi-havasok: Bucsin-tető (rövid pihenő) – Gyergyói-medence: Gyergyószárhegy (a Lázár grófok reneszánsz kastélya kívülről, ahol Bethlen Gábor is gyermekeskedett, az alkotótábor kiállítása) – Gyergyói-havasok: Pongrác-tető – Békás-szoros, Gyilkos-tó (séta a vadregényes szorosban és a legendákkal átszőtt tónál) –Gyergyószentmiklós (rövid séta a székelyek és örmények városában) – szállás Farkaslakán vagy Zetelakán.
  5. nap: Hargita hegység – Csíksomlyó (ferencesek kegytemploma, csodatévő Szűz Mária szobor, rövid túra a Jelenések-hegyére, borvízforrás) – Gyimesek (Ezeréves határ a csángók földjén) – Csíkszereda (a központ régi része) – Máréfalva (székelykapuk) – Székelyudvarhely (Vasszékely szobor, Hősök parkja, főtér, Székelytámadt vár) – Szejkefürdõ (Orbán Balázs kopjafás sírja) – szállás Farkaslakán vagy Zetelakán.
  6. nap: búcsú Zetelakától – Székelykeresztúr – Fehéregyháza (az 1849. július 31-i csata emlékműve, Petőfi-múzeum) – Segesvár (séta az ősi szász település és vár ódon hangulatú utcáin) – Torockó (a “régi” falu a Székelykő alatt, múzeum: népviselet, néprajz, korabeli vasművesség) – Borrév – szállás Magyarlónán.
  7. nap: Magyarlóna – Körösfő (jellegzetes kalotaszegi fatornyú templom kazettás mennyezettel, varrottasok, vásárlási lehetőség) – Bánffyhunyad  – Nagyvárad (séta a belvárosban Ady Endre nyomdokain) – Ártánd (határállomás) – Püspökladány – 4-es főút – Budapest. Érkezés az esti órákban.

Az ár tartalmazza: utazás, szállás, reggeli, estebéd, idegenvezetés. Az ár a belépőket nem tartalmazza! (Erre kb. 120 RON/fő szükséges.)

Wass Albert emléktúra - 5 nap
  1. nap: Budapest – M3 – Ártánd (határállomás) – Király-hágó (rövid pihenő) – Csucsa (Ady Endre emlékek) – Kolozsvár – Válaszút (Bánffy kúria kívülről, ahol Wass Albert született) – Boncida (a Bánffyak kastélya, amelynek a brit Károly herceg a fővédnöke) – Szék: szállás.
  2. nap: Szamosújvár (örmény emlékek, és Rózsa Sándor sírja) – Czege (Wass kúria, itt gyermekeskedett Wass Albert) – Pusztakamarás (Sütő András szülőháza) – Szászrégen (szász és magyar emlékek) – szállás Körtvélyfa.
  3. nap: Holtmaros (Wass Albert árvaház, adományok átadása) – Marosvécs (Kemény-kastély, ahol az erdélyi Helikon tagjai üléseztek, Wass Albert sírja, koszorúzás) – tovább A funtineli boszorkányok című regénye helyszínein: Déda, Ratosnya, Palotailva, Gödemesterháza, közben elhaladunk az Istenszéke alatt – Maroshévíz – Borszék (régi székely üdülőhely a régi villákkal, borvízforrások) – szállás Körtvélyfáján.
  4. nap: Marosvásárhely (Bolyai emlékek: Bolyai Farkas Líceum, Bolyaiak szobra, Kultúrpalota Tükörterem Róth Miksa világhírű üvegfestéseivel, városháza, református templomerőd) – Kolozsvár (Házsongárdi temető: az erdélyi irodalom és történelem magyar nagyjainak sírjai, Farkas utcai református kollégium, ahol Wass Albert az érettségizett, Szent Mihály székesegyház, Mátyás király szülőháza és szobra, a főtér palotái, rövid pihenő az Insomnia/Álmatlanság kávéházban) – szállás Magyarlónán.
  5. nap: Kalotaszentkirály (jellegzetes fatornyú református erődtemplom kazettás mennyezettel, látogatás egy magyar portán, népviselet bemutató, egy pohár szilvapálinka, házi pogácsa, házi tea, kávé, Ady emlékfa) – Király-hágó – Nagyvárad (séta a városban Ady Endre nyomdokain: a régi Emke kávéház, a Fekete Sas palota, a régi Mülleráj cukrászda, amelyek Ady törzshelyei voltak, utóbbiban Ady Endre emlékmúzeum, a költők írók szoborcsoportja a sétálóutcában, az Állami Színház épülete, előtte Szigligeti Ede szobrával) – Ártánd (határállomás) – M3 – Budapest. Érkezés az esti órákban.
MAROSSZÉK ÉS UDVARHELYSZÉK IKONIKUS HELYSZÍNEIN (dunántúli iskoláknak 6 NAP, budapesti- és kelet-magyarországiaknak 5 NAP)

Marosszék és Udvarhelyszék átmenetet képez a dombvidékek és a magashegyek között, ez által a legváltozatosabb természeti képet mutatja a székely székek között. Vannak itt vulkanikus hegyek, sóvidék, folyók szabdalta völgyek, fennsíkok. És itt uralkodik a tájban a Hargita, melyet nem véletlenül neveznek a székelyek „szent hegyének”. Legmagasabb csúcsa, a mitikus Madaras olyan igazodási pont, amelyet egyszer – éljen bárhol is – minden magyar embernek meg kell látogatnia. A Hargita nagy szerelmes írója, Tamási Áron azt mondta: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!” Nos, Marosszék és Udvarhelyszék az a hely, ahol minden magyar otthon érezheti magát. A messze földön híres vendégszeretet, az élet nehézségeinek sajátságos humorral való elütése, az ízes beszéd és a székely életet körbeölelő természeti környezet valóságos újjászületést nyújt az embernek, miközben megtalálja az organikus kultúra, a hagyomány és a természet harmóniáját.

  1. nap: Székelyföld felé utazva kihagyhatatlan Erdély fővárosa kincses Kolozsvár. Rövid városnézés után (Mátyás szobor, Szt. Mihály székesegyház, Házsngárdi temető, stb.) már Marosvásárhely felé utazunk tovább, ahol nyugovóra térünk.
  2. nap: marosvásárhelyi városnézés után már a Székely Sóvidék méltán népszerű kirándulóhelyeit vesszük lajstromba: a szovátai Medve-tó, a parajdi Sóbánya és a korondi fazekasság megismerése szerepel programunkban. Este Tamási Áron szülőhelyén Farkaslakán szállunk meg.
  1. Reggeli után Orbán Balázs kedvéért Szejkefürdőre térünk be, majd Székelyudvarhelyet nézzük meg, ahol a Nemzetpolitikai Államtitkárság BGA projektek sokaságával támogatta a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontot, amellyel megismerkednek a pedagógusok. A napot Zetelakán zárjuk, szállásunk is itt lesz.
  1. nap: ezen a napon a hatalmas kiterjedésű székely tanyavilágban, Székelyvarságon kirándulunk, ahonnan platós teherautóval közelítjük meg a székelyek szent hegyét, a Madarasi Hargitát. A magyar közösségek keresztjeivel és kopjafáival megjelölt csúcsot természetesen már gyalogosan hódítjuk meg. Szállás Zetelakán.
  2. nap: reggeli után indulunk hazafelé, amit budapestieknek és kelet-magyarországiaknak csak rövid nagyváradi városnézés szakít meg, a dunántúliak Nagyváradon alszanak és másnap indulnak haza.
    Székelyek, szászok földje - 7 nap

    Románia és Dél-Erdély nagyon kedvelt úti cél a magyarok körében. Ennek részben a gyönyörű természeti adottságok az oka, de másrészről a terület magyarsághoz fűződő erős szálai. Még a régi történelmi időkben ezeknek a területek a nagy része is hazánkhoz tartozott, aminek hatására még mindig erősen él a magyar kultúra. Sokunk számára ezért is jó lehetőség ez az erdélyi utazás arra, hogy jobban megismerjük, közelebb kerüljünk a kultúránkhoz. A túra alatt bejárt területeken nem csak megismerheti ezeket a térségeket, hanem érdekes történeketek hallhat, és megtapasztalhatja az itt élő magyarok végtelen hazaszeretetét, ami egy plusz élménnyel tölti meg ezt az utat. Ezzel az erdélyi utazással garantáltan egy életre szóló élményben lesz része, nem csak turistaként, de magyarként is.

    Székelyek, szászok földje erdélyi utazás menetrendje:

    1. nap: Budapest – M5 – Szeged – Nagylak (határállomás) – Arad (a 13 vértanú emlékműve, az újonnan felállított Szabadság szobor) – Lippa – Marosillye (Bethlen Gábor szülőháza) – Déva (siklóval fel “Magos Déva várához”, Bethlen Gábor fejedelmi kastélya kívülről) – szállás Csernakeresztúron.
    2. nap: Csernakeresztúr – Nagyszeben (városnézés a gyönyörűen felújított ódon szász belvárosban, a település 2007-ben Európa Kulturális Fővárosa címet nyerte el) – Kerc (a legkeletibb ciszter apátság romjai) – Fogaras – Brassó – Székelyföld: Maksa-Eresztevény (Gábor Áron sírja) – Kézdivásárhely – szállás Sepsibükszádon.
    3. nap: Gelence (a “régi” templom a Szt. László legenda freskóival) – Kézdivásárhely (főtér a jellegzetes udvarterekkel) – Bereck (Gábor Áron emlékház) – Ojtozi-szoros, Sósmező (Ezeréves határ, magyar katonák sírjai) – Szent Anna-tó (nyáron fürdési lehetőség) – Mohos-láp (rövid túra a tőzegmohalápban) – Torjai-büdösbarlang (túra a kénbarlanghoz) – szállás Sepsibükszádon.
    4. nap: Brassó-Pojána (magas hegyvidéki üdülőhely, innen felvonóval a Keresztény-havas gerincére, majd rövid túra a csúcsra, ahonnan pompás kilátás nyílik a Kárpát kanyarulat vonulataira) – Brassó (ősi szász belváros, Fekete templom) – szállás Sepsibükszádon.
    5. nap: Zabola – Kovászna (borvízforrások, iszapfortyogó) – Csomakőrös (Kőrösi Csoma Sándor emlékek) – Zágon (Mikes Kelemen szülőfaluja) – Sepsiszentgyörgy (Kós Károly Múzeum) – Kilyén (XIII.századi unitárius templom) – Csernáton (Damokos kúria, skanzen, gépkiállítás) – szállás Sepsibükszádon.
    6. nap: Szászhermány (szászok ősi erődtemploma) – Transzfogarasi autóút (a káprázatos panorámájú alpesi út felvezet a Fogarasi-havasok jégvájta csúcsaihoz, a Bilea-tengerszemhez) – Gyulafehérvár (vár, érseki székesegyház, Hunyadi János, Hunyadi László, János Zsigmond, Izabella királyné, és mások síremléke) – Alvinc – Piski – szállás Csernakeresztúron.
    7. nap: Vajdahunyad (a Hunyadiak gótikus-reneszánsz várkastélya) – Déva – Máriaradna (ferences templom és kolostor) – Arad – Nagylak (határállomás) – Szeged – M5 – Budapest. Érkezés az esti órákban.
    Autóbusszal a felhők felett (Transzalpina) - 5 nap
    1. nap: Budapest 4-es főút Püspökladány – Ártánd (határállomás) – Nagyvárad-Félixfürdő – Belényes – Kiskoh (rövid túra a mesebeli Medve-barlangban) – Biharlonka – Bihar-hegység: Vártop-hágó (rövid pihenő a hegyvidéki nyaralóhelyen) – innen csodálatos út az Aranyos folyó vadregényes völgyén át több pihenővel: Aranyosfő – Topánfalva – Borrév – szállás Torockón (esténként fakultatív séta a Székelykő hatalmas sziklabérce alatt megbúvó hangulatos magyar műemlékfaluban.)
    2. nap: Kő-köz – Nagyenyed (református erődtemplom, Bethleáneum) – Tövis (Hunyadi János által építtetett gótikus templom) – Balázsfalva – Hosszúaszó – Kisselyk (a háromtornyú szász erődtemplom) – Kiskapus – Nagybaromlak (a különleges szász templomerőd) – Medgyes (ismerkedés az ódon hangulatú szász óvárossal) – Muzsna (a duplafallal kerített szász vártemplom) – szállás Torockón.
    3. nap: Egésznapos kirándulás a Déli Kárpátok káprázatos tájaira, ahol a Kudzsiri–havasok, a Szebeni-havasok, a Lotru-hegység, és a Páring-hegység vonulatai között járunk a nemrgrégiben átadott Transzalpina autóúton, amely 140 km hosszan vezet a Déli Kárpátokban sokszor felhők felett.  Eközben többször megállunk felejthetetlen tájakon egy séta és egy fotó kedvéért. Szállás Torockón.
    4. nap: Torockó (a bájos kis múzeum megtekintése) – Torockószentgyörgy (rövid gyaloglás a falu végére, ahonnan gyönyörű kilátás esik a Toroczkay grófok fellegvárának romjaira) – Torda (izgalmas látogatás a sóbányában, séta az óvárosban: ótordai katolikus templom, ahol kiváló elődeink a világon először kimondták a vallásszabadságot, Fejedelmek háza, ótordai református templom, amelynek parókiáján látták egymást utoljára Petőfi és családja) – szállás Torockón.
    5.  nap: Torda – erdélyi autópálya – Gyalu – Körösfő (vásárlási le­he­tőség a jellegzetes ma­­gyar faluban) – Bánffyhunyad (a Ka­lo­taszeg legnagyobb magyar temploma) – Ma­gyar­valkó (jellegzetes kalotaszegi fa­tor­nyú erődtemplom kazettás mennyezettel) – Csucsa – Király­há­gó (rövid pihenő) – Élesd – Nagy­vá­rad – Ártánd határállomás – Püs­pök­­ladány – 4-es főút – Budapest. Ér­kezés az esti órákban.
    Mokanicával a Máramarosi-havasokban - 4 nap
    1. nap: Budapest – M3 – Nyíregyháza – Csengersima (határállomás) – Szatmárnémeti (főtér, Vécsey-ház, ahol a szatmári békét kötötték) – Erdőd (a várkastély megtekintése, amelynek kápolnájában Petőfi Sándor és Szendrey Júlia örök hűséget fogadtak egymásnak) – Misztótfalu (Misztótfalusi Kis Miklós Emlékház) – szállás Koltón.
    2. nap: Nagybánya (a gyönyörűen helyreállított óvárosi főtér, Festészeti Múzeum, Ásványtani Múzeum, István-torony) – Mogosa (hegyvidéki üdülőtelep, libegőzés a Gutin hegységben) – Koltó (a felújítás alatt álló Teleki kastély kertjében koszorúzás, Petőfi és Szendrey Júlia szobránál) – szállás Koltón.
    3. nap: Felsővisó: kirándulás a Mokanica gőzössel a Máramarosi-havasok vadregényes tájain. Az egyszerű, fapados szerelvényen utasaink visszazökkennek a máramarosi emberek monarchia korabeli világába. (Ne várjon luxust, WC nincs a vonaton, amikor megáll, az erdő áll rendelkezésre, mint egykor a fiatalkori túrákon) – Máramarossziget (a tornémeti Magyarország egyik leginkább soknemzetiségű városa) – Gutin-hágó – szállás Koltón.
      Megjegyzés: A vonat reggel 08.30-kor indul Felsővisóról.
    4. nap: Szatmárnémeti – Nagykároly (Károlyi kastély, Kaffka Margit emléktábla, a fogadó épülete, ahol Petőfi Sándor és Szendrey Júlia megismerték egymást) – Kaplony (a Károlyi család kriptája) – Érmindszent (Ady Endre szülőháza, ma múzeum) – Vállaj (határállomás) – Nyíregyháza – M3 – Budapest.
    Vadregényes tájakon - 6 nap
    1. nap: Budapest – 4-es főút – Püspökladány – Ártánd (határállomás) – Nagyvárad – Király-hágó (rövid pihenő) – Kolozsvár – Nyárádtő – Ákosfalva – Balavásár – Szováta – Székelyudvarhely – Fenyéd – Zeteváralja – szállás Hargita megyében, Székelyvarságon (fogadás a panzióban székely módra házipálinkával).
    2. nap: Pihenés és séta vezetővel a környék csodálatos lombos és fenyves erdeiben. Gombaszedés, erdei gyümölcsök és gyógynövények gyűjtése. Ismerkedés a havasi településsel, este bográcsozás, flekkensütés, tábortűz.
    3. nap: Szekerezés Székelyvarságon, az erdőkkel szabdalt hegyi szórványtelepülésen a falut alkotó tanyabokrok között. A csapat közben megtekinti a kicsi, de vadregényes székely vízesést és ismerkedik az ősi mesterségekkel (zsindelykészítés, posztóványoló, kádározás, vízimalom, stb.).
    4. nap: Délelőtt nosztalgikus szekértúra a Hargita hegyei között megbúvó, sűrű erdőségekkel körülvett kristálytiszta vizű tározótóhoz, ahol mindenki kedvére pihenhet, sétálhat, jó idő esetén napozhat és fürödhet, déltájban pedig falatozhat egy jót a Varságról kosarakban hozott házi finomságokból. Ebéd után ismét szekerekre száll a csoport, hogy izgalmas túrát tegyen a fenyvesek között fel az esztenákra, a birkanyájakhoz, hogy ott kóstolással egybekötve a juhsajt, juhtúró és orda készítésének rejtelmeivel ismerkedjék.
    5. nap: Gyergyószentmiklós (rövid séta a székelyek és örmények városában) – Békás-szoros, Gyilkos-tó (séta a vadregényes szorosban és a legendákkal átszőtt tónál) – Gyergyói-medence: Gyergyószárhegy (a Lázár grófok reneszánsz kastélya, ahol Bethlen Gábor is gyermekeskedett, az alkotótábor kiállítása).
    6. nap: Búcsú Székelyvarságtól, hazautazás. Korond (vásárlási lehetőség a helyi székely fazekasság termékeiből) – Ákosfalva – Nyárádtő – Kolozsvár – Nagyvárad – Ártánd (határállomás) – Püspökladány – 4-es főút – Budapest. Érkezés a késő esti órákban.
    Herkulesfürdői emlék (Hajózással a Kazán-szorosban) - 5 nap

    Herkulesfürdő Krassó-Szörény megyében található, a Cserna partján fekszik. Az itt található meleg vizű forrásokat már a rómaiak is ismerték. Herkulesnek, a melegforrások istenének templomot és oltárt is emeltek is. Természetesen a nevéhez köthető fürdő sem maradhatott el, melynek maradványait ásatásokon meg is találták.

    A hely gyógyhatása később sem merült feledésbe, 1773-ban és bécsi orvos megállapította a víz gyógyító hatását, aminek hatására egyre többen látogattak el ide. Elkezdett kiépülni a terület, de korabeli elegáns paloták jó része mára teljesen elpusztult. De persze nem maradt kietlen ez a csodálatos táj, mert a 70-es években, már modern épületekkel kiépült.
    Ez csak egy a számos érdekes történet közül, mellyel megismerkedhet a Herkulesfürdői utazás során. Tartson velünk és barangoljuk be Románia gyönyörű tájait.

    Herkulesfürdői utazás menetrendje:

    1. nap: Budapest – M5 – Szeged – Nagylak (határállomás) – Arad (belváros, minorita templom, az újonnan felállított Szabadság szobor, a 13 vértanú emlékműve) – Lippa – Marosillye – Déva (siklóval fel „Magos Déva várához”, Magna Curia kívülről) – szállás Csernakeresztúron.
    2. nap: Csernakeresztúr – Vajdahunyad (a Hunyadiak gótikus-reneszánsz várkastélya) – Őraljaboldogfalva (Árpád-kori erődtemplom, Kendeffy-kastély) – Retyezát-hegység / Zerge-havas (autóbuszos kirándulás a 2500 m fölé nyúló csodálatos hegyvidékre) – szállás Csernakeresztúron.
    3. nap: Csernakeresztúr – Hátszeg (XIII. században római alapokra épült Demsus-i templom) – Vaskapu-hágó a Szörényi-havasoknál – Karánsebes (rövid séta) – Herkulesfürdő (séta a monarchia közkedvelt fürdőhelyén, az egyik szállodában a Marcus Aurélius korabeli római fürdők, gyógyforrások találhatók) – szállás Orsován.
    4. nap: Orsova (1849-ben itt ásták el a szent koronát) – Kazán-szoros (fakultatív hajózás az Al-Duna romantikus sziklaszorosában 20-25 EUR/fő) – Herkulesfürdő (kirándulás a vadregényes Cserna völgyében a víztároló tóhoz, fürdőzési lehetőség az egykori magyar arisztokrácia népszerű gyógyhelyén a Hétforrás nevű szabadtéri strand gyógyvizében) – Orsova (Alion-hegy nyúlványa, ahol a szabadságharc leverése után menekülni kényszerülő elődeink 1849-ben elásták a Szt. Koronát) – szállás Orsován.
    5. nap: Herkulesfürdő – Lugos – Temesvár (a Bánát központja, a Ceausescu-diktatúra megdöntéséhez vezető események hős városa, Dómtemplom, vastuskós ház, régi városháza, volt Kormányszéki palota, volt katolikus püspöki palota, stb.) – Nagyszentmiklós (Bartók szülőhelye) – Kiszombor (határállomás) – Szeged – M5 – Budapest. Érkezés az esti órákban.

    Az ár tartalmazza: utazás, szállás, reggeli, estebéd, idegenvezetés. Az ár a belépőket és a hajózást nem tartalmazza! (Erre kb. 90 RON/fő és 20-25 EUR/fő szükséges!)

    PÜNKÖSDI BÚCSÚ CSÍKBAN ÉS GYERGYÓBAN AZ ÖSSZNEMZETI ZARÁNDOKVONATTAL (4 NAP, nyugat-dunántúliaknak 5 nap)

    Csík és Gyergyó Székelyföld legvadregényesebb vidéke, ahol kis területen szinte kimeríthetetlen sorát nyújtja a legváltozatosabb tájképeknek. A legendákkal övezett kárpáti tájak, az eget karcoló sziklaormok, az érintetlen vadonok, a mészkőbércek és szurdokvölgyek, a medencék és széles puszták kivételes természeti értékeket őriznek. Az egymással párhuzamosan futó magashegyek, olyan hegyközi medencéket zárnak közre, amelyek már évszázadok óta nyújtanak életteret az itt élő székelységnek. Közülük a Görgényi-havasok és a Gyergyói-havasok közt fekvő Gyergyói-medence fekszik északabbra. A Hagymás-hegység mészkőormai a székelyek szent hegyével, a Hargitával néznek farkasszemet. A köztük lévő Csíki-medencét télidőben gyakran megüli a köd, ami állítólag olyan sűrű szokott lenni, hogy a kutyát irányba kell állítani, hogy jó felé ugasson. A dél felé tartó Olt Csíkot elhagyva még odaköszön a Kárpátok legfiatalabb vulkánjának, a Csomádnak, amelyről azt is érdemes tudni, hogy ő rejtegeti Szent Anna tavat. Sok-sok nemzedék tartotta és művelte meg karddal és kaszával e földet, számtalan névtelen hős örökítette tovább ősei hitét és hagyatékát, hogy a 21. század vándorának legyen mire emlékeznie és legyen miben gyönyörködnie. A székelyt a fenyves áhítatos zúgása nevelte Istenhivésre s a havasok napsütéses világa tükröződik vissza mókás kedélyében, művészi ízlésében. A csontot hasogató hidegnek, a Hargita havat porozó szelének köszönheti szívós ellenállóképességét az idők viharaival szemben, amihez az anyagi javakban oly mostoha természet jó adag leleményességet is adott neki. Kevés népet alakított úgy magához a természet, mint a székelyt, és mindez napjainkra nem skanzenként, nem a múlt egy darabjaként őrződött meg, hanem a modern, globális világ egyik szépséges szegleteként, ember és táj kapcsolatának egyik lehetőségeként.

    1. nap: a csaknem fél kilométer hosszú Össznemzeti Zarándokvonattal, a Csíksomlyó Expresszel-Székely Gyorssal, ezer zarándok társaságában utazunk a pünkösdi csíksomlyói búcsúra. Közben több erdélyi nagyvárosban (Nagyvárad, Kolozsvár) is ünnepélyesen fogad bennünket a helyi magyarság. Késő este érkezünk Székelyföldre, szállásunk Felcsíkban lesz. (A Csíksomlyó Expressz éjszaka Szombathelyről indul, majd Sopronban, Kapuváron, Csornán, Komáromban, Tatabányán megállva érkezik kora reggel Budapestre. Innen Szolnokon, Püspökladányán keresztüléri el a mai magyar-román határt. A zarándokvonat hazafelé ugyanezeken a településeken megáll. Más városok iskoláinak külön buszt biztosítunk a vonat csatlakozáshoz oda-vissza) A vonat fővédnöke Böjte Csaba. 
    1. nap: Csíksomlyón a pedagógusok részt vesznek a csíksomlyói búcsún és a szentmisén. Szállás Felcsíkban.
    2. nap: reggeli után a zarándokvonattal Gyimest, a „csángók patakországát” vesszük célba. Az erdőkkel, havasi kaszálókkal, festői hegyoldalakkal és patakokkal szabdalt gyimesi tájat Felsőloktól a gyimesbükki „ezeréves határig” járjuk végig. Az ezeréves határnál, Gyimesbükkön megtekintjük a Rákóczi vár romjait és a MÁV egykori legkeletibb őrházát a bunkerekkel. A határon magasodó vadregényes hegyoldalban, a kontumáci kápolnánál celebrált szent misén is részt veszünk több tízezer székely-csángó-magyar testvérünkkel közösen. Délután, a határtól vissza jövet színes pünkösdi forgataggal, vigadalommal, táncházzal, hagyományőrző fellépőkkel várnak minket Gyimesközéplokon a gyimesi csángók és találkozunk Böjte Csabával. Szállás felcsíkban.
    3. nap: a reggel órákban elbúcsúzunk Székelyföldtől és az Össznemzeti Zarándokvonattal a Csíksomlyó Expresszel-Székely Gyorssal indulunk Désen, Zsibón, Zilahon, Nagykárolyon és Érmihályfalván át hazafelé. Az észak-erdélyi városokban megható szeretettel búcsúztatnak bennünket a helybeli magyarok. A zarándokvonat hazafelé ugyanazokon a helyeken megáll, mint odafelé.
    HÁROMSZÉK VÉRREL SZENTELT FÖLDJÉN (dunántúli iskoláknak 6 NAP, budapesti- és kelet-magyarországiaknak 5 NAP)

    Háromszék még 1562-ben jött létre az addig önálló Kézdiszék, Orbaiszék és Sepsiszék egyesülésével. Ma már a Baróti-hegység mögötti Erdővidéket is ide számítja a geográfia. Magát a Háromszéki-medencét a Kárpátkanyar hegységei ölelik körbe, melyek közül külön megsüvegelendő a Csukás pompás látványa, a titokzatos vad Nemere, vagy a Bodoki-havasok szépséges gerince. Mint minden székben, a székelységnek itt is a keleti határvidék, a Kárpátok szorosainak védelme volt az elsődleges feladata, de azzal nagyjából minden székely egyetért, hogy a legkeményebbnek a háromszékiek bizonyultak a történelem során. Gyakran kellett itt hadakozni tatárral, törökkel; bármerre is járjunk, a szabadságküzdelmeink és honvédő háborúink emlékei kísérnek mindenütt. A Tömösi-szorost például nevezik Székely Thermopülának, hisz a spártaiakhoz hasonlóan itt is csekély székely haderő tartotta fel a hatalmas túlerőben lévő ellent. Szintén az 1848/49-es szabadságharcunkhoz kapcsolódik a Nyerges-tető. Az Úz völgye és az Ojtozi-szoros az első és második világháborúban játszottak jelentős szerepet. Mennyi dicső tettet végrehajtó vagy tragikus sorsú magyar ember élt itt, a magyar kultúra mennyi nagy alakja született háromszéki székelynek: Mikes Kelemen, Gábor Áron, Kőrösi Csoma Sándor, Benedek Elek vagy Dózsa György nélkül a magyar kultúra sokkal szegényebb lenne.

    1.) nap: budapestieknek és kelet-magyarországiaknak egész napos utazás Háromszék vérrel megszentelt földjére. Dunántúliak út közben megszállnak Erdély déli részén Csernakeresztúron. Maksa-Eresztevény, megemlékezés Gábor Áron sírjánál. Szállás Gelencén.

    2-3. nap: Gelence (a “régi” templom a Szt. László legenda freskóival) – Kézdivásárhely (főtér a jellegzetes udvarterekkel) – Bereck (Gábor Áron emlékház) – Ojtozi-szoros, Sósmező(Ezeréves határ, magyar katonák sírjai) – Szent Anna-tó (nyáron fürdési lehetőség) – Mohos-láp (rövid túra a tőzegmohalápban) – Torjai-büdösbarlang (túra a kénbarlanghoz) – szállás Gelencén.

    3-4. nap: Zabola – Kovászna (borvízforrások, iszapfortyogó) – Csomakőrös (Kőrösi Csoma Sándor emlékek) – Zágon (Mikes Kelemen szülőfaluja) – Sepsiszentgyörgy (Kós Károly Múzeum) – Kilyén (XIII.századi unitárius templom) – Csernáton (Damokos kúria, skanzen, gépkiállítás) – szállás Gelencén.

    4-5. nap: Búcsú Gelencétől – Szászhermány (szászok ősi erődtemploma) – Transzfogarasi autóút (a káprázatos panorámájú alpesi út felvezet a Fogarasi-havasok jégvájta csúcsaihoz, a Bilea-tengerszemhez) – Gyulafehérvár (vár, érseki székesegyház, Hunyadi János, Hunyadi László, János Zsigmond, Izabella királyné, és mások síremléke) – Alvinc – Piski – szállás Csernakeresztúron.

    5-6. nap: Vajdahunyad (a Hunyadiak gótikus-reneszánsz várkastélya) – Déva – Máriaradna(ferences templom és kolostor) Indulás hazafelé Aradon át.

    Délvidéki útvonalak

    Üres elem, hogy mind csukva legyen
    A BÁCSKAI PUSZTÁKON - 4 NAP

    Bácska vidékének halban gazdag folyói, kövér legelői, gabonatermő síkjai mindig éltető forrásai voltak Árpád népének. Mert hányszor gyalulta már le a halál Bácskát, hányszor törölte ki meséit, mosolyát, hőseit, napszámosait az emlékezetből. De valamiért mégis maradtak életjeleink a tájban, értékeink a néplélekben. A zsíros bácskai föld a szorgalmas földművelő kezek munkáját bő terméssel hálálta meg. Ez az áldott anyaföld, amelyhez – minden csapás ellenére – foggal-körömmel ragaszkodik a bácskai puszták hitben megmaradt, szüntelenül áldozatot hozó magyar népe. Buckák és laposok, tavak és mocsarak, tóparti nádasok és homoki erdők rengetegei, melyek egykoron hadak elől menekülőknek és betyároknak szolgáltak búvóhelyül, ma már elsősorban a veszélyeztetett természeti értékeknek nyújtanak utolsó mentsvárat. Mezővárosok és tanyák, szabadságharcok emlékei és az újrakezdés templomai várják az utazót, ha Bácska földjére lép.

    1.) nap: a szecessziós emlékekben gazdag Szabadkán kezdjük programunkat A szabadkai szecesszió legszebb emlékei közé tartozik a Róth Miksa ablakaival díszített városháza, valamint a Raichle palota. A város két nagy magyar szülöttjének, Kosztolányi Dezsőnek és unoka testvérének Csáth Gézának az emlékei előtt is tisztelgünk. Szabadkáról átutazunk a régi, békebeli hangulatú fürdővároskába Palicsra és megcsodáljuk a magyaros szecessziójú épületeket. A Palicsi-tó megtekintése után Tóthfaluban alszunk ahol a Nemzetpolitikáért felelős államtitkárság anyagilag támogatta a Munkás Szent József római katolikus plébániát. A mindössze száz esztendős falu a délvidéki magyarság egyik szellemi központjává lett és ma már van annyi látnivaló itt és a környéken, hogy a falusi turizmus is felélénkült.

    2.) nap: reggeli után megnézzük Magyarkanizsát, majd a vajdasági kirándulás során kihagyhatatlan Zenta, a magyar szellemi élet egyik délvidéki központja, a zentai csata emlékművével és a nem messze levő Aracs misztikus hangulatú árpád kori romtemploma következik. A nem messze levő nagyváros Újvidék legfőbb nevezetessége a Duna fölé magasodó hatalmas péterváradi erődítmény. Szállás Tóthfaluban.

    3.) nap: utolsó napunkat Nyugat-Bácskában, jelesül Zomboron, Apatinban és Bezdánban töltjük, majd indulunk hazafelé.

    DÉLVIDÉKI KIRÁNDULÁS - 4 nap

    Felfedező úton a Délvidéken – Vajdaság, Kazán-szoros

    1.nap: Budapest – M5 – Szeged – Röszke (határállomás) – Feketics (az Önök által megszervezett program a testvértelepülésen) – Újvidék (séta a Vajdaság fővárosában, városháza, neogót katolikus templom, görögkeleti székesegyház és a püspöki palota kívülről) – Pétervárad (a XVIII. századi hazai várépítészet egyik legnagyobb és legépebben megmaradt erődítményrendszere, a kazamaták megtekintése) – Belgrád – Pancsova – szállás Székelykevén.

    Első megállónk Zombor az egykori Bács-Bodrog vármegye központja. A diákok megtekintik a megyeházát, ahol a Délvidék legnagyobb festménye található Eisenhut Ferenc:Zentai csata c. műve. A diákok kiselőadást tartanak a zentai csatáról, Savolyay Jenőről és a török elleni felszabadító harcokról a Délvidéken. Ezt követően játékos vetélkedőt tartanak a fenti témakörben. A tanulók megtekintik Bács várának maradványait, ahol kétszer is tartottak országgyűlést és Mátyás király is több ízben felkereste a várat. A diákok rövid szerepjátékot tartanak a középkori magyar országgyűlésekről az eredeti helyszínen a tanárok vezetésével. Ezt követően egyikük előadást tart a középkori Magyarország történelméről, különös figyelemmel Mátyás király és Hunyadiak szerepére, az ország és a török birodalom kapcsolatára, a szerbek szerepére a magyar történelemben. Továbbindulás előtt a vár bejáratát megtisztítják az elhullajtott szeméttől, törmeléktől. A magyarországi és a délvidéki diákok ismerkedési estje a tanárok részvételével. A magyar és a vajdasági tanulók a történelméhez kapcsolódó rövid színi előadást állítanak össze a zentai csatáról, amit az utolsó este közösen előadnak. A diákok ezt követően a magyar-vajdasági diáktalálkozó emlékére feldíszítenek egy osztálytermet. Az estét a fenti témához kapcsolódó kvízjátékkal közös zenéléssel, tánccal fejezik be.

    2. nap: Belgrád/Nándorfehérvár (a vár a Duna-Száva torkolatnál, Kalemegdán-park, pravoszláv székesegyház, ikon- és freskómúzeum, sétálóutca, stb.) – Zimony (ma Belgrád része, séta a régi negyedben, Hunyadi-torony) – Hertelendyfalva (a bukovinai székely falu református és evangélikus temploma) – szállás Székelykevén.

    A tanulók megnézik a csata emlékművét, koszorút helyeznek el, majd a városházára látogatnak, ahol megtekintik a csata arányos makettjét, melyből a készülő közös színi előadáshoz ötleteket nyernek. A városháza előtt a vajdasági diákok kiselőadást tartanak Zentáról a magyarság vajdasági, szellemi központjáról. A magyar tanulók előadást tartanak Savolyay Jenő a nagy hadvezérről Magyarország töröktől való felszabadító harcaiban játszott szerepéről. A helyi diákok vezetésével a magyarországi tanulók megismerkednek a délvidéki magyar falu központjával, életével, mindennapjaival. A falunapon a diákok különböző ünnepségeken, programokon vesznek részt: nemezelés, batikolás, gyöngyfűzés, helyi finomságok készítése – amellyel megkínálják a helyi lakosokat, a többi osztály tanulóit – kocsikázás, a vállalkozó szellemű tanulók lovagolni tanulnak, és előadást tartanak a magyar huszárokról, a hadtörténelemben betöltött szerepükről különös figyelemmel a 1848-49-es szabadságharcban betöltött szerepükre a délvidéki származású magyar tábornokokra (Kiss Ernő, Damjanich János) A diákok közösen próbálnak a másnapi zentai csatáról szóló színielőadásra és elkészítik a díszletet, jelmezeket, közben kérdezz-felelek játék zajlik a vajdasági magyar írók (Kosztolányi Dezső, Csáth Géza) műveiből, amelyet a tanárok rögtön értékelnek. A helyi tanulók a másnapi szabadkai látogatáshoz kapcsolódva előzetesen elmondják, milyen nevezetességeket fognak másnap megtekinteni a vajdasági városban. Az est végeztével kitakarítják és feldíszítik az iskola tornatermét, ahol a másnapi előadás fogják megtartani.

    3. nap: Egész napos kirándulás a Déli-Kárpátok nyugati vonulatai és a Szerb-érchegység között a Duna által kivájt festői Nagy- és Kis-Kazán-szorosban. Útvonal: Kevevára – Szendrő (a vár, amely egykor Európa legnagyobb vízi erõssége volt) – Pozarevac – Veliko Gradiste – Galambóc (az Arany János által is megénekelt vár romjai) – Donji Milanovac – Golo – Brdo – Vaskapu-erõmû – Kladovo (rövid pihenõ) – szállás Székelykevén.

    A magyarországi és vajdasági diákok sétát tesznek Szabadka belvárosában. A vajdasági tanulók Kosztolányi Dezső szülőháza előtt novellákat olvasnak fel az író műveiből. Ezt követően megnézik Kosztolányi gimnáziumát, ahol a jeles alkotó édesapja volt az utolsó magyar gimnáziumi igazgató Trianont követően. A magyar diákok kiselőadást tartanak a másik híres novellistáról, Csáth Gézáról. A tanárok értékelik a diákok munkáját. A tanulók megtekintik a ’44-es Főnix madár emlékművet, majd megkoszorúzzák azt és megtisztítják a környékét. A gyerekek megnézik a város jelképének számító szecessziós városházát. A helyi és magyarországi tanulók gyalogos túrát tesznek a Bergel-dombhoz. A helyszínen szalonnát sütnek, muzsikálnak, énekelnek. Magyar és vajdasági népdalokat tanítanak meg egymásnak. A közös délután része vetélkedő tartása a vajdasági magyar hadvezérek életéről. (Kiss Ernő, Damjanich János) A diákok előadják az előző napokban próbált zentai csatáról szóló színdarabot, melyet a helybéliek is megtekintenek. Az estet játékos vetélkedővel folytatják, melynek fő témája a Trianont követő évtizedek, Jugoszlávia létrejötte és szétszakadása. A búcsúestet a helybéliekkel közös zenével, fellépésekkel zárják.

    4. nap: Pancsova – Nagybecskerek (rövid séta a magyarok és szerbek által lakott város központjában) – Zenta (pihenő a magyar szellemi élet központjában) – Elemér (Kis Ernő altábornagy, az egyik aradi vértanú sírja)- Szabadka (Kosztolányi Dezső gimnáziuma, római katolikus székesegyház, színház, stb.) – Röszke (határállomás) – Szeged – M5 – Budapest. Érkezés az esti órákban.

    A diákok elbúcsúznak a helyi iskolásoktól és tanáraiktól. A tanulók Kosztolányi Dezső novellájával köszönnek el újonnan szerzett barátaiktól. Ezt követően indulnak Vajdaság fővárosa, Újvidék felé. A diákok rövid sétát tesznek Újvidék belvárosában, megtekintik a Római Katolikus Székesegyházat és a főteret. Ezt követően átmennek a Duna túlpartjára, ahol bejárják Európa egyik legnagyobb erődítményét, a péterváradi erődöt. Kiselőadás hangzik el a közelben született Hadik András a huszártábornok életéről. Ezt követően a diákok Futakra utaznak megtekinteni a tábornok sírját, ahol nemzeti színű zászlókat helyeznek el. A diákok tanáraik vezetésével közösen értékelik az elmúlt napok történéseit. A tanárok villámkérdéseket intéznek a diákokhoz a program tematikájához kapcsolódóan: Múltunk, jelenünk a Vajdaságban – Írók, festők, hadvezérek. A diákok az út végén eléneklik a Tóthfaluban megtanult vajdasági magyar népdalokat.

    DÉLVIDÉK – TÓTHFALU - 4 nap
    1. nap: Zombor – Bács – Tóthfalu

    Első megállónk Zombor az egykori Bács-Bodrog vármegye központja. A diákok megtekintik a megyeházát, ahol a Délvidék legnagyobb festménye található Eisenhut Ferenc: Zentai csata c. műve. A diákok kiselőadást tartanak a zentai csatáról, Savolyai Jenőről és a török elleni felszabadító harcokról a Délvidéken. Erről az eseményről tájékoztatják a helyi magyar iskolát, amelynek tanulói részt vehetnek az eseményen. Megtekintik a Zombori Városi Múzeumot, ahol a helytörténeti gyűjtemény keretében 45 magyar képzőművész 156 rajzát, festményét, szobrát, domborművét őrzik. A tanulók megtekintik Bács várának maradványait, ahol kétszer is tartottak országgyűlést, és Mátyás király is több ízben felkereste a várat. A diákok rövid szerepjátékot tartanak a középkori magyar országgyűlésekről az eredeti helyszínen a tanárok vezetésével. Ezt követően egyikük előadást tart a középkori Magyarország történelméről, különös figyelemmel Mátyás király és Hunyadiak szerepére, az ország és a török birodalom kapcsolatára, a szerbek szerepére a magyar történelemben. Erről az eseményről tájékoztatják a helyi magyar iskolát, amelynek tanulói részt vehetnek az eseményen. Továbbindulás előtt a vár bejáratát megtisztítják az elhullajtott szeméttől, törmeléktől. A magyarországi és a délvidéki diákok ismerkedési estje a tanárok részvételével. A magyar és a vajdasági tanulók a történelemhez kapcsolódó rövid színi előadást állítanak össze a zentai csatáról, amit az utolsó este közösen előadnak. A diákok ezt követően a magyar-vajdasági diáktalálkozó emlékére feldíszítenek egy osztálytermet. Az estét a fenti témához kapcsolódó kvízjátékkal közös zenéléssel, tánccal fejezik be.

    1. nap: Zenta – Tóthfalu

    A tanulók megnézik a csata emlékművét, koszorút helyeznek el, majd a városházára látogatnak, ahol megtekintik a csata makettjét is. A vajdasági diákok kiselőadást tartanak Zentáról a magyarság vajdasági, szellemi központjáról. A magyar tanulók előadást tartanak Savolyai Jenő hadvezérről, Magyarország a töröktől való felszabadító harcaiban játszott szerepéről. Látogatást tesznek a Zentai Művésztelepnél. A művésztelep találkozóin egykori jugoszláviai és külföldi művészek, képzőművészeti kritikusok, irodalmárok, fotó- és filmművészek is részt vesznek. A programra a magyar iskolások elviszik a helyi iskola néhány magyar tanulóját és tanárát. A helyi diákok vezetésével a magyarországi tanulók megismerkednek a délvidéki magyar falu központjával, életével, mindennapjaival. A falunapon a diákok különböző ünnepségeken, programokon vesznek részt: nemezelés, batikolás, gyöngyfűzés, helyi finomságok készítése – amellyel megkínálják a helyi lakosokat, a többi osztály tanulóit – kocsikázás, a vállalkozó szellemű tanulók lovagolni tanulnak, és előadást tartanak a magyar huszárokról, a hadtörténelemben betöltött szerepükről, különös figyelemmel a 1848-49-es szabadságharcban betöltött szerepükről és a délvidéki származású magyar tábornokokról (Kiss Ernő, Damjanich János). A diákok közösen próbálnak a másnapi zentai csatáról szóló színielőadásra és elkészítik a díszletet, jelmezeket, közben kérdezz-felelek játék zajlik a vajdasági magyar írók (Kosztolányi Dezső, Csáth Géza) műveiből, amelyet a tanárok rögtön értékelnek. A helyi tanulók a másnapi szabadkai látogatáshoz kapcsolódva előzetesen elmondják, milyen nevezetességeket fognak másnap megtekinteni a vajdasági városban. Az est végeztével kitakarítják és feldíszítik az iskola tornatermét, ahol a másnapi előadás fogják megtartani.

    1. nap: Szabadka – Bergel – Tóthfalu

    A magyarországi és vajdasági diákok sétát tesznek Szabadka belvárosában. A vajdasági tanulók Kosztolányi Dezső szülőháza előtt novellákat olvasnak fel az író műveiből. Ezt követően megnézik Kosztolányi gimnáziumát, ahol a jeles alkotó édesapja volt az utolsó magyar gimnáziumi igazgató Trianont követően. A magyar diákok kiselőadást tartanak a másik híres novellistáról, Csáth Gézáról. A tanárok értékelik a diákok munkáját. A tanulók megtekintik a ’44-es Főnix-madár emlékművet, amelyet megkoszorúznak és megtisztítják a környékét. A gyerekek megnézik a város jelképének számító szecessziós városházát. Az előtte lévő parkban rövid megemlékezést tartanak Trianonról. A helyi és magyarországi tanulók gyalogos túrát tesznek a Bergel-dombhoz. A helyszínen szalonnát sütnek, muzsikálnak, énekelnek. Magyar és vajdasági népdalokat tanítanak meg egymásnak. A közös délután része vetélkedő tartása a vajdasági magyar hadvezérek életéről. (Kiss Ernő, Damjanich János). A diákok előadják az előző napokban próbált zentai csatáról szóló színdarabot, melyet a helybéliek is megtekintenek. Az estet játékos vetélkedővel folytatják, melynek fő témája a Trianont követő évtizedek, Jugoszlávia létrejötte és szétszakadása. A búcsúestet a helybéliekkel, közös zenével, fellépésekkel zárják.

    1. nap: Tóthfalu – Újvidék – Pétervárad

    A diákok közösen feltesznek néhány képet és videót, amelyet az útról készítettek az iskola web oldalára, majd elbúcsúznak a helyi iskolásoktól és tanáraiktól. A tanulók Kosztolányi Dezső novellájával köszönnek el újonnan szerzett barátaiktól. Ezt követően indulnak Vajdaság fővárosa, Újvidék felé. A diákok rövid sétát tesznek Újvidék belvárosában, megtekintik a római katolikus székesegyházat és a főteret. Újvidéken kiselőadást tartanak az Újvidéki Művészeti Egyetem előtt a Délvidék művész-nagyjairól. Ezt követően átmennek a Duna túlpartjára, ahol bejárják Európa egyik legnagyobb erődítményét, a péterváradi erődöt. Kiselőadás hangzik el a közelben született Hadik András huszártábornok életéről. Ezt követően a diákok Futakra utaznak megtekinteni a tábornok sírját, ahol nemzeti színű zászlókat helyeznek el. A diákok tanáraik vezetésével közösen értékelik az elmúlt napok történéseit. A tanárok villámkérdéseket intéznek a diákokhoz a program tematikájához kapcsolódóan: Múltunk, jelenünk a Vajdaságban – Írók, festők, hadvezérek. A diákok az út végén eléneklik a Tóthfaluban megtanult vajdasági magyar népdalokat.

    Horvátországi útvonalak

    Üres elem, hogy mind csukva legyen
    EGY KORONA, KÉT NEMZET: TENGERMELLÉK ÉS DALMÁCIA (dunántúli- és budapestieknek 3 NAP, kelet-magyarországiaknak 4 NAP)

    Égszínkék tenger, tengerkék ég, örök napsütés, pálmafák, vitorlások, örökzöld mediterrán növényzet, fehéren szikrázó kopár mészkőhegyek és karsztos, csipkézett tengerpart. Tengermellék és Dalmácia. Van itt keresnivalónk bőven, elég, ha Könyves Kálmán vagy IV. Béla királyaink korára gondolunk, amikor egy korona alatt élt két nemzet, és amikor a dalmát tengerpart is a Magyar Királyság része volt.

    E múltnak ma is látható jeleit találjuk a partvidék középkori városaiban. De nem is kell olyan távoli múltba révedni, az Árpádok után, a 18. és a 20. század között több korszak is volt, amikor Fiume és környéke a Magyar Királyság része lett, egyetlen tengeri kikötőnkként, a magyar korona gyöngyeként” csillogott. Magyarokat a legújabb idők hullámai is hoztak Dalmácia páratlan szépségű, szaggatott partvidékére, akik mindent megtesznek a magyar nyelv és kultúra ápolásáért.

    1.) nap: utazás az adriai kikötővárosba, az 1918-ig Magyarországhoz tartozó Fiumébe. A kikötő 1779-től önálló státusú városként Magyar Királyság része lett. A kiegyezést követő magyar idők, különösen az utolsó évtizedek a város legsikeresebb korszakát jelentették. Délután, este séta a nyüzsgő kikötővárosban.

    2.) nap: a városban a Monarchia korában azonban jelentős, több ezer fős magyar kolónia élt, magyar volt a kikötőváros kormányzója is, akinek palotáját is megtekintjük a magyar kormányzók portré festményeivel. Ugyancsak itt található a Tengerészeti Múzeum, a Monarchia hadiflottájának magyar emlékeivel. A városnézést a belváros apró sikátoraival, kicsi üzleteivel folytatjuk. Sétálunk a nevezetes óratoronnyal szegélyezett Korzón, betekintünk a nyolcszögletű Szent Vitus dómba, megcsodáljuk a Nemzeti Színházat és a MÁV főépítésze által tervezett fiumei pályaudvart.

    3-4.) nap: Következő állomásunk a magyar arisztokrácia felkapott tengerparti nyaralóhelye Abbázia, mai nevén Opatija. Kirándulásunkat az Adria legszebb parti sétányán fejezzük be, a gyönyörű tengert csodálva, mint egykor őseink. Kirándulásunk a dunántúli és budapesti iskoláknak itt ér véget. A kelet-magyarországiak másnap reggel indulnak haza.

    Természeti értékek és magyar emlékek, valamint a délszláv háború emlékezete Horvátországban (2 nap a budapesti- és dunántúliaknak, 3 nap a kelet-magyarországiaknak)

    1.) nap: Kopács, Eszék

    Sétálunk a Kopácsi-Rét Nemzeti Parkban. A helyi hagyományos építészeti elemeket felvonultató, mégis modern látogatóközpontban a nemzeti parkot bemutató kiállítást tekintjük meg, majd a bürühidakon megtekintjük a mocsaras területet. A Dráván átkelve érkezünk meg Eszékre. A városban 1849 februárjában szabadságharcunk legnagyobb magyar veszteséggel járó ütközete zajlott. Felkeressük Eszék óvárosát és annak főterét, a dzsámiból átalakított templomot, majd pedig a Ferences rendiek udvarában megtekintjük a bombatölcsérekből és puskahüvelyekből állított Krisztus feszületet. Innen a belváros felé indulunk, ám előbb megállunk a kultikus “A fityó elgázolja a tankot” szobor kompozíciónál. A főtéren megtekintjük a Szent Péter és Pál Nagytemplomot és a főbb nevezetességeket.

     2.) nap – Vukovár, Ovcsara, Újlak, Szentlászló, Kórógy

    Vukovár (Valkóvár) – a délszláv háború legvéresebb helyszínei.

    A délszláv háborúk egyik ikonikus városába Valkóvárra, vagyis Vukovárra érkezünk, melynek ostroma az európai modern történelemben Sztálingrád után a legborzasztóbb volt.

    A településen, ahol máig sok házon látni golyó és repesznyomokat, megtekintjük a városi kórház alaksorában kialakított háborús múzeumot, ahol eredeti helyszínen mutatják be, hogyan tartottak ki a város utolsó lakosai és védői az ostrom során. Látogatás a Vukovári Magyar Házba, ismerkedés az egyesület kiemelkedő munkájával, amellyel összefogják a szórványközösséget.

    Ovčarai emlékhely és temető: Vukovár eleste után mintegy négyszáz embert hurcoltak el a szerb csapatok 263 embert kivégeztek az ovčarai táborban. Itt található Horvátország legnagyobb katonai temetője, ahol 938 fehér kereszt áll. Újlak: Megtekintjük az újlaki várat, itt temették el

    Újlaki Miklóst, a kor egyik legnagyobb birtokosát, aki nem csak magyar-horvát főúr volt, de a macsói bán, erdélyi vajda és bosnyák királyi címet is viselte. Majd pedig a nándorfehérvári diadal keresztes seregeinek vezérének, Kapisztrán Szent Jánosnak az ereklyéit keressük fel, aki a várban adta vissza lelkét a teremtőnek október 23-án. Szentlászló és Kórógy A ‘90-es években sokat szenvedett magyarság az Árpád-kor óta él a vidéken. A törökvészt és a modern háborúkat is átvészelte a Szentlászló és Kórógy, ahol erősen megfogyva, de még mindig kitart a magyarság.

    Szlovéniai útvonalak

    Üres elem, hogy mind csukva legyen
    Múltunk Szlovéniában - első világháborús emlékhelyek (4 nap, kelet-magyarországiaknak 5 nap)

    1.) nap: Lendvára, a szlovéniai magyarság szellemi központjába utazunk. Ismerkedünk a 820 éves város magyar értékeivel. A szakrális Szentháromság-kápolna, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Mura-völgyre; a török kiűzésének kápolnája, Hadik Mihály kapitány üveg koporsójával; a Bánffy-Esterházy várkastély, benne Zala György emlékszobájával és a néprajzi gyűjteménnyel. Lendva híres szülötte Zala György, aki a Hősök tere és az aradi Szabadság-szobor alkotója (sok egyéb műalkotás mellett).

    2.) nap: Ukanc (Bohinji-tó) – Kluze-erőd (– Hermann-erőd) – Tolmin

    A festői szépségű Bohinji-tó partján fekvő Ukancban találjuk az első világháborús osztrák-magyar katona temetőt. Az itt eltemetett hős katonák a krnskoi-hegység területén, az 1915 nyarán és őszén lezajlott súlyos csatákban estek el. A Júliai-Alpok az egykori itáliai – osztrák határ vonalát képezte. A híres síparadicsom, Kranjska Gora után, egy rövid sétával elérjük a Száva-folyó forrását. A Kluze-erőd mellett az FJI monogram I. Ferenc Józsefnek állít emléket. Innen egy könnyű sétával közelítünk a sziklateraszon álló Hermann-erőd félelmetes falaihoz.

    3.) nap: Tolmin-szurdok – Kobarid – Kozjak-vízesés

    A Tolmin-szurdokba látogatunk. A mély szurdokba ritkán ér le a napfény, állandóan magas a páratartalom és a mediterrán klímának is köszönhetően elbűvölően dús és egzotikus a vegetáció.

    Az 1917 őszi caporettoi áttörés emlékhelye: Kobarid. Első világháborús múzeuma, amely 1993-ban “a legjobb Európai Múzeum”címet is elnyerte, az Isonzo front I. világháborús eseményeit mutatja be. A gyűjteményekben katonai relikviák, fegyverek tekinthetők meg, illetve egy élethűen rekonstruált bunker, ahol egy valódi csata hangjai mellet hallgathatjuk meg egy katona korabeli beszámolóját. Meglátogatjuk a kobaridi osszáriumot, amely a két világháború között, Mussolini parancsára készült. A lélegzetelállító Kozjak-vízeséshez a híres Napóleon-hídtól indulunk el. A valószerűtlenül türkizkék

    Isonzó meseszép szurdokvölgyében vezet utunk, míg át nem kelünk a folyón átívelő 52 méter hosszú fahídon. Innen egy könnyű sétával jutunk el a sziklák közt alázúduló természeti szépséghez.

    4.) nap: Kolovrat

    Kirándulás a Kolovrat hegyre , ahol az olaszok a háborúba lépéskor azonnal kiépítettek egy széles védvonalat. Itt láthatunk gyalogsági és tüzérségi harci állásokat, lövészárkokat és kavernákat, amelyeket a caporettói áttörés során, a 12. isonzói csatában a központi hatalmak seregei elfoglaltak.

    Szállás: 1 éj az Őrségben, 1 éj a Bohinji-tó környékén, 1 éj Tolmin környékén, ill. 1 éj Ajdovscina környékén, ifjúsági hostelekben.

    Pin It on Pinterest