HATÁRTALANUL! pályázat

Tanulmányi kirándulások

A 2019/20-as tanévre valamennyi, irodánkkal pályázó általános, illetve középiskola nyertesként került ki a Határtalanul! pályázatot benyújtó iskolák közül!

Amennyiben az Önök iskolája is szívesen pályázna a jövőben, úgy készséggel állunk rendelkezésükre egészen a pályázat megírásától kezdve a programok megszervezésén át, az utazás lebonyolításáig!
Ha önállóan pályáztak és nyertek, de a megvalósításhoz szükségük lenne segítségre, akkor is keressenek minket bizalommal!

Tisztelt Iskolaigazgatók, Osztályfőnökök, Tanárok!

A „HATÁRTALANUL!” című pályázat keretében köznevelési intézmények pályázhatnak külhoni tanulmányi kirándulások, együttműködések megvalósítására a 2020/21-es tanévben.

A felhívás keretében az általános  iskola 7. évfolyamos tanulói, valamint a szakképzőiskolák és gimnáziumok diákjai juthatnak el Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Szlovénia, valamint Horvátország magyarlakta területeire.

A Kárpáteurópa Utazási Iroda továbbra is segítséget nyújt a pályázóknak az utazás lebonyolításában, megszervezésében, az útvonalak elkészítésében és a pályázati anyag turisztikai részének megírásában is, minden külön díjazás nélkül.

A korábbi tanévekre kiírt és a közreműködésünkkel elkészített pályázatok 100%-a sikeres volt és lebonyolításuk jelenleg is folyamatban van.

Az alábbiakban olvasható néhány szempont, amiért érdemes minket választani:

Irodánk a tavalyi évben számos iskolával együttműködve szervezett utat a HATÁRTANUL! program keretében. Sikereinken felbuzdulva a következő években is szeretnénk hozzájárulni, hogy még több magyar tanuló megismerhesse határon túli diáktársait.

Szerződött partneriskolák számára ingyenesen vállaljuk a teljes pályázati dokumentáció elkészítését.

Cégvezetőink – volt középiskolai földrajz tanár, idegenvezető, újságíró – valamint a tanárok segítségével élményekben és tanulmányi programokban gazdag kirándulásokat szervezünk.

A honlapunkon szereplő iskolai utazási kínálat mind ajánló, kedvcsináló mintaút. Minden utazást és azok programjait az iskolákkal egyeztetve, az egyedi igényeknek megfelelően, egyedi programokat állítunk össze!

Sikeres együttműködésünkben bízva várjuk jelentkezésüket!

Segítünk pályázni, töltse ki űrlapunkat!

Ízelítő ajánlatainkból (iskoláknak)

(A felsorolt utak csak példák, természetesen egyéb kívánságok esetén is állunk rendelkezésre a megszervezésben!)

FELVIDÉKI KIRÁNDULÁS (DIÁK PROGRAM) - 4 nap

Utazás közben a 4 napos program átbeszélése, beszélgetés Felvidék történelméről, kulturális és természeti kincseiről. A Magas-Tátrába érve földrajzból a Kárpátokról tanultak felelevenítése kiselőadásokkal, kérdésekkel: magashegység, hegylánc, gleccsertó, moréna, hágó, tengerszem, hegyvidéki éghajlat, növényzet, állatvilág, délibáb, főn szél, kőzete. A kérdésekre adott jó válaszok jutalmazása. Poprádra, a Magas-Tátra kapujába érve gyönyörködés a panorámában. Ótátrafüreden séta az üdülőtelepen. Megtekintjük az Osztrák-Magyar Monarchia építészetének remekművét, a XX. század fordulóján épült Grand Hotelt. Beszélünk a savanyúvíz források, oxigéndús levegő emberi szervezetre gyakorolt hatásáról. A Csorba-tónál megtekintjük a Magas-Tátra jellegzetes magashegyi villamosát, amely a Történelmi Magyarország legmagasabban fekvő villamosított vonala volt. Túra a tengerszem mentén. Magas-Tátra növényzeti öveinek, állatvilágának megfigyelése, feladatlap kitöltése túra közben. Piknikezés. Viselkedési szabályok betartása túrázás közben Tátra Nemzeti Park területén. A Nemzeti Parkok jelentősége. Várhosszúréti temetőben tisztelgés Wass Albert: Gyertyaláng című versével, mécsesekkel a II.világháborúban elesett magyar katonák kopjafájánál, virágok ültetése az emlékhely köré. A krasznahorkaváraljai magyar nyelvű iskola diákjainak meglátogatása. Diákestet tartunk, melynek témája a magyar várak és városok a Felvidéken, a mai Szlovákiában. Az est kiemelt témája a nemrég leégett krasznahorkai vár. Kiselőadások bemutatják a vár utolsó tulajdonosait, az Andrássy grófokat. A helybeliek beszélnek a tűz pusztításáról és az újjáépítés állásáról.  A kőrösis tanulók átadják iskolájuk adományát a vár helyreállítására. Az est felvidéki dalok tanulásával, táncházzal zárul. Szálláson utinapló írása. A nap értékelése.

“Közép-Szlovákia ékszerdobozában”, Besztercebányán séta : püspöki székesegyház, ferde várostorony, Mátyás-ház, Thurzó-ház, Beniczky-ház, várnegyed, Ezüst-kapu felkeresése, történetük felelevenítése kiselőadásokkal.  Reneszánsz stílusjegyek gyűjtése, rajzolása a reneszánsz palotáknál. Emlékezés Bethlen Gáborra, akit itt választottak magyar királlyá 1620-ban. A középkori Magyarország bányavárosairól, a bányaművelésről, a nemesfémbányászatról történelemből és földrajzból tanultak felelevenítése. Várostérképen a meglátogatott helyek bejelölése. Utazás közben Besztercebányán vásárolt magyar nyelvű újságok olvasása. Selmecbányán séta a Világörökség részét képező belvárosban az egykori tehetős bányatulajdonosok lakóházai közt. Régészeti- és bányászati múzeumban a középkorban virágzó bányaművelést, annak szerszámait, kőzetmintákat szemléltető kiállítás megtekintése. A város teraszos építkezésének megfigyelése. Csitáron Kodály Zoltán emléktáblájának megkoszorúzása, ének óráról ismert “A csitári hegyek alatt” című népdal eléneklése. A festői környezetben lévő Nyitrán városnézés a város melletti zsérei  magyar nyelvű iskola iskola tanulóinak kalauzolásával: egykori vármegyeháza, kanonokház, vár – Vazul-torony, püspöki székesegyház. Vazulról, a szabad királyi városokról tanultak felelevenítése feladatlappal. Látogatás a magyar tannyelvű zsérei iskolában. Mesekönyvek, ifjúsági regények, ismeretterjesztő könyvek ajándékozása az iskola könyvtárának. Bemutatják lakóhelyüket, tájegységüket rövid műsorral egymásnak a két iskola diákjai. Kodályhoz és Bartókhoz köthető magyar népdalok közös éneklése, táncház népitáncos tanulóink vezetésével. Beszélgetés a külhoni magyar gyerekekkel mindennapjaikról, hagyományaikról. Szálláson utinapló írása. A nap értékelése.

A romantikus francia kastélyokat idéző mésztufa rakáson épült “mesebeli” vár és parkjának (állat-és botanikuskert) megtekintése, a magyarországi és felvidéki diákokkal. Neoromán és gótikus stílusjegyek gyűjtése, rajzolása. A tanulók kiselőadással felidézik a parkban álló Mátyás király hársfájához fűződő legendákat. A várkastély alatti cseppkőbarlang meglátogatása. Földrajzi ismeretek felidézése kérdésekkel: cseppkőbarlang, mésztufa. Séta a zsérei diákokkal közösen a római légiók terjeszkedésének legészakibb pontjaként ismert városban. A római emléktábla, várostorony, Csontház megtekintése. Felkapaszkodás a várhoz, mely Csák Máté tartományi székhelye, jeles történelmi események (békeszerződés, eljegyzések, esküvők, Szent Korona őrzése) helyszíne volt. A helyszínhez kötődő történelmi személyiségek (a “kiskirály” Csák Máté,Károly Róbert, Hunyadiak, Szapolyaiak, Bocskai, Rákóczi) és a vesztes trencséni csata felidézése. Ady Endre: Csák Máté földjén c. versét elszavalja egy tanuló. Ezután Beckó várának romjaihoz túrázunk. 5.osztályban tanult Beckó vára című monda felolvasása. Rövid megálló a világhírű fürdővárosban, Pöstyénben. A gyógyvizek hatása. Játékos Felvidék ismereti vetélkedő a zsérei iskolában. Vegyes csapatokban a zsérei és nagykanizsai gyerekek. A vetélkedő feladatai között lesz keresztrejtvény és totó a felvidéki várakhoz és városokhoz köthető történelmi eseményekről és személyiségekről, puzzle a látványosságokról, időutazásos szerepjáték, zenére tánckoreográfia készítése, emlékérem tervezése. Az első 3 csapat jutalmazása. A gyerekek felteszik az iskolák weboldalára az együttlétüket megörökítő képeket, telefonszámokat, e-mail címeket cserélnek. Zenés-táncos est zárja a közös programot. A szálláson utinapló írása. A nap értékelése.

Séta az évszázadokon keresztül Magyarország egyházi központjaként működő Nagyszombat óvárosában. Különböző rendek és felekezetek templomainak, az építészeti sokszínűségnek, stílusoknak (gótikus, copf, reneszánsz, barokk, empire) a megfigyelése. Pázmány Péter alapította első magyarországi egyetem, Kodály gimnáziuma, a bazilika és a várostorony felkeresése vaktérkép segítségével csoportmunkában. A program az egykori magyar koronázási fővárosban, a reformkori országgyűlések helyszínén, Pozsonyban folytatódik. Megtekintjük a koronázásoknak helyet adó Szent Márton Dómot, az egykori országgyűlések házát, Óvárosházát, Mihály-kaput. Magyar nyelvű feliratok gyűjtése. Ajándéktárgyak vásárlása. A belvárosi séta után a felújított vár megtekintésével folytatódik a program. Már a 9. század végén jelentős, székhelyként  szolgáló várerőd szerepét betöltő vár parkjában sétálva különböző szemszögből tárul elénk Pozsony városa. Látkép rajzolása, feltüntetve a rajzon Pozsony megismert látnivalóit. A kirándulás a dévényi várrom megtekintésével folytatódik, mely egykor a történelmi Magyarország nyugati kapuja, határvár volt. A várkút melletti kilátóteraszról a Morva-Duna tölcsértorkolatának megfigyelése. A Borostyánútról, a Szentföldi zarándokútról tanultak felelevenítése. Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én című versének elszavalása. A kirándulást a magyar Himnusz eléneklésével zárjuk. Útban hazafelé a szerzett ismeretek, élmények átbeszélése napokra lebontva a készített fényképek, videofelvételek segítségével. A tanulók megfogalmazzák, milyennek gondolták utazás előtt és milyennek látják utazás után a felvidéki magyarság helyzetét.

NYUGAT-FELVIDÉK – ZSÉRE (DIÁK PROGRAM) - 3 nap
  1. nap: Selmecbánya – Garamszentbenedek – Pográny – Zsére

Tájékozódási csapatverseny térkép segítségével: a feladat, hogy a nevezetességek megkeresésével jussanak el az Evangélikus Líceum épületéhez, ahol a diákok megemlékezést tartanak Petőfi Sándorról, koszorút helyeznek el az emléktáblán. Élménypedagógia módszereivel élve, több kompetencia fejlesztése is megvalósul: anya- és idegen nyelvi kommunikáció; digitális (fotó-videó készítése); művészeti (építészeti stílusjegyek). Az Óvár felfedezése során a diákok tovább bővíthetik tudásukat történelem (bányavárosok és felvidéki várak szerepe, II. Rákóczi Ferenc szabadság harc) és földrajz (térképismeret, térképolvasás) tantárgyban is.  A Garam fölé magasodó dombon áll a kéttornyú bencés apátsági vártemplom és kolostor épülettömbje. A gótikus templom a közép-európai kora gótika egyik legszebb emléke, főkapuzata a jáki templom bejáratának szépségével vetekszik. A diákok kiselőadást tartanak a felvidéki magyar vár és kastélyépítészet remekeiről. Különös figyelemmel a vártemplomokra és a következő napi programokra. A tanárok értékelik az előadásokat. Tananyag-kapcsolódás: a román és a gót építészeti stílusjegyek összehasonlítása (rajz- és vizuális nevelés, történelem). Szemétszedés a vártemplom körül. Bemutatkozó esten általunk készített prezentációval ismertetjük meg a külhoni magyar diákokat: magyarországi végvárakat bemutató kisfilmmel. Az est hátralévő részében játékos-ügyességi versenyre, társasjáték-vetélkedőkre hívjuk őket, melyet játékok ajándékozása előz meg. Közös játékok: társasjátékok, kártya, labda, tollas játék, ping-pong. A személyes kapcsolatok kiépítésével megismerik azokat a diáktársakat, akik határainkon túl is megőrzik magyarságukat, átérzik helyzetüket. Fejlődik szociális kompetenciájuk (tolerancia) társas kapcsolati, kezdeményező készségük, alkalmazkodóképességük. A közös program után, a magyarországi diákok elutaznak a szállásukra.

  1. nap: Bajmóc – Trencsén – Pográny

A diákok felvidéki társaikkal közösen megtekintik a Felvidék legszebb, csodálatosan felújított várkastélyát, Bajmócot. A várat a Thurzó és Pálffy család birtokolta. Az épület a romantikus francia várkastélyok hangulatát idézi. A diákok közös vetélkedőt tartanak a felvidéki magyar főnemesi családokról és az általuk birtokolt várakról. A tanárok értékelik az elhangzottakat. A magyarországi diákok ajándékkönyveket adnak át felvidéki társaiknak. Közös séta a felvidéki diákokkal a belvárosban, majd a vár megtekintése, amelyet a magyar királlyal is szembe szálló Csák Máté is birtokolt. A vár jelentős szerepet játszott az Árpád-házi királyokat követő időszakban, majd a Rákóczi harc idején is. Számos jelentős főnemesi család is birtokolta. Kiselőadás hangzik el a trencséni vár történetéről. Az aznapi program során készített fotókat, videókat felteszik a korábban az út alkalmával létrehozott Facebook oldalra. Néptánc-, népdalest keretében lehetőségünk lesz a további személyes ismerkedésre, társas kapcsolatok kialakítására, reméljük mély barátságok szövődnek majd. Betekintést kapnak tanulóink a magyar iskola életébe, megismerik közösségét, helyzetüket, kiszolgáltatottságukat. Ezáltal képesek lesznek véleményt alkotni a határon túli magyarokat érintő kérdésekben, megerősödik a magyarságtudatuk, az összetartozás érzése elmélyül. Az iskola könyvtárát gazdagítjuk könyvekkel, CD-kel. Népdalokat énekelünk, így emlékezve meg Kodály Zoltánról. A közös program után, a hazai diákok utaznak a szállásukra.

  1. nap: Zsére – Nagyszombat – Pozsony

A diákok sétát tesznek az egykori királyi városban. Megkoszorúzzák Pázmány Péter emléktábláját, aki az első magyar egyetemet alapította Nagyszombaton. A városnézés a Szent Miklós plébániatemplomban, majd a várostoronynál folytatódik. A diákok kis vetélkedőt tartanak egymás között a magyar város történetéről, Pázmány Péter szerepéről a magyar művelődéstörténetben és ellenreformációban. Pozsony, ahol megnézik a várat és a belvárost. Szent Márton Dómtemplom, ahol a Habsburg-házi magyar királyokat koronázták (megtisztítják a Dóm környezetét), vár, csodálatos kilátással a Dunára és a városra. A tanulók tanáraik vezetésével áttekintik az elmúlt napok eseményeit, felidézik az emlékeket, az új ismereteket felvidéki magyar várakról és városokról, Magyarország és ezen belül Felvidék történelméről a Habsburg-házi magyar királyokról. A tanárok tesztet töltetnek ki, mellyel ellenőrzik a kiránduláson tanultakat, az új ismereteket. A diákok az úton készített fotókkal, videóval illusztrált írásos anyagot tesznek fel a Facebookra és az iskola web oldalára, és eljuttatják a Pogrányi testvériskolának.

KELET-FELVIDÉK – VÁRHOSSZÚRÉT (DIÁK PROGRAM) - 3 nap
  1. nap: Szklabonya – Rimaszombat – Rozsnyó – Várhosszúrét

Mikszáth Kálmán szülőházának meglátogatása, koszorúzás. Az író munkásságának bemutatása a diákok által kiselőadás formájában, melyet itthon elkészítenek. Továbbutazás Alsósztregovára a Madách-család kastélyához, Madách Imre síremlékének koszorúzása, a múzeum megtekintése. A kiállításról rövid összefoglaló készítése csoportokban. A két helyszínen a kiselőadások során sor kerül a palóc tájnyelv ismertetésére, a palóc hagyományok, bemutatására. A téma kapcsolódik a magyar irodalom 7. évfolyamának tananyagához-reformkor irodalma-, magyar nyelvtanból a palóc tájnyelv bemutatásával a nyelvjárásokhoz, melyet itthon az előkészítő tevékenység során szaktanár által megismernek a diákok. A Rimaszombatban a tanulók várostérkép segítségével felfedezik a nevezetességeket. Térképismeret, tájékozódó képesség fejlesztése megjelenek a földrajz tantárgyon belül. A fogadó iskola diákjainak javaslatai alapján a város felfedezése. Városnézés Rozsnyón, a következő épületek felkeresése: Diák-templom, Tűztorony, volt Fekete Sas szálló (analógia keresése a hódmezővásárhelyi Fekete Sas szálló épülete, stílusa, szerepe között), Bányászmúzeum.  A partneriskola diákjainak fotók készítése, a meglátogatott helyek feltüntetése a térképen, majd este a szálláshelyen a készített képekből kis prezentáció készítése a fogadó iskola számára. A diákok csapatban dolgoznak, majd a csoportok munkáját értékeljük. A szállás elfoglalása. Találkozás a fogadó iskola diákjaival, a két település bemutatása egymásnak.  Közös magyar népdaléneklés, majd a két település népi hímzésének (palóc és vásárhelyi) bemutatása a fogadó iskola diákjaival közösen.  A nap folyamán gyűjtött anyagból prezentációk készítése diákcsoportokban. A prezentációk témái: Mikszáth Kálmán írói munkássága, a Felvidék lakosainak ábrázolása; a Bányászmúzeum Rozsnyón; Fekete Sas szálló Rozsnyón és Hódmezővásárhelyen; Séta Blaha Lujzával Rimaszombaton (movie maker bemutató).

  1. nap: Krasznahorka – Betlér – Domica – Várhosszúrét

Krasznahorkán A vár és az Andrássy mauzóleum megtekintése. Megemlékezés az Andrássy családról. Koszorú elhelyezése a sírnál. Betlér: az Andrássy kastély és parkjának megtekintése, fényképek készítése a kastélyparkban elektronikus fotóalbumhoz, melyet hazaérkezve készítünk el projekttermékként, az iskola honlapján kerül bemutatásra. Előzetesen elkészített beszámolók az Andrássy családról. A Domica-cseppkőbarlang megtekintése, bemutatása idegenvezető által. A látogatás után csapatonként 1-1 rejtvény készítése a barlanghoz kötődően. A rejtvényeket egymás között kicserélve este a vendéglátó diákokkal együtt oldják meg a csapatok. A kirándulásra elkísér bennünket 10 fő a házigazdák közül. Túra a várhosszúréti barlangrendszerben, képzett vezetővel és a vendéglátó diákokkal. A pályázatban részt vevő osztály profilja emelt szintű természettudományos képzés, így a barlangászás szervesen kapcsolódik hozzá. A barlangtúra során a karsztképződmények megfigyelése, jellemzői, az elméleti ismeretek felelevenítése, bemutatása. Sor kerül a barlang élővilágának megismerésére is. A barlangok jelentősége, környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevételével. A hazai és felvidéki természetvédelmi és túramozgalmak összehasonlítása, a barlanglátogatás után erről beszélgetés néhány vendéglátó diákkal, kollégával. Az esti program címe: Játsszunk együtt határtalanul! Közös játék tanítása a várhosszúréti iskola és a mi diákjaink részére. Mindkét iskola diákjai megtanítanak egymásnak egy-egy régi, hagyományos játékot, részünkről egy alföldi, 20 század eleji játékot, a dólét, a szükséges eszközt szállítjuk és a fogadó iskola diákjainak ajándékozzuk. A fogadó iskola diákjai egy régi palóc eredetű játékot tanítanak diákjainknak. Ezt követően a korábban gyűjtött 1980-as évek játékeszközeinek megismertetése a vendéglátókkal, a játékok kipróbálása, az eszközök átadása ajándékba a fogadó diákoknak.

  1. nap: Szádelő – Eperjes – Ránkfüred – Kassa

Túra a Szádelői-völgy sziklatornyainál, majd tovább Eperjesre. A város történetének ismertetése a tanulók által,a beszámolót elkészítették otthon. Motivációs kérdés: Mi köze a városnak az eperhez?A főtér házsorának megtekintése,a kis tér maximális kihasználása, építészeti megoldás érdekessége, Rákóczi ház megtekintése. A régi evangélikus templom meglátogatása, megemlékezés Dembinski Henrik lengyel szabadsághősről, 1848/49-es szabadságharc tábornokról. Klobusiczky-palotánál megemlékezés gr. Bercsényi Lászlóról. Ránkfüreden a gejzír megtekintése, ha működik felvétel készítése a kitörés folyamatáról. A program közös a vendéglátó diákokkal, majd vissza a szálláshelyre. A Dóm megtekintése, koszorú elhelyezése II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós nyughelyénél. Bercsényi Miklós és Hódmezővásárhely kapcsolata. Továbbutazás Tornyosnémetibe, határátlépés. Hazaérkezés Hódmezővásárhelyre az esti órákban.

KÁRPÁTALJAI KIRÁNDULÁS (DIÁK PROGRAM) - 3 nap

1. nap: Vác – M3 – Nyíregyháza – Záhony (határállomás) – Ungvár (belváros, a vár, melyet többek között Bercsényi Miklós birtokolt, múzeumok, görög katolikus székesegyház, Kárpátalja tájegységeit bemutató szabadtéri néprajzi múzeum) – szállás Benén.

A buszon a diákok áttekintik az előttük álló programot. Még egyszer megbeszélik a közösen elkészítendő terméket. A határt átlépve a diákok megtekintik a belvárost, amelynek utcái még az Osztrák-Magyar Monarchia korát idézik, majd lesétálnak az Ung folyó partjára. Meghallhatnak egy kiselőadást a Kárpátaljáról, a Honfoglalásról, a Trianont követő évtizedekről, amelyek rendkívül zaklatottak voltak: a várost  Csehszlovákiához csatolták, majd rövid időre visszakerült Magyarországhoz, ezt követően a Szovjetunió része lett, ma Ukrajnához tartozik. Megtekintik a görög katolikus székesegyházat és a római katolikus templomot. A tanulók felsétálnak a várba. Felidézik, hogy Anonymus szerint Árpád itt adta át a fővezérséget fiának Álmosnak. Szent István az elsők között hozta létre az ungi várispánságot. A mai formáját 1598-ban elnyerő vár az ország három részre szakadásakor hol a Királyi Magyarországhoz, hol az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott. Birtokolta többek között a Drugeth család, Bocskay, Bethlen Gábor, Bercsányi. Falai között Rákóczi fejedelem is többször megfordult. Ezt követően megtekintik a skanzent, a néprajzi múzeumot. A buszon a tanárok tételesen átveszik a diákokkal a szakmai programot. Az este a beregszászi iskolába történő látogatással folytatódik. A diákok megismerkednek egymással, kölcsönösen ismertetik egymással tanintézményük történetét és a környező vidék, Kárpátalja történelmét, az itt lakókat. Ezt követően megbeszélik az elkövetkező napok programját, figyelemmel a megvalósítandó közös termékre.

2. nap: Keleti-Beszkidek, Vereckei-hágó (rövid túra a millecentenáriumi emlékműhöz, megemlékezés a honfoglalásról) – Szolyva (tiszteletadás az 1944-45. között fennálló gyűjtőtábor áldozatainak emlékművénél) – Munkács (a hős Zrínyi Ilona vára) – szállás Benén.

A tanárok irányításával a tanulók megbeszélik a napi programot. Majd indulás a Vereckei-hágóhoz. A diákok a helybeli diákokkal közösen megemlékeznek a Honfoglalásról, a hét vezérről, megtisztítják az ukrán szélsőségesek által gyakran meggyalázott emlékművet, majd megkoszorúzzák azt. A megemlékezés után áttekintik a közös termék létrehozásának pontos menetrendét. A magyar tanulók a beregszászi diákokkal közösen megemlékeznek a II. világháború magyar áldozatairól, áttekintik  Magyarország szerepét a világháborúban. Ezt követően megtekintik hős Zrínyi Ilona várát, Munkácsot. A vár megtekintése után rövid sétát tesznek a belvárosban. A városi parkban szellemi vetélkedőt tartanak a közös történelemről, a nap folyamán elhangzottakról. Ezt követően kijelölik a közös szellemi termék létrehozásának felelőseit. Az utolsó este fő programpontja a közös termékről szól. Lévén, hogy a közös termék a kárpátaljai diákok budapesti látogatásakor készül el teljes egészében, most a végleges terveket fogadják el, beszélik meg még egyszer és felteszik a facebook oldalakra. Zenés, táncos búcsúest zárja az utolsó estét.

3. nap: Búcsú Benétől – Csetfalva (fatornyú református templom) – Tiszaújlak (a Rákóczi-szabadságharc turulos emlékműve) – Beregszász (vásárlási lehetőség) – Beregsurány (határállomás) – Nyíregyháza – M3 – Vác. Érkezés az esti órákban.

A fatornyú református templom megtekintése után a magyar  és kárpátaljai diákok  megbeszélik  a reformáció és ellenreformációval kapcsolatos ismereteket. Továbbutazás  Tiszaújlakra, ahol a programot a három és félezer lakosú település templomaival  illetve imaházával kezdjük, hiszen Tiszaújlakon öt vallási felekezet működik. Utunkat a Tiszaújlak és a szomszédos Tiszabökény határában egy mesterséges halom tetején áll a Turul-emlékműnél folytatjuk, bár magát  a  turulmadarat Ungvárra szállították, és azt az ungvári várban lehet megtekinteni. Beregszászi városnézés: séta a városban, templomok és vallások, Bethlen Gábor udvarháza, Rákóczi tér, ahol  Esze Tamás kibontotta a kuruc felkelés zászlaját. Ezt követően a tanárok röviden kifaggatják a diákokat az elmúlt napokban hallottakról és a szakmai projektről Úton hazafelé  az elmúlt négy nap történéseinek összegzése, majd a tanulmánnyal kapcsolatos feladatok ismételt áttekintése és a felelősök kijelölése, a határidők rögzítése.

KÁRPÁTALJA – VERECKEI-HÁGÓ (DIÁK PROGRAM) - 4 nap
  1. nap: Ungvár – Beregszász – Bene

A diákok megtekintik a belvárost, amelynek utcái még az Osztrák-Magyar Monarchia korát idézik, majd lesétálnak az Ung folyó partjára. Meghallhatnak egy kiselőadást a Kárpátaljáról, a Honfoglalásról, a Trianont követő évtizedekről, amelyek rendkívül zaklatottak voltak: a várost Csehszlovákiához csatolták, majd rövid időre visszakerült Magyarországhoz, ezt követően a Szovjetunió része lett, ma Ukrajnához tartozik. Megtekintik a görög katolikus székesegyházat és a római katolikus templomot. Felkeresik az ungvári Zádor Dezső Zeneművészeti Szakközépiskolát, rövid ismerkedés az intézmény tanulóival. Az ismerkedés után együtt zenélnek a kárpátaljai fiatalokkal.  Ezután a tanulók felsétálnak a várba. Felidézik, hogy Anonymus szerint Álmos itt adta át a fővezérséget fiának, Árpádnak. Szent István az elsők között hozta létre az ungi várispánságot. A mai formáját 1598-ban elnyerő vár az ország három részre szakadásakor hol a Királyi Magyarországhoz, hol az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott. Birtokolta többek között a Drugeth család, Bocskai, Bethlen Gábor, Bercsényi. Falai között Rákóczí fejedelem is többször megfordult. Ezt követően megtekintik a skanzent, a néprajzi múzeumot. A diákok találkoznak a Beregszászi Művészeti Iskola tanulóival. Zenei tanszakok bemutatkozása zenei kísérettel.  Beszélgetés, majd közösen megtekintik Beregszász belvárosát. Szállás Beregszász közelében a magyar lakosságú Benén.

  1. nap: Vereckei-hágó – Szolyva – Munkács – Bene

A diákok a helybeli diákokkal közösen megemlékeznek a Honfoglalásról, a hét vezérről, megtisztítják az emlékművet, majd megkoszorúzzák azt. Ezt követően rövid közös koncertet rögtönöznek. A magyar tanulók a beregszászi diákokkal közösen megemlékeznek a II. világháború magyar áldozatairól, áttekintik Magyarország szerepét a világháborúban. Ezt követően megtekintik hős Zrinyi Ilona várát, Munkácsot. Szellemi vetélkedő a Kodály módszerről. A Bartók Béla Emlékház megtekintése, majd a Munkácsi Állami Egyetem, Humán Pedagógiai College-nek zeneművészeti szakának felkeresése. A magyar diákok által készített írásos és képes anyag bemutatása a munkácsi zeneiskola diákjainak. Hangszertörténeti előadás.

  1. nap: Nagyszőlős – Felsőszinevér – Beregszász

Nagyszőlős, Beregszásztól 35 km-re délkeletre fekvő település. A csoport először megtekinti a város feletti Fekete-hegy sziklateraszán álló a 13. századi Ugocsavár romjait, majd a várromtól délre 14. századi kis kápolnát. A kirándulás a ferences temploma és kolostor épületénél majd a klasszicista stílusban épült református templom épületénél folytatódik. A hegyek között megbúvó tengerszem megtekintése. Hazafelé megállnak az Árpád-vonal maradványairól. Kiselőadás hangzik el a Keleti-Kárpátok védelméről, a XX. század várairól, az erődítményekről, a II. világháborús harcokról. A diákok a történelmi eseményekhez kapcsolódó zeneműveket adnak elő. A magyarországi és kárpátaljai tanulók közös koncertet adnak a Beregszászi Művészeti Iskolában, amelyre meghívják a helyi magyar közösség művészet szerető tagjait, a tanintézmény diákjait, tanárait, szülőket.

  1. nap: Csetfalva – Beregszász

A fatornyú református templom megtekintése után a diákok megbeszélik a reformáció és ellenreformációval kapcsolatos ismereteket. Továbbutazás Tiszaújlakra, ahol a programot a három és félezer lakosú település templomaival illetve imaházával kezdjük, hiszen Tiszaújlakon öt vallási felekezet működik. Utunkat a Tiszaújlak és a szomszédos Tiszabökény határában egy mesterséges halom tetején áll a Turul-emlékműnél folytatjuk, bár magát a turulmadarat Ungvárra szállították, és azt az ungvári várban lehet megtekinteni. A közös program a beregszászi iskolában fejeződik be, ahol megbeszélik a koncert tapasztalatait és a magyar diákok által készülő tanulmány anyagait. Úton hazafelé az elmúlt négy nap történéseinek összegzése, a Kárpátalja zenei élet történetét átfogó tanulmány befejezéshez még szükséges feladatok áttekintése.

ERDÉLYI KIRÁNDULÁS (DIÁK PROGRAM) - 3 nap

A diákok megtekintik Arad belvárosát, a Szabadság szobrot és a 13 Aradi Vértanú emlékművét. Ez utóbbinál megkoszorúzzák a szabadségharc hőseinek emlékművét és megtisztítják a környéket a hulladéktól. A helyszínen felidézik az iskolában tanultakat. A diákok rövid előadást tartanak a 48-49-es szabadságharcról, majd a tanárok játékos kérdés/felelettel sulykolják az elhangzottakat. A program tematikájának egyik legjelentősebb pontja. A tanulók megtekintik a Hunyadiak ősi “fészkét”, Hunyadi János impozáns várkastélyát. A vár előtt rövid megemlékezést tartanak törökverő Hunyadi Jánosról és az egész Hunyadi családról. A diákok felolvasást tartanak Magyarország és Erdély történetét meghatározó személyekről, majd történelmi játékkal fejezik be a látogatást. A helybéli diákok előadást tartanak Torockóról, a magyarországi tanulók pedig Gyuláról, majd közösen ismertetik a szín magyar település történetét, beszélnek a környéken is megforduló királyról, Mátyásról, ezután közös játékot szerveznek az ezzel kapcsolatos kérdésekről. Kötetlen beszélgetéssel, ismerkedéssel zárul az este.

Helyi diákokkal közösen megtekintik a falumúzeumot, ismerkednek a Világörökség részét képező település történetével, a helyi magyarok szokásaival, viseletével, székelyek történetével. Ezt követően megmásszák az 1128 m magasban található Székelykövet, amely a falu fölött 600 méterre magasodik. A tetőn jelképes kopjafát állítanak. Közös kirándulás a helybeli tanulókkal a közelben lévő várromhoz. A helyszínen közös kiselőadást tartanak a Thorockay család váráról, majd közös játékkal mélyítik el az ismereteket. A tanárok részéről rövid ismeretterjesztés az erdélyi magyar főnemesi családokról (pl. Hunyadiakról is a program tematikájaként). A helybéliekkel közösen igyekeznek rendezettebbé tenni romos erődítmény bejáratát, majd kitűzik a magyar lobogót. Szentmise a 18. században épült unitárius templomban a helybeli magyarokkal közösen. Mécsesek gyújtása és a magukkal hozott hímzett magyar zászlók ajándékozása az erdélyi unitárius közösségnek. Ezt követően a diákok kis előadást tartanak az erdélyben elterjedt unitárius vallásról és a közelben lévő vallásszabadságról híres Torda városáról. Megemlékeznek Trianonról, amelyet megelőzően Torockó Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott. Majd búcsú a torockói diákoktól.

Mátyás király a magyar történelem kiemelkedő királya volt, a program tematikájának jelentős pontja. A diákok tanulmányaik során részletesen foglalkoztak tevékenységével. Az ismereteket rövid kvízjáték keretében felidézik, melyeket a tanárok értékelnek. A diákok a program végén nemzeti színú papír zászlót helyeznek el a lovas szobor körül. Tematika része az erdélyi kiemelkedő személyiségek (többek között Ady Endre, Juhász Gyula, Krúdy Gyula bemutatása), akik Nagyváradon töltötték életük egy részét. A diákok Római Katolikus székesegyház előtt kiselőadát tartanak a legjelesebb nagyváradi költőkről-írókról. Ezt követően megtekintik a helyi várromot, ahol rövid irodalom óra keretében számot adnak a templom előtt elhangzottakról. Hazafelé menet a buszon közösen megbeszélik az élményeiket majd tesztet töltenek ki a kiránduláson látottakról. A helyszínekhez és jeles személyekhez kapcsolódó történelmi, kulturális és földrajzi emlékekről, látványosságokról.

ERDÉLYI KIRÁNDULÁS (DIÁK PROGRAM) - 5 nap

Barangolás Erdélyben

1. nap: Budapest – 4-es főút – Püspökladány – Ártánd (határállomás) – Nagyvárad – Király-hágó (rövid pihenő) – Gyalu – erdélyi autópálya – szállás Szovátán. (590 km)

Koszorúzás és Vasvári Pál szerepe a 1848-as forradalomban, rövid ismertetés. A közelben meghalt Vasvári Pál, történész, filozófus, forradalmár, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja, a 48 – as események jeles szereplője volt. A történelem órákon tanultakat a diákok a helyszinen felidézik. A koszorúzás, az emlékmű környékének rendbetétele a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylettel történő együttműködésben történik. Mátyás király a magyar történelem kiemelkedő uralkodója volt, a program tematikájának egyik jelentős pontja. A diákok tanulmányaik során részletesen foglalkoztak tevékenységével. Az ismereteket rövid kvizjáték keretében felidézik, amelyet a tanárok értékelnek. A diákok a program végén néhány nemzetiszinű papír zászlót helyeznek el a lovas szobor körül. Bolyai Farkas és Bolyai János nagy magyar  matematikusok és Kolozsvár összefüggése. A “híres” Farkas utca: Református kollégium és a Babes-Bolyai Egyetem épületének megtekintése (kívülről). A Bolyaiakról, mint híres magyar matematikusokról szó esik a matematika órákon is. Találkozó a farkaslaki Tamási Áron általános iskola diákjaival. Felolvasás a község legismertebb szülöttjének, Tamási Áronnak a művéből. Vetélkedő az iró életéről, értékelés. majd közös néptánc tanulás, kötetlen beszélgetés. Tamási Áron a magyar irodalom egyik jelentős alakja volt, akinek személye szerepel a program tematikájában és akinek alkotásairól az iskolai irodalom órákon is szó esik.

2. nap: Korond (ismerkedés a székely fazekassággal) – Parajd (sóbánya, Áprily Lajos emlékház) – Szováta (Medve-tó, séta a fürdővároskában és a sósziklákhoz, közös szakmai program a szovátai diákokkal) – szállás Szovátán. (43 km)

Reggel a  település legfontosabb nevezetességeit a két hatalmas cserfa között található Tamási Áron síremlékművet, majd a napjainkban is látogatható  egykori Tamási házat látogatjuk meg. A magyar diákok meglátogatják a Tamási Áron álalános iskolát, ahol kötetlen találkozót tartanak a székely diákokkal, majd az iskolakönyvtárának adományozzák az otthonról magukkal hozott könyveket. Tamási Áron a magyar irodalom egyik jelentős alakja volt, akinek személye szerepel a program tematikájában és akinek alkotásairól az iskolai irodalom órákon is szó esik. Áprily Lajos emlékház megtekintése. Az erdélyi kölltő, író, műfordító Parajdon végezte az elemi iskolát. A XX. században alkototó személyiség a magyar irodalom ismert alakja volt, művei az általános műveltség részét képezik, személye, munkássága a tematika része.  Rövid ismertetés életpályájáról az emlékháznál. Ismerkedés a székely fazekassággal, a vállalkozó kedvü, ügyes kezü diákok korongozni tanulnak a helyi fiatalok segítségével, az elkészített tárgyak egy részét a helyi magyar közösségnek ajándékozzák.

3. nap: Görgényi-havasok: Bucsin-tető (rövid pihenő) – Gyergyói-medence: Gyergyószárhegy (a Lázár-grófok reneszánsz kastélya, ahol Bethlen Gábor is gyermekeskedett, az alkotótábor kiállítása) – Gyergyói-havasok: Pongrác-tetõ – Békás-szoros, Gyilkos-tó (séta a vadregényes szorosban és a legendákkal átszőtt tónál) – Gyergyószentmiklós (rövid séta a székelyek és örmények városában) – szállás Szovátán. (124 km)

Lázár grófok reneszánsz kastélyának megtekintése, ahol Bethlen Gábor is nevelkedett. A diákok kiselőadást tartanak az egyik legjelentősebb erdélyi fejedelemről. A tanárok szóban értékelik az elhangzottakat. Bethlen Gábor fejedelem életpályája a tematika része. Közös kirándulás a helyi általános iskolásokkal a vadregényes szorosba, a Történelmi Magyarország Ezeréves határához. A diákok kiselőadást tartanak a Történelmi Magyarországról, az Erdélyi Fejedelemségről és fejedelmekről, a keleti határokról, a Keleti-Kárpátokról, a székelyek szerepéről a határőrizetben. A program a tematika része. Becsüljük meg, hány négyzetméter a Gyilkos-tó területe, hány kilométert túráztunk összesen a szorosban? A becslés szempontjai. Tantárgyi koncentráció. Városnézés, a Hősök parkjában kiselőadás a Székelyföldről, a székelyek és az erdélyi fejedelmek viszonyáról. A Tamási Áron Gimnázium előtt villámkérdések Tamási Áronról, műveiről és az erdélyi írókról, költőkről. A program a tematika része.

4. nap: Csíksomlyó (ferencesek kegytemploma, csodatévő Szűz Mária szobor, rövid túra a Jelenések-hegyére, borvízforrás) – Csíkszereda (a központ régi része) – szállás Szovátán. (199 km)

A diákok kiselőadást tartnak a csíksomlyói búcsúról, annak több száz éves múltjáról. Elmondják, hogy János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakkal protestáns hitre akarta téríteni a székelyeket, akik 1567-ben megverték a fejedelem seregét. Ezt ünneplik minden évben a székelyek és az ide érkező anyaországi magyarok százezrei pünkösdkor. Az ünnep az évek során ugyanis ökonomikus istentiszteletté, a világ magyarságának talkozójává vált. A program a tematika része. A diákok megtekintik  az Ezeréves határon álló Rákóczi várat, amelyet Bethlen Gábor erdélyi fejedelem épített 1626 táján, majd később II.Rákóczi Ferenc erősített meg – innen kapta mai nevét. Bethlen Gábor a tematika része. A diákok kiselőadást tartanak Bethlen Gáborról és a gyimesi csángókról. Búcsú a székely diákoktól. A Gordon kultúrház nagytermének feldíszítése székely-magyar emlékekkel, zászlókkal. Előadás az erdélyi fejedelmek, a Hunyadiak magyar történelemben játszott szerepéről. A program a tematika része.

5. nap: Marosvásárhely – Kolozsvár – Nagyvárad (rövid séta a belvárosban Ady Endre nyomdokain) – Ártánd (határállomás) – Püspökladány – 4-es főút – Budapest. Érkezés a késő esti órákban. (578 km)

Az érseki székesegyház megtekintése, majd kiselőadás a gyulafehérvári érsekségről, az 1918. évi román nemzetgyűlésről. Rövid kérdés-felelet a székesegyházban található Hunyadiak, János Zsigmond fejedelem, Izabella királyné sírjai kapcsán az erdélyi urakodókról, a Királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség egymás mellett éléséről. A program a tematika része. A 13 Aradi vértanú emlékművének megkoszorúzása, beszélgetés a hősökről és az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról. A tanulmányi kirándulás utolsó óráiban a diákok visszatekintenek az elmúlt napok eseményeire, programjaiba és kérdez-felekek formájában összefoglalják a látottakat.

ERDÉLY – SZÉKELYFÖLD – TOROCKÓ (DIÁK PROGRAM) - 4 nap
  1. nap: Nagyvárad – Körösfő – Kolozsvár – Torockó

A Püspöki Székesegyház előtti Szent László szobornál koszorú elhelyezése. A váradi kapitányokból lett erdélyi fejedelmekre emlékezünk, lerójuk kegyeletünket Bethlen Gábor szobránál. Rövid pihenő Király-hágón, a történelmi Erdély nyugati kapujánál. A jellegzetes kalotaszegi fatornyú templom megtekintése. Séta Kolozsvárott. Ellátogatunk Mátyás király szülőházához (koszorúzás) és szobrához, valamint a Szent Mihály székesegyházhoz. Érkezés Torockóra, a szálláshelyek elfoglalása, ismerkedés a helyi diákokkal. A kirándulásra létrehozott Facebook oldalon az aznap történtek és látottak összegzése csoportokban.

  1. nap: Torockószentgyörgy – Torockó

Ismerkedés Torockóval, a jellegzetes 19. századi házsor megtekintése. Megnézzük a Lassel Ágnes helytörténeti gyűjteményt, elsétálunk a vízimalomhoz, majd a helyi tanulókkal együtt túrát teszünk a Székelykő felé. A helyi diákokkal közös kirándulás Torockószentgyörgyön, túra a Thoroczkay grófok fellegvárának romjaihoz. Kiselőadás a várról, a Thoroczkay grófokról. Kiselőadás az erdélyi és székelyföldi nemességről, hasonlóságokról és különbségekről. A várrom körüli terület megtisztítása a szeméttől. Alkalmazott pedagógiai módszerek: megbeszélés, magyarázat, kiselőadás, közös mozgásos tevékenység. Este a tanulók felelevenítik a délután hallottakat az erdélyi nagyjainkról, az erdélyi nemességről és a székely határőrségről, a lófő székelyekről. Közös kézműves elfoglaltság a torockói gyermekközösséggel. A magyar gyerekek az anyaországi, a torockói tanulók pedig erdélyi dalokat tanítanak egymásnak. Fényképek és videó készítése.

  1. nap: Nyárádremete – Szováta – Parajd – Korond – Székelyudvarhely

Látogatás Tápióság testvértelepülésén, Nyárádremetén, a helyi iskolában. Ismerkedés, barátkozás, ajándékozás. Szovátán a Medve-tó megtekintése és séta a fürdővárosban, valamint a sósziklákhoz. Helyi gyerekekkel Parajdra látogatunk a sóbányába és megnézzük az Áprily Lajos Emlékházat. Korondra indulunk tovább, ahol a székely fazekassággal ismerkedünk. Székelyudvarhelyen megtekintjük a Vasszékely szobrot, sétálunk a Hősök parkjában és megnézzük a Székelytámadt várat. Este közös táncház a helyi diákokkal, búcsúest. Szálláshely elfoglalása. Élménynapló írása csoportokban.

  1. nap: Torockó – Gyulafehérvár – Arad

Érkezés Gyulafehérvárra, ahol az érseki székesegyház megtekintése, és ugyanitt Hunyadi János, Hunyadi László és Izabella királyné síremlékének felkeresése, koszorú elhelyezése. Aradon tisztelgés és koszorúzás a 13 aradi vértanú emlékműve előtt. Ezután az újonnan felállított Szabadságszoborhoz sétálunk. Hazautazás. Hazaérkezés. Élménynapló írása, személyes élmények felidézése.

ERDÉLY – SZÉKELYFÖLD – SZÉKELYUDVARHELY (DIÁK PROGRAM) - 5 nap
  1. nap: Kolozsvár – Székelyudvarhely – Székelyszentlélek

A diákok megtekintik Kolozsvár belvárosát, a Mátyás szobrot a Főtéren, majd rövid szakmai látogatást tesznek a közelben található, főleg diák vendégekre szakosodott Insomnia nevű vendéglátóhelyen. Rövid szakmai beszélgetés a hely magyar tulajdonosával és szakmai vezetőjével. A diákok rövid kiselőadásokat tartanak utazás közben Erdély gasztronómiájáról és gasztro-történetéről. Tanáraik meghatározzák az útikönyv és receptfüzet erdélyi-székelyföldi részének előzetes tartalmát. Rögzítik a tervezett ütemtervet, majd kijelölik a szerkesztés felelőseit. A diákok találkoznak az erdélyi diákokkal az erdélyi testvériskolában. Ismerkedés, az épület megtekintése után. Közös vetélkedő ősi használati eszközökből, alapanyagokból, régies ételnevekből, szokásokról, ünnepekről Erdélyben. Történelmi-földrajzi vetélkedő a Történelmi Magyarországról és Erdélyről.

  1. nap: Székelyudvarhely

Reggel a magyar diákok ismét meglátogatják az erdélyi tanintézményt, ahol a helyi diákokkal közösen kiállítást készítenek a Magyarországon folyó szakmai oktatásról. Kiselőadást tartanak a magyarországi szakmai trendekről, lakóhelyük és környékének nevezetességeiről. Ezután városnézés Székelyudvarhely belvárosában. A városnézés folytatódik Székelyudvarhely belvárosában: Vasszékelyszobor, Hősök parkja, főtér, Székelytámadt vár. Látogatás a CIVITAS Alapítványnál. A Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért fő célkitűzése a helyi polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének elősegítése, a helyi és regionális fejlesztési törekvések támogatása különös tekintettel a gasztronómiára. Majd betekintenek egy helyi kerámia műhelyhez. A magyarországi és székelyudvarhelyi diákok közösen szerveznek meg és bonyolítanak le egy közös mezőgazdasági-gasztronómiai estet, ahová meghívják az Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskola tanárait. A diákok előadást tartanak Székelyudvarhely környékéről származó mezőgazdasági termékekről, azok felhasználásáról a gasztronómiában. Kölcsönösen ismertetik országuk egy-egy idegenforgalmilag frekventált részét, a tájegység mezőgazdasági, gasztronómiai hagyományait.

  1. nap: Parajd – Farkaslaka – Székelyudvarhely

Áprily Lajos emlékház megtekintése és magyar zászlók elhelyezése az emlékháznál. Az erdélyi költő, író, műfordító Parajdon végezte az elemi iskolát. A XX. században alkotó személyiség a magyar irodalom ismert alakja volt, művei az általános műveltség részét képezik, személye, munkássága a tematika része. Rövid ismertetés életpályájáról az emlékháznál. Majd látogatás a sóbányába, ahol természetismereti tanulmányaik alapján a diákok felfedezik a “só titkait”. Előadás hangzik el a só szerepéről és fontosságáról a gasztronómiában, felhasználásáról középkortól napjainkig. Közösen megtekintjük a település legfontosabb nevezetességeit a két hatalmas cserfa között található Tamási Áron síremlékművet, majd a napjainkban is látogatható egykori Tamási házat látogatjuk meg. Látogatást teszünk a helyi Gordon Fogadóházban, mely egyben a helyi faluturizmus “központja” is. Itt kiselőadást hallgatnak meg Kovács Sándortól, a tulajdonostól a fogadóház alakulásáról, működéséről, gasztronómiai és idegenforgalmi szempontokat figyelembe véve. Majd néptánc és népviselet-bemutató a helyi hagyományőrzőkkel. Ezután közös látogatást tesznek a helyi, EU-s támogatásból épült gyümölcslékészítő üzemben. A magyarországi iskola tanulói az erdélyi iskola diákjaival közösen kulturális estet szerveznek, amelyen magyar és székely dalok, népmesék versek táncok és egyéb olyan produkciók mutatkoznak be a helyiek és a helyi szakemberek előtt, amelyek összefüggésbe hozhatók a vendéglátással, gasztronómiával, mezőgazdasággal.

  1. nap: Csíkszereda – Csíksomlyó – Székelyudvarhely

A diákok megtekintik a csíksomlyói búcsú helyszínét, megismerik annak több száz éves múltját. Megtudják, hogy János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakkal protestáns hitre akarta téríteni a székelyeket, akik 1567-ben megverték a fejedelem seregét. Ezt ünneplik minden évben a székelyek és az ide érkező anyaországi magyarok százezrei pünkösdkor. Az ünnep az évek során ugyanis ökonomikus istentiszteletté, a világ magyarságának találkozójává vált.  A diákok megtekintik a csíksomlyói borvízforrást és megízlelik annak vizét. Kiselőadás hangzik el a székelyföldi ásványvizekről és annak felhasználásáról a vendéglátásban. A diákok közös látogatást tesznek a székelyudvarhelyi Vidéki Pékség Cukrászdában, ahol közösen megkóstolják, majd szakmai szemmel “elemzik” a helyi süteményeket. Majd kiselőadás hangzik el cukrászatban felhasznált mezőgazdasági alapanyagokról: búza (liszt), cukorrépa (cukor), tojás, tejtermékek, gyümölcsök. Az erdélyi és magyar diákok összeállítják az útikönyv és receptfüzet erdélyi fejezetét. A receptfüzetben külön fejezetet képeznek a térség mezőgazdasági termékei vendéglátásban felhasznált alapanyagai. A receptfüzet és az útikönyv szélesebb érdeklődésre számot tartó részeit felteszik az internetre, az iskola weboldalára és az általuk készített Facebook oldalra. Az est kötetlen beszélgetéssel, búcsúesttel, néptánc tanulással fejeződik be.

  1. nap: Székelyszentlélek – Korond – Nagyvárad

Búcsú az erdélyi iskolától, majd a közösen összefoglalják az elmúlt nap eseményeit. Élmény és tapasztalatcsere. Hazafelé úton első pihenőnk Korond, ahol a magyar diákok az erdélyi fazekassággal, szőttesekkel ismerkedhetnek. Megbeszélik, elemzik melyik fazekas edény, melyik étel elkészítésére alkalmas. Erdély kiemelkedő személyiségei (többek között Ady Endre, Juhász Gyula, Krúdy Gyula bemutatása) Nagyváradon töltötték életük egy részét. A diákok Római Katolikus székesegyház előtt kiselőadást tartanak a legjelesebb nagyváradi költőkről-írókról, majd megtekintik a helyi várromot, ahol rövid irodalom óra keretében számot adnak a templom előtt elhangzottakról. Krúdy Gyula kapcsán kiselőadás hangzik el az író gasztronómiával kapcsolatos munkásságáról, ismertetik Krúdy nevéhez kapcsolódó recepteket. A tanulmányi kirándulás utolsó óráiban a diákok visszatekintenek az elmúlt napok eseményeire, programjaiba és kérdezz-felelet formájában összefoglalják a látottakat, a szakmai ismereteket. Véglegesítik az elkészítendő útikönyv és receptfüzet erdélyi-székelyföldi részét, megtervezik mindkét teljes kiadványt.

ERDÉLY – SZÉKELYFÖLD – KOROND (DIÁK PROGRAM) - 5 nap
  1. nap: Kolozsvár – Korond

A diákok megtekintik Kolozsvár belvárosát, a Mátyás szobrot a Főtéren, majd rövid szakmai látogatást tesznek a közelben található, főleg diák vendégekre szakosodott Insomnia nevű vendéglátóhelyen. Rövid szakmai beszélgetés a hely magyar tulajdonosával és szakmai vezetőjével. A diákok rövid kiselőadásokat tartanak utazás közben Erdély gasztronómiájáról és gasztro-történetéről. Tanáraik meghatározzák az útikönyv és receptfüzet erdélyi-székelyföldi részének előzetes tartalmát. Rögzítik a tervezett ütemtervet, majd kijelölik a szerkesztés felelőseit. Megbeszélik a közösen létrehozandó úti könyv és recept füzet készítésének ütemtervét. A diákok találkoznak az erdélyi diákokkal az erdélyi testvériskolában. Ismerkedés, az épület megtekintése után. Közös vetélkedő ősi használati eszközökből, alapanyagokból, régies ételnevekből, szokásokról, ünnepekről Erdélyben. Történelmi-földrajzi vetélkedő a Történelmi Magyarországról és Erdélyről. Útikönyv és recept füzet közös diákszerkesztőinek kijelölése.

  1. nap: Korond – Farkaslaka

Reggel a magyar diákok a ismét meglátogatják az erdélyi tanintézményt, ahol a helyi diákokkal közösen  kiállítást készítenek a magyarországi iskoláról a Magyarországon folyó szakmai oktatásról. Kiselőadást tartanak a magyarországi szakmai trendekről, lakóhelyük és környékének nevezetességeiről. Közösen megtekintjük a település legfontosabb nevezetességeit a két hatalmas cserfa között található Tamási Áron síremlékművet, majd a napjainkban is látogatható egykori Tamási házat látogatjuk meg. Látogatást teszünk a helyi Gordon Fogadóházban, mely egyben a helyi faluturizmus “központja” is. Itt kiselőadást hallgatnak meg Kovács Sándortól, a tulajdonostól a fogadóház alakulásáról, működéséről gasztronómiai és idegenforgalmi szempontokat figyelembe véve. Majd néptánc és népviselet-bemutató a helyi hagyományőrzőkkel. Ezután közös látogatást tesznek a helyi, EU-s támogatásból épült gyümölcslékészítő üzemben. A magyarországii és korondi diákok közösen szerveznek meg és bonyolítanak le egy közös gasztronómiai estet, ahova meghívják a helyi középiskola tanárait, a környék idegenforgalmi és vendéglátós szakembereit. A diákok kölcsönösen bemutatják az iskolai tanműhelyekben folyó gyakorlatokról készült prezentációt. Kölcsönösen ismertetik országuk egy-egy idegenforgalmilag frekventált részét, a tájegység gasztronómiai hagyományait.

  1. nap: Parajd – Székelyudvarhely

Áprily Lajos emlékház megtekintése és magyar zászlók elhelyezése az emlékháznál. Az erdélyi költő, író, műfordító Parajdon végezte az elemi iskolát. A XX. században alkotó személyiség a magyar irodalom ismert alakja volt, művei az általános műveltség részét képezik, személye, munkássága a tematika része. Rövid ismertetés életpályájáról az emlékháznál. Ezután látogatás a sóbányába, ahol természetismereti tanulmányaik alapján a diákok felfedezik a “só titkait”. Előadás hangzik el a só szerepéről és fontosságáról a gasztronómiában, felhasználásáról középkortól napjainkig. A városnézés Székelyudvarhelyen a belvárosban: Vasszékelyszobor, Hősök parkja, főtér, Székelytámadt vár. Látogatás a CIVITAS Alapítványnál. A Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért fő célkitűzése a helyi polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének elősegítése, a helyi és regionális fejlesztési törekvések támogatása különös tekintettel a gasztronómiára. Látogatás a Gizi Vendéglőben és panzióban. A tulajdonos asszony bemutatja az éttermet és panziót, mesél a szakmai elhivatottságáról és törekvéseiről. Bemutatja a Magyarországon is kiadott erdélyi receptkönyvét. A magyarországi iskola tanulói a helyi iskola diákjaival közösen kulturális estet szerveznek, amelyen magyar és székely dalok, népmesék versek táncok és egyéb olyan produkciók mutatkoznak be a helyiek, valamint a helyi szakemberek előtt, amelyek összefüggésbe hozhatók a vendéglátással, gasztronómiával. Ezt követően a diákok közösen szerkesztik az útikönyv és receptfüzet erdélyi fejezetét.

 

  1. nap: Korond

A magyar és székely tanulók a testvériskolában közösen befejezik az útikönyv és receptfüzet erdélyi-székelyföldi részének szerkesztését. A fotókkal illusztrált kiadványt felteszik az iskola web oldalára. A szerkesztésben helyi tanárok segítségére támaszkodnak. Ezt követően a helyi borvízforrások megtekintése. Kiselőadás hangzik el a székelyföldi borvizek-ásványvizekről és azok gasztronómiai felhasználásáról, exportjáról. Látogatás a városi kerámia soron. Kiselőadás hangzik el a helyi fazekasságról, annak hagyományairól. A diákok tanáraik vezetésével beszélgetnek a korondi kerámia tárgyak funkciójáról és esztétikájáról. Megbeszélik, elemzik melyik fazekas edény, melyik étel elkészítésére alkalmas. Majd megállapodnak, hogy a receptfüzetben és útikönyvben fejezetet szentelnek a korondi fazekasságnak. Ezen az estén kerül bemutatásra a promóciós anyag. Rövid prezentáció során ismertetik a gasztronómiai útikönyv és receptfüzet készítésének folyamatát. Az estére olyan vállalkozók kerülnek meghívásra, akik vállalják a közösen elkészített naptár és a projektről készített reklámanyag népszerűsítését vendéglátóhelyeiken. Így nem csak az iskolában, hanem szélesebb körben is hasznosul az elkészített szakmai termék.

  1. nap: Korond – Nagyvárad

Búcsú az erdélyi iskolától, majd a közösen összefoglalják az elmúlt nap eseményeit. Élmény és tapasztalatcsere. Az iskolák web oldalára felteszik az elkészült útikönyvet és receptfüzetet. A tanárok értékelik a diákok teljesítményét. Ezt követően a magyarországi diákok elbúcsúznak korondi diáktársaiktól. Erdély kiemelkedő személyiségei (többek között Ady Endre, Juhász Gyula, Krúdy Gyula bemutatása) Nagyváradon töltötték életük egy részét. A diákok Római Katolikus székesegyház előtt kiselőadást tartanak a legjelesebb nagyváradi költőkről-írókról, majd megtekintik a helyi várromot, ahol rövid irodalom óra keretében számot adnak a templom előtt elhangzottakról. Krúdy Gyula kapcsán kiselőadás hangzik el az író gasztronómiával kapcsolatos munkásságáról, ismertetik Krúdy nevéhez kapcsolódó recepteket. A tanulmányi kirándulás utolsó óráiban a diákok visszatekintenek az elmúlt napok eseményeire, programjaiba és kérdezz-felelek formájában összefoglalják a látottakat, a szakmai ismereteket. Áttekintik az elkészült útikönyv és receptfüzet erdélyi-székelyföldi részét, megtervezik mindkét teljes kiadványt.

ERDÉLY – SZÉKELYFÖLD – FARKASLAKA (DIÁK PROGRAM) - 5 nap
  1. nap: Körösfő – Kolozsvár – Torda – Torockó

A közelben meghalt Vasvári Pál, történész, filozófus, forradalmár, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja, a ’48-as események jeles szereplője volt. A történelem órákon tanultakat a diákok a helyszínen felidézik. Majd megkoszorúzzák az emlékoszlopot. A koszorúzás, az emlékmű környékének rendbetétele a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylettel történő együttműködésben történik. Mátyás király a magyar történelem kiemelkedő uralkodója volt, a program tematikájának egyik jelentős pontja. Különösen azért, mert idén ünnepeljük koronázásának 550. évfordulóját. A diákok tanulmányaik során részletesen foglalkoznak tevékenységével. Az ismereteket rövid kvízjáték keretében felidézik, amelyet a tanárok értékelnek. A diákok a program végén néhány nemzetiszínű papírzászlót helyeznek el a lovas szobor körül. A “híres” Farkas utca: Református kollégium és a Babes-Bolyai Egyetem megtekintése (kívülről). A Bolyaiakról, mint híres magyar matematikusokról szó esik a matematika órákon is. Torda, Erdély legnagyobb sóbányájának megtekintése. Ismerkedés a helyi népművészet jelenével és történelmével. A diákok jegyzetelnek, ismereteket szereznek, majd közös művészettörténelmi tanulmányaikkal összekötve jellemzik a torockói és a Szekszárd környéki (pl. decsi-, őcsényi népi hagyományok, viselet, ünnepek stb.) közti hasonlóságokat, különbségeket. Majd ismerkedés a helyi magyar iskola diákjaival és séta a jellegzetes épületek között a falucskában. Ezt követően elfoglalják szálláshelyüket.

  1. nap: Marosvásárhely – Parajd – Korond – Farkaslaka

Séta a Történelmi Magyarország szecessziós városában, mely a székelység művelődési, ipari, kereskedelmi, közlekedési, oktatási és szellemi központja. A diákok megemlékeznek, és kiselőadást tartanak Petőfi Sándorról és a 1948-49-es forradalomról és szabadságharcról, hiszen innen indult 1849. július 30-án Petőfi és Bem a segesvári csatába. A város bemutatásában a Bernády György Általános Iskola néhány tanulója lesz segítségünkre. Az iskola és a segítő tanulók számára jelképes ajándékokkal kedveskedünk. Áprily Lajos emlékház megtekintése és magyar zászlók elhelyezése az emlékháznál. Az erdélyi költő, író, műfordító Parajdon végezte az elemi iskolát. A XX. században alkotó személyiség a magyar irodalom ismert alakja volt, művei az általános műveltség részét képezik, személye, munkássága a tematika része. Rövid ismertetés életpályájáról az emlékháznál. Korond, ismerkedés a székely fazekassággal, korongozási, vásárlási lehetőség. Találkozó a farkaslaki Tamási Áron általános iskola diákjaival. Felolvasás a község legismertebb szülöttjének, Tamási Áronnak a műveiből, majd közös éneklés, népdaltanulás, kötetlen beszélgetés. Tamási Áron a magyar irodalom egyik jelentős alakja volt, akinek személye szerepel a program tematikájában, és akinek alkotásairól az iskolai irodalom órákon is szó esik.

  1. nap: Csíkszereda – Csíksomlyó – Székelyudvarhely – Szejkefürdő – Farkaslaka

Az erdélyi és a magyarországi diákok közös kirándulást tesznek Csíkszeredába és Csíksomlyóra. A Mikó vár megtekintése (kívülről), eső esetén a várbeli néprajzi kiállítás megtekintése. A tanulók kiselőadást tartanak a csíksomlyói búcsúról, annak múltjáról. Elmondják, hogy János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakkal protestáns hitre akarta téríteni a székelyeket, akik 1567-ben megverték a fejedelem seregét. Ezt ünneplik minden évben a székelyek és az ide érkező anyaországi magyarok százezrei pünkösdkor. Az ünnep az évek során ökomenikus istentiszteletté, a világ magyarságának találkozójává vált. Közösen eléneklik a Jelenések-hegyén a székely és a magyar Himnuszt. A program a tematika része. Közös városnézés, a Hősök parkjában kiselőadás a Székelyföldről, a székelyek és az erdélyi fejedelmek viszonyáról. Látogatás a nemzet nagyjait megörökítő Szoborparkban, majd koszorúzás. Találkozó a székelyudvarhelyi Benedek Elek Líceum tanulóival.

Farkaslaka felé haladva meglátogatjuk és megkoszorúzzuk Orbán Balázs sírhelyét. Rövid tájékoztatást kapnak a tanulók az író munkásságáról, különösen a székelyföld leírásával a székelység számára identitásának megtartására és megerősítésére adott értékről. A program a tematika része. A település legfontosabb nevezetességeit a két hatalmas cserfa között található Tamási Áron síremlékművet, majd a napjainkban is látogatható egykori Tamási házat látogatjuk meg. A magyar diákok meglátogatják a Tamási Áron általános iskolát, ahol kötetlen találkozót tartanak a székely diákokkal, majd az iskolakönyvtárának adományozzák az otthonról magukkal hozott könyveket. Tamási Áron a magyar irodalom egyik jelentős alakja volt, akinek személye szerepel a program tematikájában, és akinek alkotásairól az iskolai irodalom órákon is szó esik.

  1. nap: Gyergyószárhegy – Gyergyószentmiklós – Gyilkosvölgyi telep – Farkaslaka

A Lázár grófok reneszánsz pártázatos kastélyának közös megtekintése a helybeli diákokkal, ahol édesanyja révén gyermekeskedett Bethlen Gábor Erdély egyik legnagyobb fejedelme volt. A diákok végig nézik a kastély kiállítótermeit. Megemlékezést tartanak az egyik legjelentősebb erdélyi fejedelemről, Bethlen Gáborról, magyar zászlókat helyeznek a kastély bejárata előtt. A diákok közösen felkeresik az örmény katolikus templomot, az elszékelyesedett örmények városában.  Majd elindulnak a Gyilkos-tó, Békás-szoros felé. A tó partján és a vadregényes szikla szorosban megtekintik az érdekes geológiai képződményt, és felfedezik a természeti kincseket, növény és állatvilágát a térségnek. Fényképeket készítenek az Oltárkőről, a tóról és a szorosról az egykori Ezeréves határról. Becsüljük meg, hány négyzetméter a Gyilkos-tó területe, hány kilométert túráztunk összesen a szorosban? A becslés szempontjai. Tantárgyi koncentráció. Az erdélyi és a magyarországi diákok tanáraik vezetésével felidézik az aznapi programot, átismétlik a fontosabb tudnivalókat. Facebook oldalra felteszik az Ezeréves határon, a Gyilkos-tónál, a Békás-szorosban, Gyergyószentmiklóson és Lázár kastélynál készített képeket. Vidám, zenés búcsúesttel zárul az nap, amelyet szintén megörökítenek a Facebookon.

  1. nap: Fehéregyháza – Gyulafehérvár – Déva – Arad

Indulás Gyulafehérvár felé, közben megkoszorúzzuk Fehéregyháza közelében az út mellett álló Petőfi emlékművet. A gyulafehérvári várban a tanulók megtekintik az Szent Mihály székesegyházat. Megemlékeznek az erdélyi püspökökről, érsekekről és az itt eltemetett magyar, erdélyi történelmi személyiségekről, többek között: Hunyadi László, Izabella királyné, János Zsigmond, Márton Áron. Ezután rövid sétát tesznek a gyulafehérvári várban. Meglátogatjuk a Dévai Szent Ferenc Alapítvány Magyarok Nagyasszonya Kollégiumát, ahol tájékoztatást kapunk a kollégium lakóiról, a kollégium életéről, működéséről. Átadjuk a számukra itthon gyűjtött adományokat. Az intézmény 1993. szeptember 15-én nyitotta meg kapuit, a dévai ferences kolostor felújítás alatt álló épületében. Úgy működnek, mint egy nagycsalád, hátrányos helyzetű gyermekeket fogadnak be Erdély egész területéről, akik számára ingyenes nevelést-oktatást, teljes ellátást biztosítanak, Isten gondviselő szeretetére támaszkodva. A diákok megtekintik Arad belvárosát, a nemrég újra látható Szabadság-szobrot, Zala György munkáját, amelyet 1890-ben állítottak fel az Aradi Vértanúk emlékére, amely 2004-től hosszas zaklatott évtizedek után újra látható. A program utolsó állomása az Aradi Vértanúk emlékművének megtekintése és rövid megemlékező műsor keretében megkoszorúzása. A tanulmányi kirándulás utolsó óráiban a diákok visszatekintenek az elmúlt napok eseményeire, programjaiba és kérdez-felelekek formájában összefoglalják a látottakat, az utazás tematikáját.

DÉLVIDÉKI KIRÁNDULÁS (DIÁK PROGRAM) - 4 nap

Felfedező úton a Délvidéken (Diák program)  
Vajdaság, Kazán-szoros

1.nap: Budapest – M5 – Szeged – Röszke (határállomás) – Feketics (az Önök által megszervezett program a testvértelepülésen) – Újvidék (séta a Vajdaság fővárosában, városháza, neogót katolikus templom, görögkeleti székesegyház és a püspöki palota kívülről) – Pétervárad (a XVIII. századi hazai várépítészet egyik legnagyobb és legépebben megmaradt erődítményrendszere, a kazamaták megtekintése) – Belgrád – Pancsova – szállás Székelykevén.

Első megállónk Zombor az egykori Bács-Bodrog vármegye központja. A diákok megtekintik a megyeházát, ahol a Délvidék legnagyobb festménye található Eisenhut Ferenc:Zentai csata c. műve. A diákok kiselőadást tartanak a zentai csatáról, Savolyay Jenőről és a török elleni felszabadító harcokról a Délvidéken. Ezt követően játékos vetélkedőt tartanak a fenti témakörben. A tanulók megtekintik Bács várának maradványait, ahol kétszer is tartottak országgyűlést és Mátyás király is több ízben felkereste a várat. A diákok rövid szerepjátékot tartanak a középkori magyar országgyűlésekről az eredeti helyszínen a tanárok vezetésével. Ezt követően egyikük előadást tart a középkori Magyarország történelméről, különös figyelemmel Mátyás király és Hunyadiak szerepére, az ország és a török birodalom kapcsolatára, a szerbek szerepére a magyar történelemben. Továbbindulás előtt a vár bejáratát megtisztítják az elhullajtott szeméttől, törmeléktől. A magyarországi és a délvidéki diákok ismerkedési estje a tanárok részvételével. A magyar és a vajdasági tanulók a történelméhez kapcsolódó rövid színi előadást állítanak össze a zentai csatáról, amit az utolsó este közösen előadnak. A diákok ezt követően a magyar-vajdasági diáktalálkozó emlékére feldíszítenek egy osztálytermet. Az estét a fenti témához kapcsolódó kvízjátékkal közös zenéléssel, tánccal fejezik be.

2. nap: Belgrád/Nándorfehérvár (a vár a Duna-Száva torkolatnál, Kalemegdán-park, pravoszláv székesegyház, ikon- és freskómúzeum, sétálóutca, stb.) – Zimony (ma Belgrád része, séta a régi negyedben, Hunyadi-torony) – Hertelendyfalva (a bukovinai székely falu református és evangélikus temploma) – szállás Székelykevén.

A tanulók megnézik a csata emlékművét, koszorút helyeznek el, majd a városházára látogatnak, ahol megtekintik a csata arányos makettjét, melyből a készülő közös színi előadáshoz ötleteket nyernek. A városháza előtt a vajdasági diákok kiselőadást tartanak Zentáról a magyarság vajdasági, szellemi központjáról. A magyar tanulók előadást tartanak Savolyay Jenő a nagy hadvezérről Magyarország töröktől való felszabadító harcaiban játszott szerepéről. A helyi diákok vezetésével a magyarországi tanulók megismerkednek a délvidéki magyar falu központjával, életével, mindennapjaival. A falunapon a diákok különböző ünnepségeken, programokon vesznek részt: nemezelés, batikolás, gyöngyfűzés, helyi finomságok készítése – amellyel megkínálják a helyi lakosokat, a többi osztály tanulóit – kocsikázás, a vállalkozó szellemű tanulók lovagolni tanulnak, és előadást tartanak a magyar huszárokról, a hadtörténelemben betöltött szerepükről különös figyelemmel a 1848-49-es szabadságharcban betöltött szerepükre a délvidéki származású magyar tábornokokra (Kiss Ernő, Damjanich János) A diákok közösen próbálnak a másnapi zentai csatáról szóló színielőadásra és elkészítik a díszletet, jelmezeket, közben kérdezz-felelek játék zajlik a vajdasági magyar írók (Kosztolányi Dezső, Csáth Géza) műveiből, amelyet a tanárok rögtön értékelnek. A helyi tanulók a másnapi szabadkai látogatáshoz kapcsolódva előzetesen elmondják, milyen nevezetességeket fognak másnap megtekinteni a vajdasági városban. Az est végeztével kitakarítják és feldíszítik az iskola tornatermét, ahol a másnapi előadás fogják megtartani.

3. nap: Egész napos kirándulás a Déli-Kárpátok nyugati vonulatai és a Szerb-érchegység között a Duna által kivájt festői Nagy- és Kis-Kazán-szorosban. Útvonal: Kevevára – Szendrő (a vár, amely egykor Európa legnagyobb vízi erõssége volt) – Pozarevac – Veliko Gradiste – Galambóc (az Arany János által is megénekelt vár romjai) – Donji Milanovac – Golo – Brdo – Vaskapu-erõmû – Kladovo (rövid pihenõ) – szállás Székelykevén.

A magyarországi és vajdasági diákok sétát tesznek Szabadka belvárosában. A vajdasági tanulók Kosztolányi Dezső szülőháza előtt novellákat olvasnak fel az író műveiből. Ezt követően megnézik Kosztolányi gimnáziumát, ahol a jeles alkotó édesapja volt az utolsó magyar gimnáziumi igazgató Trianont követően. A magyar diákok kiselőadást tartanak a másik híres novellistáról, Csáth Gézáról. A tanárok értékelik a diákok munkáját. A tanulók megtekintik a ’44-es Főnix madár emlékművet, majd megkoszorúzzák azt és megtisztítják a környékét. A gyerekek megnézik a város jelképének számító szecessziós városházát. A helyi és magyarországi tanulók gyalogos túrát tesznek a Bergel-dombhoz. A helyszínen szalonnát sütnek, muzsikálnak, énekelnek. Magyar és vajdasági népdalokat tanítanak meg egymásnak. A közös délután része vetélkedő tartása a vajdasági magyar hadvezérek életéről. (Kiss Ernő, Damjanich János) A diákok előadják az előző napokban próbált zentai csatáról szóló színdarabot, melyet a helybéliek is megtekintenek. Az estet játékos vetélkedővel folytatják, melynek fő témája a Trianont követő évtizedek, Jugoszlávia létrejötte és szétszakadása. A búcsúestet a helybéliekkel közös zenével, fellépésekkel zárják.

4. nap: Pancsova – Nagybecskerek (rövid séta a magyarok és szerbek által lakott város központjában) – Zenta (pihenő a magyar szellemi élet központjában) – Elemér (Kis Ernő altábornagy, az egyik aradi vértanú sírja)- Szabadka (Kosztolányi Dezső gimnáziuma, római katolikus székesegyház, színház, stb.) – Röszke (határállomás) – Szeged – M5 – Budapest. Érkezés az esti órákban.

A diákok elbúcsúznak a helyi iskolásoktól és tanáraiktól. A tanulók Kosztolányi Dezső novellájával köszönnek el újonnan szerzett barátaiktól. Ezt követően indulnak Vajdaság fővárosa, Újvidék felé. A diákok rövid sétát tesznek Újvidék belvárosában, megtekintik a Római Katolikus Székesegyházat és a főteret. Ezt követően átmennek a Duna túlpartjára, ahol bejárják Európa egyik legnagyobb erődítményét, a péterváradi erődöt. Kiselőadás hangzik el a közelben született Hadik András a huszártábornok életéről. Ezt követően a diákok Futakra utaznak megtekinteni a tábornok sírját, ahol nemzeti színű zászlókat helyeznek el. A diákok tanáraik vezetésével közösen értékelik az elmúlt napok történéseit. A tanárok villámkérdéseket intéznek a diákokhoz a program tematikájához kapcsolódóan: Múltunk, jelenünk a Vajdaságban – Írók, festők, hadvezérek. A diákok az út végén eléneklik a Tóthfaluban megtanult vajdasági magyar népdalokat.

DÉLVIDÉK – TÓTHFALU (DIÁK PROGRAM) - 4 nap
  1. nap: Zombor – Bács – Tóthfalu

Első megállónk Zombor az egykori Bács-Bodrog vármegye központja. A diákok megtekintik a megyeházát, ahol a Délvidék legnagyobb festménye található Eisenhut Ferenc: Zentai csata c. műve. A diákok kiselőadást tartanak a zentai csatáról, Savolyai Jenőről és a török elleni felszabadító harcokról a Délvidéken. Erről az eseményről tájékoztatják a helyi magyar iskolát, amelynek tanulói részt vehetnek az eseményen. Megtekintik a Zombori Városi Múzeumot, ahol a helytörténeti gyűjtemény keretében 45 magyar képzőművész 156 rajzát, festményét, szobrát, domborművét őrzik. A tanulók megtekintik Bács várának maradványait, ahol kétszer is tartottak országgyűlést, és Mátyás király is több ízben felkereste a várat. A diákok rövid szerepjátékot tartanak a középkori magyar országgyűlésekről az eredeti helyszínen a tanárok vezetésével. Ezt követően egyikük előadást tart a középkori Magyarország történelméről, különös figyelemmel Mátyás király és Hunyadiak szerepére, az ország és a török birodalom kapcsolatára, a szerbek szerepére a magyar történelemben. Erről az eseményről tájékoztatják a helyi magyar iskolát, amelynek tanulói részt vehetnek az eseményen. Továbbindulás előtt a vár bejáratát megtisztítják az elhullajtott szeméttől, törmeléktől. A magyarországi és a délvidéki diákok ismerkedési estje a tanárok részvételével. A magyar és a vajdasági tanulók a történelemhez kapcsolódó rövid színi előadást állítanak össze a zentai csatáról, amit az utolsó este közösen előadnak. A diákok ezt követően a magyar-vajdasági diáktalálkozó emlékére feldíszítenek egy osztálytermet. Az estét a fenti témához kapcsolódó kvízjátékkal közös zenéléssel, tánccal fejezik be.

  1. nap: Zenta – Tóthfalu

A tanulók megnézik a csata emlékművét, koszorút helyeznek el, majd a városházára látogatnak, ahol megtekintik a csata makettjét is. A vajdasági diákok kiselőadást tartanak Zentáról a magyarság vajdasági, szellemi központjáról. A magyar tanulók előadást tartanak Savolyai Jenő hadvezérről, Magyarország a töröktől való felszabadító harcaiban játszott szerepéről. Látogatást tesznek a Zentai Művésztelepnél. A művésztelep találkozóin egykori jugoszláviai és külföldi művészek, képzőművészeti kritikusok, irodalmárok, fotó- és filmművészek is részt vesznek. A programra a magyar iskolások elviszik a helyi iskola néhány magyar tanulóját és tanárát. A helyi diákok vezetésével a magyarországi tanulók megismerkednek a délvidéki magyar falu központjával, életével, mindennapjaival. A falunapon a diákok különböző ünnepségeken, programokon vesznek részt: nemezelés, batikolás, gyöngyfűzés, helyi finomságok készítése – amellyel megkínálják a helyi lakosokat, a többi osztály tanulóit – kocsikázás, a vállalkozó szellemű tanulók lovagolni tanulnak, és előadást tartanak a magyar huszárokról, a hadtörténelemben betöltött szerepükről, különös figyelemmel a 1848-49-es szabadságharcban betöltött szerepükről és a délvidéki származású magyar tábornokokról (Kiss Ernő, Damjanich János). A diákok közösen próbálnak a másnapi zentai csatáról szóló színielőadásra és elkészítik a díszletet, jelmezeket, közben kérdezz-felelek játék zajlik a vajdasági magyar írók (Kosztolányi Dezső, Csáth Géza) műveiből, amelyet a tanárok rögtön értékelnek. A helyi tanulók a másnapi szabadkai látogatáshoz kapcsolódva előzetesen elmondják, milyen nevezetességeket fognak másnap megtekinteni a vajdasági városban. Az est végeztével kitakarítják és feldíszítik az iskola tornatermét, ahol a másnapi előadás fogják megtartani.

  1. nap: Szabadka – Bergel – Tóthfalu

A magyarországi és vajdasági diákok sétát tesznek Szabadka belvárosában. A vajdasági tanulók Kosztolányi Dezső szülőháza előtt novellákat olvasnak fel az író műveiből. Ezt követően megnézik Kosztolányi gimnáziumát, ahol a jeles alkotó édesapja volt az utolsó magyar gimnáziumi igazgató Trianont követően. A magyar diákok kiselőadást tartanak a másik híres novellistáról, Csáth Gézáról. A tanárok értékelik a diákok munkáját. A tanulók megtekintik a ’44-es Főnix-madár emlékművet, amelyet megkoszorúznak és megtisztítják a környékét. A gyerekek megnézik a város jelképének számító szecessziós városházát. Az előtte lévő parkban rövid megemlékezést tartanak Trianonról. A helyi és magyarországi tanulók gyalogos túrát tesznek a Bergel-dombhoz. A helyszínen szalonnát sütnek, muzsikálnak, énekelnek. Magyar és vajdasági népdalokat tanítanak meg egymásnak. A közös délután része vetélkedő tartása a vajdasági magyar hadvezérek életéről. (Kiss Ernő, Damjanich János). A diákok előadják az előző napokban próbált zentai csatáról szóló színdarabot, melyet a helybéliek is megtekintenek. Az estet játékos vetélkedővel folytatják, melynek fő témája a Trianont követő évtizedek, Jugoszlávia létrejötte és szétszakadása. A búcsúestet a helybéliekkel, közös zenével, fellépésekkel zárják.

  1. nap: Tóthfalu – Újvidék – Pétervárad

A diákok közösen feltesznek néhány képet és videót, amelyet az útról készítettek az iskola web oldalára, majd elbúcsúznak a helyi iskolásoktól és tanáraiktól. A tanulók Kosztolányi Dezső novellájával köszönnek el újonnan szerzett barátaiktól. Ezt követően indulnak Vajdaság fővárosa, Újvidék felé. A diákok rövid sétát tesznek Újvidék belvárosában, megtekintik a római katolikus székesegyházat és a főteret. Újvidéken kiselőadást tartanak az Újvidéki Művészeti Egyetem előtt a Délvidék művész-nagyjairól. Ezt követően átmennek a Duna túlpartjára, ahol bejárják Európa egyik legnagyobb erődítményét, a péterváradi erődöt. Kiselőadás hangzik el a közelben született Hadik András huszártábornok életéről. Ezt követően a diákok Futakra utaznak megtekinteni a tábornok sírját, ahol nemzeti színű zászlókat helyeznek el. A diákok tanáraik vezetésével közösen értékelik az elmúlt napok történéseit. A tanárok villámkérdéseket intéznek a diákokhoz a program tematikájához kapcsolódóan: Múltunk, jelenünk a Vajdaságban – Írók, festők, hadvezérek. A diákok az út végén eléneklik a Tóthfaluban megtanult vajdasági magyar népdalokat.

Pin It on Pinterest

Köszönjük támogatását!

Kérjük, ossza meg ismerőseivel az oldalt!