Két országon át

Románia, Erdély, Székelyföld

Erdély területe több, mint százezer négyzetkilométer a Részekkel (Partiummal) és Bánsággal együtt. Kétszer akkora, mint Svájc. Kultúrája, történelme szervesen kapcsolódik az európai, a magyar kultúrához. A rendszerváltás óta egyre növekvő számban érkeznek utazók Erdélybe. Délen, és főleg a román többségű vidékekre belga, holland, francia, olasz turistákra “specializálódtak” a szállodák, fogadók. A Maros vidéke, Székelyföld, valamint kisebb részben a Partium és Kalotaszeg területén pedig főképp a magyar utazókat várják a vendéglátók. Az erdélyi idegenforgalom fellendülését hozhatja az épülő autópálya is. Számos új szálloda, vendégház, fogadó, motel nyílt az elmúlt években Kolozsvártól Brassóig. Megélénkült a romániai ingatlanpiac is. Az eladó üdülők, fogadók, nyaralók célpontjaivá váltak a külföldi profit-orientált befektetéseknek.

Szerbia, Délvidék

A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.A középkorban egyrészt Magyarország déli vármegyéit (Verőce, Szerém, Pozsega, Bács, Torontál, Temes, Keve), másrészt a Dunán, illetve Száván túli bánságokat értették alatta. Szent István korában még mint Alvidék volt ismert. A mai magyar szóhasználatban a Délvidék fogalmát elsősorban a következő vonatkozásban használják:Nem pontosan körülhatárolt földrajzi területként Szerbia északi, Kárpát-medencei részére (Vajdaság, belgrádi régió, Macsói-sík) gyakran Kelet-Horvátországot (Drávaszög, Nyugat-Szerémség) is beleértve, a köznapi beszédben ugyanakkor néha csak szűkebb értelemben, „Vajdaság” jelentésben. Politikai kifejezésként a „délvidéki magyarok” vagy a vajdasági magyarokat jelenti, vagy tágabb értelemben a vajdasági magyarok és horvátországi magyarok.