Csíksomlyói búcsú története

Minden évben Pünkösdkor az erdélyi Csíksomlyón búcsút tartanak, melyre Magyarország több városából is zarándokvonat indul. A ’90-es évektől vált az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményévé. A csíksomlyói búcsún minden évben több százezer katolikus és keresztény hívő vesz részt. Csíksomlyó kegytemplomában és szabadtéren, a Kissomlyó-hegy és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben tartják a szentmisét.

Csíksomlyón teljes búcsút nyerhetnek a bűneiket megvalló és megbánó római katolikus keresztény hívők a gyónás szentségének kegyelmi állapotában meglátogatja a szentmisét, elnyeri a bűnei bocsánatát és a visszamaradt büntetések teljes elengedését.

A csíksomlyói Mária-kegytemplom és kolostor a magyarság egyik legnagyobb zarándokhelye és kultúrtörténeti emléke. A csíksomlyói kegyszobor a Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló szobor, ami a templom legértékesebb része. A kegyszobor hársfából faragott, reneszánsz stílusú, 2.27 m magas műemlék.  A legnagyobb a világon ismert kegyszobrok közül.  Mivel a kegytemplom nem tudja befogadni az időközben több százezerre nőtt búcsúi tömeget, ezért a Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy nyergében megépítették a 1993-ban az oltáremelvényt, a Hármashalom-oltárt, amit Makovecz Imre tervezett.
Története onnét ered, hogy 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben buzdította a híveket, hogy segítsenek a ferences rendben a templomépítésben. Az segítségért cserébe engedélyezte, hogy búcsút tartsanak. A pápa a körlevélben megemlíti azt is, hogy hívők nagy tömege szokott összegyűlni ájtatosságra és Mária tiszteletre. A székely nép Mária tisztelete régebbre nyúlik vissza, a „napba öltözött asszony” a kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója és imáinak tárgya volt.

Az erdélyi katolikusok számára a búcsújárás hagyománya egy legendás csatával függ össze. Csík, Gyergyó és Kászon katolikus lakosságát János Zsigmond erdélyi fejedelem 1567-ben erőszakkal akarta a Szentháromságot tagadó unitárius hitre téríteni. A fejedelem pünkösd szombatján hatalmas sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényesíteni tudja akaratát. Csíksomlyón gyűltek össze a katolikusok István gyergyófalvi plébános vezetésével. A Tolvajos-tetői csata idején az asszonyok, gyerekek és idősek a csíksomlyói templomban imádkoztak a Szűzanyához a közbenjárását, segítségét kérve a csata megnyeréséhez. A hagyomány szerint legyőzik János Zsigmond seregét és ennek a győztes csatának emléket állítva rendezik meg minden évben a pünkösdi búcsút. Azonban a történelmi események nincsenek alátámasztva.

A török-tatár támadások során a templomot és a kolostor is felgyújtották, de szerencsére a Szent-Antal-oltár és a Mária-szobor megmenekült a pusztulástól.

Igazi zarándokhellyé a trianoni béke után vált Csíksomlyó. Innentől kezdve nemcsak az Isten hitet és az ezért való kiállást jelképezte a kegyszobor, hanem a magyarság megmaradását, összetartását a Kárpát-medencében.

II. János Zsigmond erdélyi fejedelem

Pin It on Pinterest