Izgalmas város,  izgalmas ország

Európa és Egyúttal Csehország közepén, a Moldva (Vltava) két partján fekszik, körülbelül 600 km-re a Balti-tengertől, 700 km-re az Északi-tengertől és 700 km-re az Adriától. A kilenc dombra épült városban 31 km hosszan kanyarog a Moldva, ami a legszélesebb pontján 330 m széles. A folyó ágai számos szigetet ölelnek közre. Nevét állítólag azokról a zúgókról (csehül: práh) kapta, amelyeken nagy robajjal folyt át a víz. Prága a Cseh Köztársaság fővárosa, egyben legnagyobb települése. Gyakran hívják „száztornyú városnak”, „arany városnak”, vagy egyszerűen a városok királynőjének. Prága történelmi központját az UNESCO 1992-ben a Világörökség részének nyilvánította. Az „arany Prága” név valószínűleg I. Károly cseh király és (IV. Károly néven) német-római császár (1347–78) idejéből származik, amikor arannyal vonták be a prágai vár tornyait. Egy másik elmélet szerint Prágát az alkimisták és az aranycsinálók tevékenységét ösztönző II. Rudolf német-római császár uralkodása alatt nevezték el „aranynak”. 1989 óta megnőtt a látogatók száma. Veterán utazókat gyakran hallhatunk panaszkodni, hogy Prága már nem az övék többé. Izgalmas város. Ami pedig a városon kívül található az országban, az kívül esik a megszokott turistaútvonalon, így kevésbé érték negatív hatások.

Ceske Budejovice

A várost II. Ottokár cseh király egyik lovagja, Hirzo alapította Bohémiában, 1265-ben. A város hagyományosan vallásos, főleg katolikusok lakják. A város iparosítása alatt a cseh az etnikai többség lett, a német nyelvűek hátrányba kerültek. Az 1945-ös kitelepítés után a városnak a jelentős német kisebbsége megmaradt. A helyi sör a: „Budweiser“ Ceské Budejovice régóta ismert volt a jó söréről, amit a 13. század óta főztek. A legnagyobb serfőzde, amit 1895-ben alapítottak: a Pivovar Budějovický Budvar.

Elhelyezkedése: A város a Moldva folyó egyik völgyének a központjában van, ahol a Moldva találkozik a Malse folyóval.

Csehországi fürdővárosok

Karlsbad

A legenda szerint a várost IV. Károly cseh király és német-római császár alapította 1450-ben. Úgy történt, hogy az uralkodó éppen vadászaton volt és egy zergét vett üldözőbe, amikor a vad hirtelen a mélybe vetette magát arról a hegyfokról, amelyen ma egy zergét ábrázoló szobor áll. A mélyben pedig ráleltek a melegvízű forrásokra. A város méltán lehet Csehország büszkesége rendkívüli kulturális és gyógyászati jelentőségének köszönhetően. A gyógyításon kivül a társasági élet fontos központjává is vált Karlsbad, számos évente ismétlődő koncertsrorzatot, kiállítást rendeznek itt, azonban a legjelentősebb minden kétséget kizáróan az évente július hónapban megrendezett filmfesztivál – számos rangos vendéggel.

Marienbad

Az itteni – egyébként a XVI. századtól ismert és a XVII. századtól rendszeresen felhasznált – gyógyforrások vizei elsősorban a vesebántalmakat, anyagcsere-zavarokat, bõrbetegségeket és a légutak megbetegedéseit enyhítik illetve gyógyítják. A gyógyvizek tömeges felhasználására azonban csak a XIX. század legelejétõl nyílt lehetőség, amikor felépültek az elsõ, pácienseket szolgáló faházak dr. J.J. Nehr-nek és a teplá-i kolostor főapátjának K.K. Reitenbergernek ösztönzésére. A Marienbad azaz Máriafürdő nevet a fürdőhely 1812-tõl viseli, és egy Mária-kép volt az inspiráció – egy 1755-ben felfedezett kénes tartalmú forrás közelében állt. Marienbádtól csupán 4 km-re található Teplá kolostora a hasonló nevű folyó mellett.

Krivoklat

Már az oda út különleges látványt nyújt azoknak, akik értékelik a fennmaradt természeti szépségeket. A Vár a XIII. században épült királyi vadász szálláshelynek. Találunk itt egy késő gótikus kápolnát, börtönt, kínzókamrát. A vadászat megszünt, a terület védett. Túrázók figyelmébe ajánljuk azt a 18km-es túraútvonalat, amely mentén láthatjuk Nezabudice Sziklát, Nezabudice falut, és Tyrov-ot, a XIII. századból származó francia stílusú várat.

Kutna Hora

1996 óta a világörökség része. Valamikor Prága után Bohémia második legfontosabb városa volt. Ennek oka, hogy a város alatt gazdag ezüstbányát fedeztek fel. Találunk itt kávézókat, katedrálisokat, s nem csoda, ha magunkban Prágával hasonlítjuk össze. Festõi szépségében vetekszik Prágával, de lakói barátságosabbak, árai pedig alacsonyabbak. A történelmi központ kis területre koncentrálódik, gyalogosan bejárható. A gótikus Nagyboldogasszony Templom, a Szt. Barbara Katedrális és még több vallási építmény elégíti ki a kultúra utáni vágyakat. A város bányászata iránt érdeklődők látogassanak el a bányász múzeumba.

Gasztronómia

A tipikus prágai vagy tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyú káposztával – meg az elmaradhatatlan sörrel. Knédli van többféle is: a klasszikusnak számító zsemlyés – apróra vágott zsemlyét tesznek a tésztájába. Van a krumplis – a legközkedveltebb, továbbá a füstölt apróra vágott sertéshúst tartalmazó. A desszertek közül sok helyen kínálják a gyümölcsös knédlit, ami nem más, mint a szilvás vagy sárgabarackos gombóc cseh megfelelője, nem cukros zsemlyemorzsába görgetik, mint magyarhonban sok helyütt, hanem túróval és porcukorral szórva szolgálják fel. Az almás rétes ugyanolyan közkedvelt, mint Magyarországon. A cseh konyha sok lisztet használ, a levesek is sűrű levesek, viszont ha a legfinomabbat akarjuk megkóstolni válasszuk a Kulajdát, a sumavai savanyú gombalevest sok gombával. Sör – Csehországban az egy főre eső évi sörfogyasztás eléri a 157 litert, és ebben a csehek világelsők. A jó borhoz hasonlóan a jó sörnek sem kell cégér, bár az utóbbi néhány évben a sörgyártók a televízióban rendszeresen reklámozzák termékeiket. És Svejk jóslata sem következett be, miszerint az a kormány, amely felviszi a sör árát, megbukik. A klasszikus, turisták által gyakran látogatott helyek drágábbak, a népiesebb kocsmák árai is népiesebbek. A legismertebb fürdővárosok Nyugat-Csehországban, a német határ közelében találhatók: Karlsbad /csehül Karlovy Vary/, Marienbad azaz Mariánské Láznì, Frantiskovy Láznì, Kynzvart, Jáchymov, Kon¹tantinovy Láznì egytől egyig besorolható a legrangosabb európai fürdővárosok közé. Gyógyító erejükről az irodalom legjelentősebb képviselői tettek sorra tanúvallomást. A fürdővárosok máig igyekeznek megőrizni békebeli bájukat és újból divatba hozni azt a bizonyos életmód-típust, amelynek a gyógyulást jelentő úgynevezett procedúrákon kívül a promenádozás is aktív része volt. A jobb közérzetet nemcsak a gyógyvizek segítették, hanem a nyugodt, békebeli életmód is: a koncertek a promenádon, a nyugodt, arisztokrata légkör, amelyet ma igazán csak az oroszok képesek értékelni és tovább éltetni.

Pin It on Pinterest

Köszönjük támogatását!

Kérjük, ossza meg ismerőseivel az oldalt!