Európának kulturálisan egyedülálló területe, mivel történelmét négy valláshoz tartozó nép: római katolikusok, muszlimok, ortodoxok és zsidók alakították. Bosznia-Hercegovina a túlnyomóan keresztény Európa egyik olyan országa, amely területén őshonos muszlim népnek (a bosnyákoknak) ad otthont. Az ország infrastruktúrájának helyreállítása, az úthálózat bővítése folyamatos. A főutak állapota általában jó, karbantartásuk folyamatos, a mellékutak állapota ugyanakkor sok kívánnivalót hagy maga után. Gyakran hiányoznak az útjelző táblák, a padkák állapota elhanyagolt. A középkori Bosznia nagy hatalmú nemesi udvaraiban a ragusai (ma: Dubrovnik) és velencei kulturális hatás volt a legjelentősebb. Az 1340-es évektől a ferencesek vették át a kulturális vezető szerepet. Ok vezették a királyi udvar adminisztrációját. Az írásbeliség szláv és latin nyelvű volt. Boszniában saját írás is kifejlődött, a cirillre hasonlító bosaneica. Bosznia-Hercegovina szláv történelmének legrégebbi kulturális érdekességeként az ország sok részén megtalálható nagyméretű sírkövek, a steaakok emelendők ki. Ezek a középkori keresztény királyság időszakából valók, és egy részüket faragott ábrák díszítik. A régebbi történetírás a – bogumil szektához tartozóként beállított – Boszniai Egyház tagjaihoz kapcsolja őket. Az újabb kutatások fényében (amelyek eleve kételkednek a bogumilizmus boszniai jelenlétében) azonban valószínűbb, hogy steaakok emelése mind a (Rómától “különutas”, de nem bogumil) Boszniai Egyház, mind pedig a római katolikus és az ortodox lakosság körében szokás volt. (A kövek bogumil eredetének kidolgozója egyébként Asbóth János, Az Osztrák–Magyar Monarchia hivatalnoka volt az 1880-as években).

Pin It on Pinterest

Köszönjük támogatását!

Kérjük, ossza meg ismerőseivel az oldalt!