Végvárak Palócországban

Mindig különleges élmény a nemzeti értékeinket számba venni, melyek visszavezetnek bennünket a gyökereinkhez, múltunkhoz.

Ennek egyik módja, ha kirándulást teszünk a magyar végvárakhoz Fülekre, Somoskőre és Hollókőre. E gyönyörű palóc területen a történelemről mesélő kövek mellett néprajzi kincseket is fellelhetünk.

Utunk első állomása Somoskő vára. A vulkáni csúcsra épült középkori vár pár méterre került a trianoni határ mögé. Sokáig csak a falu széléről lehetett csodálni, ma már meglátogathatjuk e különleges várromot, melynek legfőbb érdekessége a történelmi múltja és a geológiai érdekessége, a bazaltorgonák és a kőtenger.

A magyar oldalon, Somoskőn állunk meg a buszunkkal.  A trianoni szerződésben a falut is Csehszlovákiának ítélték. A terület 1924. február 15-én lett ismét Magyarország része. Erről és a csodába illő eseményekről, hogyan lett a határmenti kis falu, Somoskőújfalu a „Hazatért falu”, idegenvezetőnk mesél.

 A vársétán átlátunk az 5 km-re lévő Salgó várba, mely szintén egy vulkáni kúp tetején helyezkedik el. A történelméről sok legenda kering, Petőfi Salgó című romantikus versében egy véres, romantikus lovagtörténet elevenedik fel a két várról.

Vegyük tovább utunkat a következő várba, Fülekre. Ez a Palócföld legnagyobb vára, melynek a falairól csodás kilátás nyílik a javarészt magyarok lakta kisvárosra és a környező hegyekre.

A várat magyar nyelven mutatja be egy helyi idegenvezető. A jóízű palóc tájszólással beszélő fiatalembertől megismerjük a vár kalandos történetét, miközben végig vezet bennünket a múzeumnak berendezett bástyán.

A vár alatt a nemrégiben megnyitott légópincében a Trianon utáni időszak elevenedik meg képeken, a másik folyosórészen pedig 2. világháborús emlékeket őriznek.

Ezt követően tovább utazunk  Hollókőre, a kis palóc falucskába, ahol a modern világgal dacolva a hagyományok tovább élnek.

Hollókőre megérkezve egy nagy fekete holló fogad bennünket a falu határában. Az Ófaluban vendégcsalogatóan nyílnak a kis fehérfalú, „kontyolt” házak tornácai, ahogy arrafelé mondják, az ámbitusok. A tulajdonosok megnyitották házaikat a vendégek előtt, amióta a falu 1987  óta Unesco Világörökségi helyszín lett. Némelyik házban múzeum, faluház, vagy vendégfogadó lett. Házról-házra járhatunk, de élmény beülni egy palóc ebédre a muskátlis éttermekbe, kóstolni a helyi sajtkülönlegességből, megcsodálni a népi bőrdíszműves munkáit.

Érdemes bekukkantani a közepén álló kis templomba, mely 1889 óta őrzi a falut egy kis dombon. Szemtanúja volt a falu leégésének, az újjáépítésnek, a mindennapi életnek. Neves alkalmakkor népviseletbe öltözik a falu.

Felsétálhatunk a hollókői várba, melynek faláról a Cserhátban gyönyörködhetünk.

A vár történetéhez számtalan legenda fűződik, egy ilyen legendából származik a falu neve is.

A nemrég felújított várban panoptikum mutatja be a vár történetét. Megnézhetünk egy gazdag fegyverkiállítást is, és számos alkalommal olyan rendezvényeket szerveznek, amellyel visszarepülhetünk a múltba.

Tartsanak velünk ezen az időutazáson, a Palócföldön!