Bakonyi kalandozás

Kirándulásunkat Várpalotán kezdjük, a város szimbólumaként ismert Thury várral.

A nemrégiben felújított 600 éves, négy saroktornyos vár hazánk egyik legépebben megmaradt vára. A vár történetéhez szorosan kapcsolódik az a legenda, miszerint Beatrix a palotai várban készült fel a másnap Fehérváron, Mátyás királlyal kötött esküvőjére és királynői koronázására.

A török háborúk idején fontos védelmi szerepet kapott a vár. Nevét Thury György várkapitányról kapta, aki 1566 nyarán sikeresen verte vissza a túlerőben lévő török csapatok ostromát. Palota várát 1593-ban tudta csak elfoglalni a török, kisebb megszakításokkal 94 évig volt török uralom alatt. A kuruc háborúkban fontos szerepet kapott vár súlyosan megrongálódott, és a Rákóczi szabadságharc után végleg elveszítette hadászati jelentőségét.

A vár 1687-től egészen 1890-ig a Zichy család tulajdonában állt.

A vártörténeti kiállítás és népművészeti tárlók mellett érdemes végig néznünk az egyenruha gyűjteményt, ahol a honfoglalástól napjainkig hordott magyar katonai egyenruhák pazar kiállítását láthatjuk.

Utunk a Bakony szíve, Zirc felé vezet tovább. Zirc a legmagasabban fekvő magyar település.

Tegyünk egy sétát a cisztercita apátság hajdani angolkertjéből kialakított botanikus kertjében!
Ez a kert az ország legmagasabban fekvő arborétuma, amely az őshonos bakonyi növények mellett különleges növényeket is bemutat. Itt található az ország egyik legöregebb tölgyfája, egy 400 éves kocsányos tölgy. A parkon keresztülfut a Cuha-patak, melynek két oldalát virágszőnyeg borítja.

A természet szépségei után a zirci ciszterci apátsági templomot nézzük meg, mely  a Bakony vidékének legimpozánsabb barokk temploma. A kívül-belül gyönyörűen felújított, aranyban úszó templom a magyarországi ciszterci rend központja. A templom legfontosabb látnivalói közé tartozik a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázoló Maulbertsch főoltárkép.

A Zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpontjában a szerzetesek által készített sörökből vásárolhatunk.

Bakonybélben a Szent Mauríciusz Monostor építészeti és vallási értékei mellett gasztronómiai különlegességekkel is találkozhatunk, az itteni bencés szerzetesek ugyanis biokertjükben lekvárok, teák készítésével is foglalkoznak, illetve sörök és likőrök is készülnek itt.

A szerzetesek alatt pontosabban 6 szerzetesre kell gondolni, ők alkotják az itteni közösséget, akik több tucat féle gyümölcsöt, gyógy- és fűszernövényt termesztenek és gyűjtenek errefelé. Olyan érdekességekre bukkanhatunk itt, mint a medvehagymapüré és a somlekvár. Söröket tekintve a szerzetesek a Bors Serfőzdével együtt két gyógynövényes belga típusú sört álmodtak meg, mely mostanra már forgalomba is került.

Nem hagyhatjuk ki a Tájházat sem, amely a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája. A két lakóházból és a hagyományostól eltérő, úgynevezett torkospajtából álló épületeit a 19. század közepén építették. A kisebbik ház egykori bolthelyiségében látható a Bakonyi indián játék története című kiállítás, amely Cseh Tamásnak kíván emléket állítani.

Ha eddigre megéheztek, akkor a Vadszőlő étteremben bakonyi különlegességet kóstolhatunk.

Ebéd helyett a falu további felfedezése is választható (Erdők háza, Csillagda).

Ha a Bakonyban járunk, a nyugati lankákon fekvő festői Magyarpolány települést sem hagyhatjuk ki.

A Kálvária-dombja a tetején álló kápolnával hazánk egyik legszebb Kálváriája. A Nemzeti Örökség részeként is számon tartott Magyarpolány a Kálvária mellett mintegy száz védett, a bakonyi népi építészetre jellemző házával is büszkélkedhet.

A faluban, a Petőfi utcában 43 országos védettségű, tornácos, bakonyi parasztházat találunk, melyek a svábok és magyarok lakta település szokásait őrzik. Láthatunk itt macskalépcsőt, gádoros parasztházat, boltíves tornácot és szépséges vakolatdíszeket. Műemlékeinek megőrzéséért és ápolásáért a falu Europa Nostra-díjat kapott 1993-ban.

A bakonyi kalandozásunkról az esti órákban térünk vissza Budapestre.