Délvidék - Szerbia

DÉLVIDÉK

 

A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi MagyarKirályság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.A középkorban egyrészt Magyarország déli vármegyéit (Verőce, Szerém, Pozsega, Bács, Torontál, Temes, Keve), másrészt a Dunán, illetve Száván túli bánságokat értették alatta. Szent István korában még mint Alvidék volt ismert.
A török hódoltság kora után kezdték újra használni a kifejezést, ám a 18. századtól 1920-ig csak Bácska és a Bánság területét, az akkori Magyarország déli részét jelölték vele. A trianoni békeszerződés életbe lépésével, 1920-tól a Magyarországtól Jugoszláviához csatolt területeket nevezték Délvidéknek. Ez a következőket foglalta magában: a Vajdaság, a Drávaszög (Baranya-háromszög).
Így a II. világháború alatt Jugoszláviától Magyarországhoz visszacsatolt országrészt (Dél-Bácska, Drávaszög, Muraköz és Muravidék) „az anyaországhoz visszatért délvidéki területnek” nevezték. Ugyanakkor a Bánság Romániához került nagyobb részét ettől kezdve már nem értették a Délvidék fogalmába.
A mai magyar szóhasználatban a Délvidék fogalmát elsősorban a következő vonatkozásban használják:
Nem pontosan körülhatárolt földrajzi területként Szerbia északi, Kárpát-medencei részére (Vajdaság, belgrádi régió, Macsói-sík) gyakran Kelet-Horvátországot (Drávaszög, Nyugat-Szerémség) is beleértve, a köznapi beszédben ugyanakkor néha csak szűkebb értelemben, „Vajdaság” jelentésben. Politikai kifejezésként a „délvidéki magyarok” vagy a vajdasági magyarokat jelenti, vagy tágabb értelemben a vajdasági magyarok és horvátországi magyarok.

2009 © Minden jog fenntartva.
Adatvédelmi nyilatkozat, karbantartja az mrc webdesign a Frissvideók.hu készítője
Bankkártyás fizetési szolgáltató: CIB Bank Zrt., elfogadott bankkártyák: Mastercard, VISA, VISA Electron, Maestro