Slovakia

Majdnem 900 évnyi magyar uralom után, a nacionalista Ludovit Stur vezetésével életre kelt a Nemzeti Újjáéledés, hogy létrehozza a szlovák irodalmi nyelvet. Ez elõsegítette a szlovák nemzeti érzés tudatosítását. A megújulás egyik vezetõ mûvésze a költõ Pavol O Hviezdoslav volt, akinek munkáit számos nyelvre lefordították. Szlovákia építészeti csodái között megtalálható a gótikus Szent Jakab templom Lõcsén (Levoca), és lenyûgözõ reneszánsz épületek Bártfán (Bardejov). Hagyományos népi hangszerük a fujara (két méter hosszúságú furulya), a gajdy (duda) és a konkovka (éles hangú pásztorsíp). A népdalok segítettek megõrizni a szlovák nyelvet a magyar uralom alatt, és az õsi népszokások kelet-szlovákiai falvak életében a mai napig fontos szerepet játszanak.

Konyha

A szlovák konyha alapételei: hús, gombóc vagy rizs sûrû szósszal leöntve, alaposan megfõzött zöldséggel vagy savanyú káposztával. Kedvelt ízesítõ a köménymag, szalonna és a rengeteg só. A fõ étkezés az ebéd: a vacsora általában hideg étel. A vegetáriánusoknak nincs sok választásuk: vigyázzanak a látszólag hús nélküli ételekre, amelyek állati alapanyaggal vagy zsírral készülnek, és készüljenek fel a sok zsíros sajtra, rántottára és burgonyára. A szlovákok inkább bor-, mint sörivók - a magyar határ mentén fekvõ Tokajból kipréselõdik egy-két finom csepp.

Ünnepek

Szlovákiában gyakorlatilag minden nap megünnepelnek egy szentet, és az "ünnepnapok", fesztiválok és nemzeti ünnepek széles körben ismertek. A májusban vagy júniusban tartandó Pozsonyi Líra Fesztiválon rock-koncertek hallhatóak. Júniusban vagy júliusban a Szlovákia egész területérõl összesereglett néptáncosok a Vihodnai (Výchondná) Folklór Fesztiválon találkoznak, amely Poprádtól 32 km-re nyugat felé található. A pozsonyi Jazz Napokat szeptemberben tartják.

Közlekedés

Legtöbb utas földi útvonalon közelíti meg az országot. Pozsony mindössze 64 km-re (40 mérföld) van Bécstõl, és 215 km-re (133 mérföld) Budapesttõl. Sok busz és vonat közlekedik naponta Bécs és Pozsony között, valamint Budapestet és Pozsonyt is számos vonat köti össze. Nincsenek azonban közvetlen vonatjáratok Nyugat-Szlovákia (Pozsonyt is beleértve) és Lengyelország között. Minden csatlakozás Csehországon belül van. Naponta két vonat indul Moszkvából és Moszkvába, mind a kettõ megáll Pozsonyban és Kassán.

Autóvezetés

Prágát, Brnót és Pozsonyt autópálya köti össze. A gépkocsivezetõknek érvényes hazai vagy nemzetközi jogosítvánnyal kell rendelkezniük. Az országutak elég keskenyek, de jó állapotban vannak, a legtöbb aszfaltburkolatú.

Sebességkorlátozások

Autópályán 110 km/h, az országutakon, a városon kívüli területeken 90 km/h. Lakott területen 60 km/h van érvényben, kivéve 23 és hajnali 5 óra között.
Az alkoholszint: nulla, nagyon szigorúan ellenõrzik. Komoly pénzbüntetéseket rónak ki.
Távolságok Prágától: Pozsony 330 km, Kassa 680 km.

Szlovákia földrajza

Szlovákia a Kárpátok észak-nyugati végét közrefogva Európa szívében fekszik, fizikai válaszvonalat alkotva Lengyelország és Magyarország között. A Magas Tátra lenyûgözõ alpesi hegylánca Szlovákia és Lengyelország határát alkotja. A hatalmas Tátra csúcsai közül a Gerlahfalvi (Gerlachovsky) a legmagasabb (2655 m). Szlovákia területének 80%-a 750 méterrel a tengerszint felett fekszik. A Nyitra déli része azonban már termékeny alföld, amely lenyúlik egészen a Dunáig, Szlovákia és Magyarország határaként. Szlovákiát észak-nyugaton Csehország, dél-nyugaton Ausztria, keleten pedig Ukrajna határolja.
Az évszázados erdõritkítások ellenére az ország 40%-át (fõleg) bükk- és lucfenyõerdõ borítja. A Magas Tátra állatvilágában megtalálható a medve, farkas, hiúz, mormota, zerge, vidra és nyérc. A Tátrán kívül, kisebb számban, a Nemzeti Parkban is elõfordulnak ezek az állatok. Vidéken szarvas, fácán, fogoly, réce, vadliba, sas és keselyû is látható. A szlovák vidék nem annyira szennyezett, mint más európai országoké, habár a nagyobb városok, amelyek a második világháború után gyors iparosodáson estek keresztül, igen rossz helyzetben vannak.

Éghajlat

Szlovákia nedves kontinentális éghajlatának köszönhetõen a nyár meleg, záporokkal tarkított, a tél hideg és havas, és általában jellemzõ a változékony idõjárás. A július mindenütt a legmelegebb, a január pedig a leghidegebb. Januártól egészen februárig a hõmérséklet még a síkságokon is fagypont alá zuhan, a hegyekben pedig a hideg még keményebb. Nincsen igazi "száraz évszak", és a hosszú, napos kánikulát könnyen szakítják meg hirtelen támadt, erõs viharok. Szlovákia legszárazabb területei a déli síkságok. A tél 40-tõl 100 napig tartó havat hoz (kb. 130-at a hegyekben), a síkságokon pedig ilyenkor sûrû a köd is.

A kedvezõ ár még megmaradt!

Szlovákiát viszonylag lassan privatizálják, ami azt jelenti, hogy valószínûleg hosszabb ideig marad olcsó az utazóknak, mint a szomszédos Csehország. Az étel, a belépõk és a közlekedés mind nem kerül sokba, és szállás is könnyen szerezhetõ, kivéve Pozsonyban. Olcsó hotelban vagy kempingben megszállva, önkiszolgáló éttermekben, talponállókban vagy kis kávézókban étkezve napi 15 USD-ból is kijöhetünk. Kiadó szobában vagy egy jobb szállodában, olcsó éttermekben való étkezéssel, és a tömegközlekedést használva 20-25 USD-ból el lehet lenni. Egy tiszta duplaágyas szoba zuhanyzóval középkategóriájú szállodában vagy panzióban, ahol finom helyi vagy nyugati ételeket készítenek, legalább 30-40 USD-t kell számolni. A húsvét, a karácsony és az Újév körüli idõszakot kivéve, sok olcsó vagy közepes szintû hotel szállítja le árait a nyári idõszakhoz képest.

Pozsony

Pozsony (szlovákul Bratislava, németül Pressburg) Szlovákia legnagyobb városa, 1969 óta pedig fõvárosa. Itt végzõdnek a Kárpátok hegységei. A vonatállomásra megérkezve láthatóak a Kis-Kárpátok lejtõin lévõ szõlõskertek, melyek a Dunáig húzódnak. Az osztrák határ szinte látótávolságon belül van, és Magyarország is csak 16 km-re. Az óvárosban lévõ sok szép épület a város magyar múltjáról árulkodik, számos pozsonyi múzeum meglepõen gazdag látnivalókban. Liszt Ferenc tizenötször látogatott ide. A Szlovák Nemzeti Színház operaelõadásai bármelyik európai nagyvároséval felveszik a versenyt. Pozsonyt nem árasztják el úgy a turisták, mint Budapestet vagy Prágát (kivéve a hétvégeket, amikor az osztrákok lerohanják a várost).
Az óváros és a vár Pozsony legszebb részei - a város többi része igencsak le van robbanva. Az óváros tele van megtekintésre váró múzeumokkal (mint pl. a Városi Múzeum, amelyet a kínzókamrák és a Bormúzeum egészítenek ki), és épületekkel (mint pl. az Érseki Palota, ahol Napóleon és az osztrák uralkodó, I. Ferenc egy békeegyezményt irt alá 1805-ben, és a rokokó stílusú Mirbach Palota). A vár, amelyet a Duna fölé építettek, a Római Birodalom határvédõje volt az I. századtól az V. századig. A IX. századtól kezdve számtalanszor átépítették, legutoljára 1953 és 1962 között. Mászd meg a várat, csodáld meg a kilátást és a Népzenei Múzeum érdekességeit. Érdemes benézni a Szlovák Nemzeti Múzeumba.

Magas Tátra 

A Magas Tátra (Vysoké Tatry) az egyetlen igazi hegység Kelet-Európában, és az egyik legrövidebb magas hegylánc a világon. Szûk, sziklás dombtetõk borulnak a széles gleccservölgyekre és a meredek falakra. Az alacsonyabban fekvõ lejtõket sûrû, tûlevelû erdõk borítják. Erre a viszonylag kis területre (260 m. km/5605 láb) bezsúfolt természeti szépséget csak fokozza a 30 völgy, a majdnem 100 gleccsertó és megszámlálhatatlan felbugyogó forrás. A 600 km (372 mérföld) hosszú turistaút az összes alpesi völgybe és a legtöbb hegycsúcsra elvezet. A piros jelzésû "Tatranská magistrála" vonal a Magas Tátra déli dombtetõin fut 65 km-en keresztül a feltûnõen változékony tájakon.
Az augusztus és a szeptember a két legjobb hónap hegyi túrákra; a július és az augusztus a legmelegebb és legzsúfoltabb. A hó akár szeptemberben is leeshet. A magasabban közlekedõ vonatok novembertõl áprilisig nem üzemelnek, amikor is a síelõk lepik el a környéket. Ótátrafüred (Starý Smokoves) a századforduló hangulatát idézi, innen az ország bármelyik részébe el lehet jutni autón vagy vonattal.

A Kis - Fátrai Nemzeti Park

A Kis Fátra (Malá Fatra) Szlovákia észak-nyugati részén, 50 km hosszúságban nyúlik el. Legmagasabb csúcsa a Velký Kriván (1709 m/5605láb). A nemzeti park szívében található a Vrátna, egy gyönyörû völgy, amelynek minden lejtõjét erdõ fedi. A túrázási lehetõségek a könnyû erdei turista útvonalaktól a látványos hegyi sétákon keresztül nagy változatosságot nyújtanak; télen a völgy népszerû síparadicsommá változik. Rengeteg hely akad, ahol meg lehet szállni és lehet étkezni, habár a nyár közepén szállást találni nem lesz könnyû. A Kis Fátra egynapos járásra van Zsolnától, közép-Szlovákia kellemes, turistamentes városától.

A Szepesi vár (Spisský hrad)

A Szepesi vár (Zipser Burg németül) Szlovákia legnagyobb vára. A kastélyt 1209-ben alapították, a tatárok a XIII. században lerombolták, majd a XV. században újraépítették. Habár a vár 1780-ban leégett, a romok és a vár fekvése így is nagyon látványos. A legmagasabb bekerített részén egy kerek gótikus torony, egy ciszterna, egy kápolna és egy derékszögû, román stílusú palota található, amely a szakadék fölé épült. A földalatti börtönben különbözõ kínzóeszközöket állítottak ki. A XII. századi város, Szepesváralja (Spisské Podhradie), a vár alatt fekszik; megközelíthetõ a Poprádról Kassa felé vezetõ fõúton keresztül.